Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Andrikovics Sándor: XXI. Hidrobiológus Napok (Tihany, 1979. szeptember 13-15.) - Környei László: A Magyar Hidrológiai Társaság 1979. évi szibériai tanulmányútja

XXI. Hidrobiológus Napok 1979. szeptember 13—15. Tihany A hidrobiológusok 1979. évi rendezvényének központi gondolata a „Vízi fajok és faj alatti taxonok információs jelentősége a vízgazdálkodásban" volt. A vízminőség-szabályozásban oly fontos rendszerező munka fontosságát hangsúlyozta bevezető előadásában elnökünk, dr. Hortobágyi Tibor professzor. Ezután házigazdánk, a tihanyi Biológiai Kutató Intézet képviseletében dr. Máté Ferenc tudományos igazgatóhelyettes köszöntötte a konferencia résztvevőit. A tanácskozáson az ország minden hidrobiológiái vizsgálatot végző intézménye képviseltette magát;, s közel 100 szakember előtt 30 előadás hangzott el. Az első nap délelőttjén többek között megtudhattuk, hogy bizonyos esetekben (algavizsgálatoknál) a fajig történő határozásban elkövetett hibák a diverzitás számításakor csak kis eltérést okoznak. Ezekután a hidrobiológiái kutatómunkában hiányszakmának számító vízigombákkal foglalkozó előadást hallhattunk. E szervezetek a legkülönbözőbb vizekben előfordulnak — a tiszta patakoktól a szennyvíztisztító telepek vizéig — s fajaik az értő szakember számára fontos tájékoztatást nyújtanak a szaprobitási viszonyok árnyaltabb megítélésére. Érdekes, új eredményekkel jelentkezett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Állattani Intézetének egyik munkatársa, aki már évek óta élőbevonatvizsgálatokat végez. Jelen előadásában a vízterek trofitása, és a természetes alzatról gyűjtött élőbevonat öszetétele között keresett és talált meglepő, új összefüggéseket. A Velencei-tó vitathatatlanul Európa egyik legérdekesebb hidrobiológiái kutatási területe. Mozaikosságának egyik újabb megnyilvánulása a plantonrák együttesek különböző vízminőségi tájak szerinti megoszlása. > Ugyancsak, a planktonrákok, haltenyésztési szempontból fontos ammóniával szembeni ellenállóképességével, valamint a Moina rectirostris eppificumból induló tömegtenyésztésével foglalkozott a következő két előadás. Az újabb bioszféra rezervátummá nyilvánított Fertő jellegzetes élőhelyein — a nádaszónában a vártnál jóval kisebb faj- és egyedszámban élnek gerinctelen makroszervezetek, állapította meg többek között az ezen az ülésszakon elhangzott utolsó előadás. A Hidrobiológus Napok programjában szinte minden évben felfokozott érdeklődés kíséri a Balaton vízminőségvédelméről és az esetleges további vízminőségromlás megelőzésének felderítésére irányuló alap- és alkalmazott kutatások legújabb eredményeinek ismertetését. Ez történt ez évben is. A második nap előadások hangzottak el, melyek a litorális vegetáció hatásával a Balaton-víz néhány fizikai és kémiai tulajdonságára címet viselő témakörrel, a fitoplankton szerkezetének megváltozásával, a higany hatásával a tavikagyló filtrációs tevékenységére, az Unió-fajok héjméretének és testsúlyának összefüggési viszonyával, valamint a Dikonirt és az Aktinit különböző gerinctelen élőlényekre gyakorolt hatásával foglalkoztak. A balatoni halállomány két jelentős képviselőjének a küsznek és a dévérkeszegnek a növekedését és nitrogén anyagcseréjét ismertette a következőkben elhangzott két előadás. Ezek mellett a Balaton élővilágának jelentős képviselőiről, az algáknak szezonális szukcessziójáról és egy új, egyszerű terepmódszernek, a dializáló zsáknak a bakterio- és fitoplankton generációs idejének meghatározására szolgáló módszerrel nyert eredményekről hallhattunk ismertetést. A délutáni programban a Rába algológiai és vízminőségi vizsgálatáról, a dunai Ciliata plankton összetételének és néhány vízkémiai tényező kapcsolatának analíziséről értesülhettünk. A bajai Vén-Duna mellékágban élő Crustacea fauna alapos vizsgálatának legfontosabb eredményeiről hallhattunk érdekes előadást, majd a következőkben az Amoeba kutatás és a felgyorsult eutrofizáció elleni ökológiai tervezés bonyolult problémakörét tárgyaló előadásokkal zárult a második napi program. A Hidrobiológus Napok harmadik napján érdekes beszámolók hangzottak el a patogén mikroorganizmusok jelentőségéről a vízminősítésben, és a gerinctelen makrofauna, közelebbről az árvaszúnyogok tógazdasági szerepéről. A néhol feszített, de mindig érdekes szakmai programot jól egészítette ki a szakosztály vezetőségválasztó taggyűlése és dr. Entz Béla élményszerű útibeszámolója. A 3 napos konferencia dr. Hortobágyi Tibor elnökünk zárszavával ez évben is szép szakmai sikerrel zárult. Dr. Andrikovics Sándor A Magyar Hidrológiai Társaság 1979. évi szibériai tanulmányútja (1979. július 27—augusztus 6.) Társaságunk évek óta szervez tanulmányutat a Szovjetunióba, Budapest—Moszkva—Novoszibirszk— Irkutszk—Bratszk—Moszkva—Budapest útvonalon. A több mint 14 ezer km-es repülőúttal járó mintegy 17 órás tiszta repülési idejű tanulmányút fárasztó, de tanulságos, sok szakmai-emberi élménnyel gazdagítja résztvevőit. — A 32 tagú csoport Budapestről és Egertől Szombathelyig elhelyezkedő 8 városból indult az útra —. A hétvégi kétnapos moszkvai tartózkodás kulturális^ programmal telt el. Látogatást tettünk a Lenin-mauzóleumban, városnézés volt a nevezetesebb történelmi belvárosi területeken és első este baráti találkozónk volt a „Frunze"-i könnyűipari üzem komszomoK szervezetével, valamint az ifjúsági spartakiádon részt vevő észt sportküldöttség lövész és úszó tagjaival. A moszkvai tartózkodás második napján az állandó népgazdasági kiállítást látogattuk meg, ahol azt végigutazva részletesen megnéztük az űrhajósok pavilonját, valamint megismerkedtünk a panoráma filmvetítőben a Szovjetunió egyes területeivel, fejlődésével, népszokásaival. — Délután a Kremlt látogattuk meg, 53