Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Karászi Kálmán: 15 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Területi Szervezete

A két évtized során sajnos Területi Szervezetünk tagjai közül többen örökre eltávoztak sorainkból: dr. Jeney Endre professzor, Területi Szervezetünk elnöke; Marchart József főmérnök, Területi Szervezetünk elnökhelyettese; valamint Varga Imre, Ferenc Rezső és Cselle József tagtársaink emlékét megőrizzük, megkezdett munkájukat továbbfolytatjuk. Társaságunkat anyagilag jogi tagvállalataink támogatják, és e támogatért Területi Szervezetünk segít a vállalatok problémáinak megoldásában. E területen szélesíteni kívánjuk kapcsolatainkat, mert a vízgazdálkodás minden népgazdasági ágban egyre jelentősebb helyet foglal el. Az utóbbi időben különösen a mezőgazdaság területén jelentkeznek vízgazdálkodási problémák, éppen ezért e területről kívánunk jogi tagokat beszervezni. Területi Szervezetünk nagy súly kíván helyezni a jövőben arra, hogy a vitákra, és beszámolókra az érdekelt vállalatokat is meghívja, és a közös munkába bevonja. Nehéz ezt megoldani, de az eredményes munkához ez szükséges! Tagságunk között igen kevés a fiatal. A bázis vállalataink KISZ-gyűlésein elnökségünk egy-egy tagja ismerteti Társaságunk munkáját, célkitűzéseit, és azokat a lehetőségeket, amelyeket a tagjainak nyújtani tud. Területi Szervezetünk munkáját a Társaság központja mindig elismerte, és a lehetőség szerint támogatta. Az elnökségtől megkeresték bázis vállalataink vezetőit ezzel is kifejezve a Társaság segíteni akarását. Az elmúlt 20 év tevékenységére visszatekintve több jelentős rendezvénnyel hozzájárultunk egy-egy szakmai probléma alapvető megoldásához. A fejlődés meggyorsult minden területen, amely azt kívánja meg, hogy Területi Szervezetünk munkájában ez érezhető legyen. Némethy László 15 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Területi Szervezete 1964. november 25-én a MTESZ székesfehérvári székházának tanácstermében — 12.-ként az országban — a Magyar Hidrológiai Társaságnak új vidéki szervezete alakult. Az újjáépítést követően, a fejlett szocializmus építésének időszakában, rohamosan növekedtek a vízgazdálkodással szemben támasztott elvárások. Az igények kielégítéséhez egyre nagyobb anyagi és szellemi erőt kellett mozgósítani, egybefogni, összehangolni. A tudomány és a technika fejlődése magával hozta — a vízgazdálkodási ágazaton belül, s azon kívül is — az ismeretek specifikációját, a szakmai polihisztorság szűkülését, s ezzel az úgynevezett határtudományok együttműködésének nélkülözhetetlenségét. Mindez egybe esett a tudományos és gyakorlati szakemberek számának jelentős gyarapodásával, tevékenységük szintetizálásában a területen megjelenő konkrét feladatokhoz való kapcsolás szükségességével. A számbeli növekedés — örvendetes módon — vidéken volt erőteljesebb, s ez a szellemi potenciál egészségesebb „terítését" eredményezte. Ezek a körülmények, illetve ezeknek felismerése volt az indítéka annak hogy az erők egyesítése, a tudományos és gyakorlati ismeretek kicserélése, átadása, egyegy általános, de inkább a területi feladatokhoz igazodó szakmai kérdésnek megvitatása, esetenként bizonyos vízgazdálkodási teendőknek egyesített erővel való megoldása (javaslat, tanulmány, koncepció) érdekében a Magyar Hidrológiai Társaságnak a Közép-Dunántúlon is jöjjön létre területi szerve. Különös indíték volt az előbbiek mellett az is, hogy a térség vízgazdálkodása rendkívül összetett, a vele szemben támasztott igények különlegesek (Balaton, Velencei-tó, mélységi vizek, átlagosnál nagyobb szennyezések, kiélezett vízkészletgazdálkodás stb.). 1. A Szervezet célkitűzései Az előzőekben körvonalazott indítékok alapján létrejött Szervezetünk a Magyar Hidrológiai Társaság alapszabályában rögzített célkitűzéseknek megfelelően, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának szellemében, és a Magyar Népköztársaság Kormánya programjának megvalósítása érdekében tevékenykedik. Az MSZMP KB 1977. március 28-i határozatából fakadó feladatokat Szervezetünk a következő működési célkitűzésekben foglalta össze: — az új kutatási eredmények széles körű megismertetése; — a Közép-Dunántúl sajátosságaiból fakadó exponált vízügyi tevékenység csoportos megvitatása, társadalmi bírálata; — egyes, a térséget érintő vízgazdálkodási kérdésekben konkrét javaslatok, koncepciók, átfogó tervek kidolgozása, vagy azok kidolgozásában való részvétel; — együttműködés a határtudományok területén tevékenykedő társadalmi szervekkel; — a fiatal szakemberek részére tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása. 2. Működésünk keretei Taglétszámunk alakulása (lásd 1. táblázat). Taglétszámunk alakulására jellemző, hogy Szervezetünk egyre nagyobb mértékben vonta be Fejér megyén túlme1. táblázat A MHT Középdunántúli Területi Szervezete taglétszámának alakulása Év L ét s z á m, fő Év székesfehérvári vidéki jogi összesen Év tag összesen 1964. 1965. 1966. 1967. 107 1968. 108 1969. 108 1970. 90 1971. 6 108 1972. 6 108 1973. 6 103 1974. 89 48 (Sz) 6 143 1975. 89 48 (Sz) 6 143 1976. 67 45 (Sz)+30 (V) 6 148 1977. 67 — 10 77 1978. 104 10 114 Megjegyzés: Az 1977. és 78. évi létszámadatok az időközben önállósult Szekszárdi és Veszprémi Körzeti Csoport taglétszáma nélkül értendők. (Sz) = Szekszárd (V) = Veszprém 22