Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Dr. Kaszap András: A fővárosi fürdők vízellátásának védelme az "eocén-program" keretében

A forgalomba hozott készletadatok között még egye­zések is vannak. így Kovács Gy. és Szebényi L. (1975) egyaránt 330 m 3/p-et számított. Ehhez közel áll Gerber P. 315 m 3/p-es átlagértéke, jóllehet ő 285—375 m 3/p szélső értékekkel operált. A Bányászati Kutató Intézet (BKI) a korábbi 250— 310 m 3/p hozamot az 1968—1973. évek adatai alapján revideálta s az északkeleti hegységrészre 180 m : i/p-et ka­pott. Juhász J. 1978. áprilisában az itt rendelkezésre álló dinamikus készletet 179,3 m 3/p-ben adta meg. A két jól egyező hozam, illetve készletérték nem kell, hogy korai örömöt váltson ki az olvasóból, mert 1975. végén a BKI indokolást mellőzve visszatért a 250 m 3/p értékhez. A VITUKI 209 m 3/p készletet számított. A 100 és 330 m 3/p közötti nagy eltérés mutatja, hogy a készletadatokban bizonytalanság van. 3,3-szeres a dif­ferencia! Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a leg­többet emlegetett 230 m 3/p-es készletadat salamoni döntés eredménye. A VITUKI 210 és a BKI 250 m 3/p eredményének aritmetikai közepe ez a szám. Ez most a főhatóságok által jóváhagyott és mértékadónak elfo­gadott készlet a Dunántúli-középhegység északkkeleti részén. Ezt a készletet úgy osztották meg, hogy a bá­nyászat vízemelése 200 m 3/p, a fennmaradó 30 m 3/p pe­dig a budapesti fürdők számára szükséges vízfelhaszná­lás quotája. A bányászat számára megállapított 200 m 3/p vízkivételi határérték nem léphető túl. Leszögez­ték, hogy ha ezt az értéket meghaladná a vízkivétel, a többletet megfelelő helyen visszatáplálják a karszt­ba. 1985-re mindenesetre 213 m 3/p a tervezett bányásza­ti vízkivétel s ez 2000—2005 között a 240 m 3/p hoza­mot is eléri, míg 2010-ben még mindig 205 m 3/p. Az emelni szükséges vízmennyiségekről némileg ugyancsak eltérő számok vannak forgalomban. A megnyugtató az, hogy a bányászat számára a víz emelése többletköltség, ezért bizonyos, hogy a csakugyan szükséges mértéket sohasem lépi majd túl. A megindítandó bányászat alapfeltételeit és bennün­ket most érdeklő összefüggéseit illetően, vázlatosan áb­rázolva a folyamatot, a következő szemléletbeli fejlődés zajlott le: 1. Dorog példája volt a kiindulás, ahol sok a víz a feküben, tehát radikális emelésre gondolt mindenki. Aktív védekezés, a vízszintek regionális lesüllyesztése volt a tervezett eljárás. 2. Alföldi L. és Kovács Gy. rámutatott a bányászat alá vonandó terület és Budapest között elterülő mély zsámbéki medence gátjellegére. Ez a depresszió terje­désének gátja lesz, megvédi Budapest hévizeit. 3. Az Országos Ásványvagyon Bizottság által megkö­vetelt új fúrások és azok eredményei alapján kiderült, hogy a litéri vonaltól délre csak karni-képződmények települnek. A dorogi viszonyoknál jóval gyengébb szi­várgási, vízvezetési tulajdonság megismerése a nyugati területrészen a védekezés kevésbé radikális módját is megengedi. A szakemberek késlekedés nélkül igazítot­ták hozzá a koncepciót a tényekhez. 4. Az 1973—74. évek újraértékelése (BKI) a felgyü­lemlett adatok alapján arra utalt, hogy kis vízveszély mellett termelhető ki a szén és a bauxit. A bányászat vízfakasztása nem károsítaná jelentősen a karsztvíz­mérleget. Ezért a budapesti hévforrások károsodásával sem kell számolni. Ezt a szemléletbeli fejlődést több életrevaló javaslat kísérte. Több fúrást javasoltak, különböző mélységig és helyekre, kétségek tisztázása végett. Felmerült a ta­báni 2000 m-es fúrás gondolata is. Erről évtizedek óta szó van, szükségességét senki sem vitatja, mégis min­dig akadt előbbrevaló ennél. Tény, hogy Budapest mélybeli felépítéséről sokkal kevesebbet tudunk, mint az ország néhány más, kevésbé szem előtt levő darab­járól. Az ismeretek hézagossága feltevésekre kényszerí­ti a tényekre utalt szakembereket. Nem vizsgálták meg a zsámbéki gát szerepét sem kielégítően. Noha a bu­dajenői fúrás megvalósult, párja nem készült. Tervez­tek egy nagyszabású próbaszivattyúzást az érintett tér­ségben. Sok munkát fektettek ennek megtervezésébe és a prognózisok elkészítésébe. A dolog elaludt, lekerült a napirendről. Pedig sokat vártunk ettől a főpróbától, ami megalapozott intézkedések elindítója lehetett volna. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egy tanul­mánya kimondja a jámbor óhajt (1973), hogy a készle­tek műveléséről a döntést csak a kutatás befejezése és a víz elleni védekezési mód tisztázása, valamint a víz­emelések várható hatásainak egyértelmű felmérése után lehet meghozni. Be kell látni, hogy addig nem le­het várni a döntéssel. Éppen, mert a 230 m 3/p nem meggyőző számítás ered­ménye, jogos a kétely, amivel a szakemberek és érde­keltek ilyen mértékű vízemelés elé néznek. Annak ha­tása soktekintetben kétséges, s mert így van, a hatás alakulását észlelő hálózattal széndékoznak figyelni. Az erről született megállapodás leszögezi, hogy a Dunán­túli-középhegység északkeleti részén tervezett bányá­szati vízemelések hatását folyamatosan figyelni és ér­tékelni, továbbá előrejelezni kell. így a távlatban szük­séges 30 m 3/p hévíz Budapestnek károsodás nélkül biz­tosíthatónak, s az érintett térség vízigényei folyama­tosan kielégíthetőnek látszanak. Mindamellett a vízkiemelést számítógépes szimulá­ciós számítás követi, amely az újabb adatok felvétele és beépítése után a szükséges cselekvésekre (intézke­désekre) vonatkozó iránymutatásokat is képes lesz megadni bizonyos fejlettségi fokán, tehát bizonyos idő elteltével. Ezúton előrejelzés készül majd a depresszió kiterjedésére, vonatkozóan. A modell a várakozás sze­rint képes lesz minden olyan felvilágosítást produkál­ni, ami az e vonatkozásban szükséges döntések alap­jául szolgálhat. A modell kiegészítéséhez szükséges új adatok szolgáltatását várják a térség felszín alatti vi­zeinek viselkedését jellemző paramétereket észlelő, fő­ként fúrási hálózattól és annak tervbe vett bővítéséről. Erre a bővítésre körültekintő javaslatok születtek a hálózatban mutatkozó hézagok szükségesnek látszó ki­töltését, a meglevő hálózat korszerűsítését és az egész hálózat egységesítését irányozva elő. Javaslat született, miszerint 1979 végéig 18 új vízszínmegfigyelő kutat kell fúratni. Ezt a számot utóbb 20-ra emelték fel. Mi­előtt az első lépést is megtették volna, a határidőt egy évvel kitolták, s olyan fúrási pontot is kijelöltek, ame­lyen megfigyelőkút létesítését korábban csak a követ­kező ötéves terv idején tartották érdemesnek. A meg­figyelő-hálózat bővítésére 60 millió Ft költségelőirány­zatot adtak meg, s ezen három főhatóság osztozik nem egyenlő arányban. A megfigyelő-hálózat jó működése fontos alapfeltétellé válik a hálózat létesítését előirány­zó megállapítás szerint, mert a bányászkodás ideje alatt bekövetkezett vízkárok tekintetében csak az léphet fel igénnyel, aki megfigyelési kötelezettségeinek eleget tett. A dolgot megnehezíti az, hogy a tapasztalat szerint a nazai fúróipar nincs felkészülve a feladat elvégzésé­re. A vízügy fúróvállalata (VIKUV) műszaki okokból képtelen hasadékos kőzetben fúrni. Az iszapveszteség azonnali leállásra készteti. Több tekintélyes hazai fúró­vállalat vonakodik hasadékos kőzetben lyukat mélyí­teni, részben az előző, műszaki kizáró okra hivatkozva. Márpedig a karsztos kőzetekben szinte biztosra vehe­tő az iszapveszteség, legalábbis produktív fúrásoknál. Az e kérdésben mutatkozó áthidalhatatlan ellentét óvatosságra int. Egyfelől van 18—19 betervezett fúrá­sunk, amit belátható időn belül szeretnénk készen lát­ni, a karsztos fekübe történő, előírt 100—800 m belefú­rással. Másfelől a vállalkozók előre tudják, hogy az iszapveszteség pillanatában, tehát javarészt a karsztos kőzet elérésekor, feladják, a fúrást. Itt nyilván előze­tes szerződési kikötésekkel kell majd élni, mert az adott célra rendelt 60 millió konjukturális segéllyé vá­lásába nem lehet eleve beletörődni. Ugyanakkor úgy tűnik, az OMFB legsajátabb körénél vagyunk: gyötrő műszaki felkészületlenségre bukkantunk. A fővárosi fürdők a vázolt helyzetben igyekszik fel­készülten elébe nézni a bányászat teljes kifejlődése so­rán fellépő fejleményeknek. Ennek érdekében az érde­keltek széles körével tart fenn folyamatos munkakap­csolatot. A Vízgazdálkodási Intézet (korábban VIKÖZ) megrendelésünkre évek óta tanulmányokat készít a bá­22

Next

/
Thumbnails
Contents