Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Némethy László: 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Debereceni Területi Szervezete

A konferencia tudományos előadásai rámutattak, hogy a 20 km-es távolságban levő Keleti-főcsatorna megfelelő nyers vízminőséget, és elegendő vízmeny­nyiséget biztosít. A zárt csövön szállított vizet célsze­rű a vízkivétel helyén tisztítani. A javaslat és a tervezés segítése hozzájárult ahhoz, hogy az 1975. évre a Keleti-főcsatorna vizéből nyert napi 20 ezer m 3 ivóvíz Debrecenbe került. Területi Szervezetünk a víznyerés további fejlesztési lehetőségét vizsgálja, amelynek megvalósításával nem­csak a városi ipari vízellátást lehet megoldani, hanem a vezeték nyomvonala mellett fekvő löszháti terület öntözését is. A vízellátás mellett területünk szennyvíztisztítása is elmaradott, sőt a vezetékes vízellátás megvalósulása után méginkább érezhetővé vált. Debrecen város szennyvíztisztításának gazdaságos megoldására Terüle­ti Szervezetünk kétnapos ankétot szervezett, és a tu­dományos beszámolók alapján javaslatot tett. Az ankéton Debrecen 80 000 m 3/nap szennyvízmeny­nyiségére biológiai tisztítást javasoltunk, változatként a mechanikai tisztítás utáni szennyvízöntözési tervet is felvetettük. A napi 80 000 m 3 szennyvíz elhelyezésére 1000 kh szennyvízöntözésre berendezett terület lenne szükséges. Az ipari és takarmány növények gazdaságos termesz­tése esetén a költséges beruházású és üzemeltetésű szennyvíztisztító berendezés helyett hasznothajtó öntö­ző mezőgazdasági, üzemet lehet létrehozni. Az előadások és a kialakult vita alapján Területi Szervezetünk határozatot hozott, hogy bármely tisztí­tási megoldás választása esetén szükségessé válik a nagy nátriumsós-vizek külön kezelése. A határozat alapján a fürdővizek leválasztására a tervezések elkezdődtek. Több helyen — Hajdúböször­ményben, Nádudvaron, Püspökladányban — megépült a sósvíztározó. Területi Szervezetünk tagsága igen sokat foglalkozott a szennyvízöntözés kérdéseivel. Külön munkabizottság fogta össze a szennyvízöntözést kutatásokat és a tag­ságnak rendszeresen beszámolt arról. A Tiszalöki öntözőrendszer megépítése az öntözés fejlődését meggyorsította, ugyanakkor sem megfelelő berendezés, sem elegendő tapasztalat nerrí állt a gazda­ságok rendelkezésére. Területi Szervezetünk aktívan kapcsolódott be az ön­tözésfejlesztésbe. Az öntözőberendezések hiánya miatt elsősorban a felületi öntözéseket alkalmazták a gazda­ságok. A felületi öntözés egyik alapvető feltétele a jó terep­rendezés. Sok esetben a tereprendezéssel a talaj minő­ségét tönkretették, egyrészt mivel a humuszréteg eltá­volítása tápanyaghiányt okozott, másrészt a szikes alta­laj felszínre jutása miatt. Területi Szervezetünk a felvetődött hibák kiküszö­bölésére országos tereprendezési ankétot rendezett, ahol megállapodás történt a tereprendezés egységes ter­vezési és kivitelezési módszerében. Az ankét 13 hatá­rozati pontban foglalta össze az egységes módszer alap­elveit. Területünk igen jelentős problémája a belvíz elveze­tés. Szervezetünk 1964-ben a jelentkező belvizek kár­tételeinek kiküszöbölésére rendezett ankéton foglalko­zott alapvető kérdésekkel, a belvizek kialakulásának meteorológiai feltételeivel és valószínűségeivel. A bel­vizek tározásával, és későbbi öntözésre való felhasznál­hatóságával is foglalkoztunk. Ma már a belvízrendezési terveknél azok az irány­elvek érvényesülnek, amit korábban a munkabizottsá­gaink dolgoztak ki. Az ezzel kapcsolatos megoldások világosan kifejezik a víz értékének növekedését, vagyis, hogy a belvizet nem mindenáron gyorsan hasznosítat­lanul kell levezetni, hanem gondolva a száraz idősza­kokra, alkalmazni kell a talajba, és tározókba való visszatartást és későbbi hasznosítást. A nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttével újabb prob­lémák jelentkeztek: állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek vízellátásának, és szennyvízelhelyezésének megoldása vált szükségessé. A vízellátás megoldására megjelentek a mutatós hidroglóbuszok, azonban a szennyvíz viszonylag kevés mennyiségére jó hatásfokú biológiai tisztítót nem tud­tak tervezni. Területi Szervezetünk részt vállalt a prob­léma megoldásában, és kidolgozta a mezőgazdasági hasznosítás elvi alapjait. A fehérje-program keretében létesített intenzív, ipar­szerű állattartótelepek trágyalevének elhelyezése ugyancsak nagy gondot okozott. Éveken keresztül foglalkoztunk a megoldás lehetőségeivel, és arra az ál­lásfoglalásra jutott munkabizottságunk, hogy a mező­gazdasági termelésből származó szennyező anyagot me­zőgazdasági területen kell elhelyezni, illetve hasznosí­tani, öntözésre javasoltuk felhasználni. A nagy beruházást jelentő öntözőterületek csökkent­hetősége miatt a trágyáié szilárd fázisainak kinyerésé­re tettünk javaslatot, a szilárd trágya elhelyezése pe­dig hagyományos. Ugyancsak a fehérje-program keretében Területi Szervezetünk néhány éve foglalkozik a haltermelés műszaki feltételeinek vizsgálatával. A haltenyésztési ankétunkon biológusaink a hal takarmányozásának új módszeréről, az irányított plankton-termelésről számol­tak be. Az előzőekben ismertetett témakörök olyan összetet­ten jelentkező feladatok amelyek megoldásához a tu­dományágak összefogása szükséges. Területi Szervezetünk igyekszik jó együttműködési kapcsolatot tartani más egyesületekkel: Magyar Agrár­tudományi Egyesület, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Országos Erdészeti Egyesület. A jenlegi együttműködést mindenképpen tovább kell, fejleszteni, főleg az egyesületekhez tartozó gazdaságok­kal. A gazdaságok problémáinak megoldásait keresve legtöbb esetben csak tagságunk, illetve a társegyesüle­teink tagságával közösen vizsgálódunk, vitatkozunk. Sokkal egészségesebb lenne, ha a munkában a gaz­daságok téma ismerő szakemberei is részt vennének. A szélesebb kooperáció gyorsabb megoldást eredményezne. Területi Szervezetünk megalakulásakor 60 taggal rendelkezett, ma mintegy 100 főt tartunk nyilván. Az aktív tagságunk áldozatos munkája mindig kiváltotta a megbízó szervek elismerését. A párt, és állami szervekkel együttműködésünk jó, minden szervnek van távlati cselekvési programja, me­gyei, városi fejlesztési terve, amely munkánk irányát meghatározza. A Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság megbízására Területi Szervezetünk az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület Debreceni Csoportjával alakított közös munkabizottság véleménye alapján „A fáradt olaj hasznosítása" támakörre adott javaslatot. A Debrecen Megyei Városi Tanács VB felkérésére Debrecen 15 éves (1976—1900) városfejlesztési koncep­ciójának kommunális programját vizsgáltuk meg, és adtuk meg szakvéleményünket. Várospolitikai bizottsá­gi üléseken is szervezetünk megbízottja szakmai témá­ban jelen-szokott lenni. Minden évben megrendezzük a „Vízügyi Vezetők* Fó­rumát" ahol jogi-tag vállalataink vezetői és elnöksé­günk tagjai találkoznak egymással, de mivel más gond­jai vannak a tervezőknek, kivitelezőknek, szolgáltatók­nak, hatóságoknak, a munka során nehezen, az álta­lunk rendezett fórumon viszont könnyebben oldódnak fel, és közös céljaink megvalósítását jobban segítik. Területi Szervezetünk 5 éve rendszeresen környezet­védelmi szakkört vezet két általános iskolában, és egy gimnáziumban, az 1977. évben újabb általános iskolá­ban kezdtük meg a szakköri foglalkozást. E munkában több egyesülettel, intézettel működünk együtt. Az ivóvíztisztító és ellátó művek, valamint a szenny­víztisztító berendezések üzemeltetéséhez szakmunkás­képzést végzünk. Víztermelőtelep, vízhálózat, szenny­víztisztító telep és csatornahálózat kezelői tanfolyamo­kat indítunk, az igényeknek megfelelően, de földmun­ka-gépkezelői tanfolyamot is szerveztünk olyan rend­szerrel, hogy a gépkezelők megtanulják a gépek ki­sebb javítását is. A tanfolyam nemcsak a hallgatók képzését jelenti, és ad az üzemeltetéshez nélkülözhetet­len ismereteket, hanem az előadók felkészülésük során az anyagot rendszerezik, előadókészségüket gyarapítják, így önképzést is végeznek. 21

Next

/
Thumbnails
Contents