Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Némethy László: 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Debereceni Területi Szervezete

A konferencia tudományos előadásai rámutattak, hogy a 20 km-es távolságban levő Keleti-főcsatorna megfelelő nyers vízminőséget, és elegendő vízmenynyiséget biztosít. A zárt csövön szállított vizet célszerű a vízkivétel helyén tisztítani. A javaslat és a tervezés segítése hozzájárult ahhoz, hogy az 1975. évre a Keleti-főcsatorna vizéből nyert napi 20 ezer m

3 ivóvíz Debrecenbe került. Területi Szervezetünk a víznyerés további fejlesztési lehetőségét vizsgálja, amelynek megvalósításával nemcsak a városi ipari vízellátást lehet megoldani, hanem a vezeték nyomvonala mellett fekvő löszháti terület öntözését is. A vízellátás mellett területünk szennyvíztisztítása is elmaradott, sőt a vezetékes vízellátás megvalósulása után méginkább érezhetővé vált. Debrecen város szennyvíztisztításának gazdaságos megoldására Területi Szervezetünk kétnapos ankétot szervezett, és a tudományos beszámolók alapján javaslatot tett. Az ankéton Debrecen 80 000 m

3/nap szennyvízmenynyiségére biológiai tisztítást javasoltunk, változatként a mechanikai tisztítás utáni szennyvízöntözési tervet is felvetettük. A napi 80 000 m

3 szennyvíz elhelyezésére 1000 kh szennyvízöntözésre berendezett terület lenne szükséges. Az ipari és takarmány növények gazdaságos termesztése esetén a költséges beruházású és üzemeltetésű szennyvíztisztító berendezés helyett hasznothajtó öntöző mezőgazdasági, üzemet lehet létrehozni. Az előadások és a kialakult vita alapján Területi Szervezetünk határozatot hozott, hogy bármely tisztítási megoldás választása esetén szükségessé válik a nagy nátriumsós-vizek külön kezelése. A határozat alapján a fürdővizek leválasztására a tervezések elkezdődtek. Több helyen — Hajdúböszörményben, Nádudvaron, Püspökladányban — megépült a sósvíztározó. Területi Szervezetünk tagsága igen sokat foglalkozott a szennyvízöntözés kérdéseivel. Külön munkabizottság fogta össze a szennyvízöntözést kutatásokat és a tagságnak rendszeresen beszámolt arról. A Tiszalöki öntözőrendszer megépítése az öntözés fejlődését meggyorsította, ugyanakkor sem megfelelő berendezés, sem elegendő tapasztalat nerrí állt a gazdaságok rendelkezésére. Területi Szervezetünk aktívan kapcsolódott be az öntözésfejlesztésbe. Az öntözőberendezések hiánya miatt elsősorban a felületi öntözéseket alkalmazták a gazdaságok. A felületi öntözés egyik alapvető feltétele a jó tereprendezés. Sok esetben a tereprendezéssel a talaj minőségét tönkretették, egyrészt mivel a humuszréteg eltávolítása tápanyaghiányt okozott, másrészt a szikes altalaj felszínre jutása miatt. Területi Szervezetünk a felvetődött hibák kiküszöbölésére országos tereprendezési ankétot rendezett, ahol megállapodás történt a tereprendezés egységes tervezési és kivitelezési módszerében. Az ankét 13 határozati pontban foglalta össze az egységes módszer alapelveit. Területünk igen jelentős problémája a belvíz elvezetés. Szervezetünk 1964-ben a jelentkező belvizek kártételeinek kiküszöbölésére rendezett ankéton foglalkozott alapvető kérdésekkel, a belvizek kialakulásának meteorológiai feltételeivel és valószínűségeivel. A belvizek tározásával, és későbbi öntözésre való felhasználhatóságával is foglalkoztunk. Ma már a belvízrendezési terveknél azok az irányelvek érvényesülnek, amit korábban a munkabizottságaink dolgoztak ki. Az ezzel kapcsolatos megoldások világosan kifejezik a víz értékének növekedését, vagyis, hogy a belvizet nem mindenáron gyorsan hasznosítatlanul kell levezetni, hanem gondolva a száraz időszakokra, alkalmazni kell a talajba, és tározókba való visszatartást és későbbi hasznosítást. A nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttével újabb problémák jelentkeztek: állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vízellátásának, és szennyvízelhelyezésének megoldása vált szükségessé. A vízellátás megoldására megjelentek a mutatós hidroglóbuszok, azonban a szennyvíz viszonylag kevés mennyiségére jó hatásfokú biológiai tisztítót nem tudtak tervezni. Területi Szervezetünk részt vállalt a probléma megoldásában, és kidolgozta a mezőgazdasági hasznosítás elvi alapjait. A fehérje-program keretében létesített intenzív, iparszerű állattartótelepek trágyalevének elhelyezése ugyancsak nagy gondot okozott. Éveken keresztül foglalkoztunk a megoldás lehetőségeivel, és arra az állásfoglalásra jutott munkabizottságunk, hogy a mezőgazdasági termelésből származó szennyező anyagot mezőgazdasági területen kell elhelyezni, illetve hasznosítani, öntözésre javasoltuk felhasználni. A nagy beruházást jelentő öntözőterületek csökkenthetősége miatt a trágyáié szilárd fázisainak kinyerésére tettünk javaslatot, a szilárd trágya elhelyezése pedig hagyományos. Ugyancsak a fehérje-program keretében Területi Szervezetünk néhány éve foglalkozik a haltermelés műszaki feltételeinek vizsgálatával. A haltenyésztési ankétunkon biológusaink a hal takarmányozásának új módszeréről, az irányított plankton-termelésről számoltak be. Az előzőekben ismertetett témakörök olyan összetetten jelentkező feladatok amelyek megoldásához a tudományágak összefogása szükséges. Területi Szervezetünk igyekszik jó együttműködési kapcsolatot tartani más egyesületekkel: Magyar Agrártudományi Egyesület, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Országos Erdészeti Egyesület. A jenlegi együttműködést mindenképpen tovább kell, fejleszteni, főleg az egyesületekhez tartozó gazdaságokkal. A gazdaságok problémáinak megoldásait keresve legtöbb esetben csak tagságunk, illetve a társegyesületeink tagságával közösen vizsgálódunk, vitatkozunk. Sokkal egészségesebb lenne, ha a munkában a gazdaságok téma ismerő szakemberei is részt vennének. A szélesebb kooperáció gyorsabb megoldást eredményezne. Területi Szervezetünk megalakulásakor 60 taggal rendelkezett, ma mintegy 100 főt tartunk nyilván. Az aktív tagságunk áldozatos munkája mindig kiváltotta a megbízó szervek elismerését. A párt, és állami szervekkel együttműködésünk jó, minden szervnek van távlati cselekvési programja, megyei, városi fejlesztési terve, amely munkánk irányát meghatározza. A Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság megbízására Területi Szervezetünk az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Debreceni Csoportjával alakított közös munkabizottság véleménye alapján „A fáradt olaj hasznosítása" támakörre adott javaslatot. A Debrecen Megyei Városi Tanács VB felkérésére Debrecen 15 éves (1976—1900) városfejlesztési koncepciójának kommunális programját vizsgáltuk meg, és adtuk meg szakvéleményünket. Várospolitikai bizottsági üléseken is szervezetünk megbízottja szakmai témában jelen-szokott lenni. Minden évben megrendezzük a „Vízügyi Vezetők* Fórumát" ahol jogi-tag vállalataink vezetői és elnökségünk tagjai találkoznak egymással, de mivel más gondjai vannak a tervezőknek, kivitelezőknek, szolgáltatóknak, hatóságoknak, a munka során nehezen, az általunk rendezett fórumon viszont könnyebben oldódnak fel, és közös céljaink megvalósítását jobban segítik. Területi Szervezetünk 5 éve rendszeresen környezetvédelmi szakkört vezet két általános iskolában, és egy gimnáziumban, az 1977. évben újabb általános iskolában kezdtük meg a szakköri foglalkozást. E munkában több egyesülettel, intézettel működünk együtt. Az ivóvíztisztító és ellátó művek, valamint a szennyvíztisztító berendezések üzemeltetéséhez szakmunkásképzést végzünk. Víztermelőtelep, vízhálózat, szennyvíztisztító telep és csatornahálózat kezelői tanfolyamokat indítunk, az igényeknek megfelelően, de földmunka-gépkezelői tanfolyamot is szerveztünk olyan rendszerrel, hogy a gépkezelők megtanulják a gépek kisebb javítását is. A tanfolyam nemcsak a hallgatók képzését jelenti, és ad az üzemeltetéshez nélkülözhetetlen ismereteket, hanem az előadók felkészülésük során az anyagot rendszerezik, előadókészségüket gyarapítják, így önképzést is végeznek. 21