Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Némethy László: 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Debereceni Területi Szervezete

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLOK 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Területi Szervzete A Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Területi Szervezete 1959. március 24-én alakult. A szervezet céljául tűzte, hogy tagjainak szakmai továbbképzésén kívül összefogja a műszakiakat, orvosokat, mezőgazdászokat, vegyészeket, biológusokat, és mindazokat a szakembereket, akik részt vesznek a vízgazdálkodás kiterjedt munkájában. E feladat végrehajtásával elősegíti a népgazdasági célok megvalósítását, a tudományos kutatások eredményeinek a gyakorlat számára történő hasznosítását. A szakmai tevékenység során felvetődött problémák kutatási programbavételét is többször elősegítette. Az elmúlt 20 év minden tudományágban óriási fejlődést hozott, és a haladás meggyorsult. Ez jellemző a hidrológia tudományára is, amely tartalmában is nagymértékben bővült. Társaságunk munkája a népgazdaság minden ágával összefügg. Az ipari fejlesztések során az alapvető vízellátás, és szennyvíztisztítás, a mezőgazdasági termelés növelésével a belvízrendezés, öntözés volt a klasszikus feladatunk. A tudományágak összefonódása miatt Területi Szervezetünk a MTESZ más egyesületeivel együttműködött, ezzel erőteljesebben tudta segíteni társadalmi életünk fejlődését. Ez a műszaki társadalmi tevékenység a helyi szervezetünkre jellemző sokrétű szakmai képzettségű tagokkal oldható meg, még akkor is, ha más egyesületekkel együttműködünk. Területi Szervezetünk tagjai között vízépítő mérnökök, geológusok, vegyészek, biológusok, orvosok, gépészek, mezőgazdászok, matematikusok, közgazdászok, jogászok találhatók, akik mindannyian a vízügyi feladatok megoldásában vesznek részt. Az eltérő szakmai képzettség ellenére Területi Szervezetünk szakosztályok nélkül működik. Így jobban tudjuk biztosítani a tagság együttműködését is, továbbképzését is. Tevékenységünket eddig is azok a szakmai problémák határozták meg, amelyek területünkön felvetődtek. Ahhoz, hogy a gyakorlati élet számára megfelelő segítséget tudjon nyújtani Területi Szervezetünk, ismerni kell a problémákat. A bázis vállalataink, jogi tagjaink közvetlen kapcsolatban állnak Területi Szervezetünkkel, és a felvetődő jelentősebb fealadatok megoldására munkabizottságok tesznek javaslatot. Az egyesületi műszaki élet nem lehet öncélú. A gazdasági élet fejlesztése érdekében hozott állami határozatok megvalósítását minden esetben kötelességünknek tartottuk támogatni. A Hajdú-Bihar megyei MTESZ hagyományosan minden évben megrendezi a tavaszi és őszi tudományos üléseit, amelyen a területi párt és állami vezetők beszámolnak azokról a jelentősebb feladatokról, amelyek megvalósításra várnak, kiemelve azokat, amelyeknél a tudományos egyesületek segítséget nyújthatnak. Az elmúlt 5 év időszakában munkánkat, feladatainkat ezek a kérdések orientálták. Az általános alapelveknek megfelelően a Területi Szervezetünk a szakmai továbbképzésre, tudományág fejlődésének nyomonkövetésére szakmai tájékoztató jellegű előadásokat rendez, egy-egy speciális szakmai területről, vitaüléseket tart létesítmények, célok megvalósítására, azok társadalmi bírálatára. Kiemelkedő jellegű rendezvényeink azok a koordináló célú ankétok és konferenciák, amelyek a tudományos kutatásokat a gyakorlati élet számára felhasználhatóvá teszik. A továbbképzési rendezvényeink közé tartoznak még a szakirodalmi tájékoztatók, ahol tagjaink a hazai és külföldi szakirodalom érdekességeiről számolnak be. Nagy érdeklődésre tartanak számot a külföldön szerzett szakmai és turistaélmények beszámolói, a VITUKI kutatásairól szóló beszámolók, valamint a VIZDOK-tól kölcsönzött különböző speciális szakmai munkákról készült diafilmek bemutatása. Területi Szervezetünk az elmúlt két évtized alatt minden olyan témában rendezett jelentősebb rendezvényt, amely időszerű volt Hajdú-Bihar megyében. 1960-ban került megrendezésre a hévízhasznosítási ankét, amely jelentős támogatást nyújtott a hévizes kutak üzemeltetőinek, a furatok állagának megóvására, a hévizek gazdaságos felhasználására. Ezen az ankéton tett Területi Szervezetünk javaslatot arra, hogy öntözési idényben a sós hévizeket tározóban tartsák vissza az öntözött talajok termékenységének megóvása érdekében. A hévizes témakörben az 1963. évben „Debrecen fürdőváros" címmel rendeztünk ankétot, ahol a hévizek célszerű felhasználásához szükséges beruházásokra tettünk javaslatot, és külön kiemeltük a hévizek gyógyhatását, mint a munkaerő rehabilitációjának egyik módját. Üjabb hévizes témájú ankétot 1967-ben rendeztünk „Hajdú-Bihar megye komplex hévízhasznosítása" címmel. Ezen az ankéton tettünk javaslatot a hévizek további feltárásának lehetőségére, a fürdők fejlesztésére. Gyógyászati szempontból az egészségügyi szakembereink a meglevő tudományos kutatások eredményeit felhasználva adtak javaslatot a gyógyvízalkalmazás korszerűsítésre. Ankétunk a beruházások szükséges ütemére is igen jól rámutatott. Megyénk területén a vezetékes vízellátás 20 évvel ezelőtt nagyon elmaradott volt. Debrecenen kívül aligalig volt központi vízellátás. Területi Szervezetünk szakemberei igen sokat foglalkoztak a községek, települések vezetékes vízellátásával. Ez az eredményes munka is hozzájárult ahhoz, hogy Hajdú-Bihar megyében a községek, települések * vezetékes vízellátási munkái a befejezés előtt állnak. Debrecenben az ipar fejlődése csak a felszabadulás után indult meg, amely szükségessé tette a város vízellátásának fejlesztését is. Hozzájárult ehhez az is, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttével a tanyavilág lakossága betelepült Debrecenbe, s ezáltal a lakossági vízigény is megnövekedett. 1962-ben hazánk legjobb szakembereinek bevonásával konferenciát rendeztünk, amely javaslatot adott a város vezetőségének, hogy a város lakosainak számszerű növekedése, a korszerű lakások építése, valamint az iparosodás miatt Debrecen vízellátását új alapokra kell helyezni. A meglevő vízellátó rendszer alsópleisztocén-rétegekre telepített kutakra épült, amelyről kiderült, hogy tovább nem terhelhető. A vízellátás javítása a továbbiakban csak felszíni vízből oldható meg. 20