Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - Führer Ernő: Forrásvizek vizsgálata a Soproni hegységben

Forrásvizek vizsgálata a Soproni-hegységben FÜHRER ERNŐ Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron Az erdők közjóléti szerepének növekedése és a fokozódó környezetvédelmi problémák egyre inkább indokolják az erdős területek hidrológiai viszonyainak behatóbb elemzését. Ezen elemzés kiterjedhet sok egyéb más tényező vizsgálata mellett, a természetes vadvizek, források és patakok kiépítésének és szabályozásának kérdéseire, valamint azok vízkémiai paramétereinek meghatározására is. Az erdei forrásoknak nemcsak az erdőgazdálkodás intenzívebbé válása, de turisztikai jelentőségének növekedése miatt is kiemelkedő szerep jut. Az ország jelentősebb turisztikai övezeteihez tartozó kisebb-nagyobb források vize kémiai szempontból kevésbé ismert, a néhány nagyobb bő vizű, régebb idő óta számontartott forrás kivételével. A Soproni-hegység területén található forrásokkal is hasonló a helyzet. Az említett terület idegenforgalmi szempontból kiemelkedik azzal, hogy viszonylag kis területen a turisztikai szezonok idején igen nagy a kirándulók száma, akik előszeretettel keresik fel az erdei forrásokat. Sopron 1. ábra. A források helyszínrajza 1. Műút, 2. Patak, 3. Forrás, 4. Begyűjtési útvonal A vizsgálatok előzményei és mérési módszerei A Soproni-hegység területén fekvő források vizsgálatára vonatkozóan kb. 30 évre visszamenően dr. Firbás Oszkár, Jablánezy Sándor, Macher Frigyes és Frauenhoffer Kristóf munkáit lehet felemlíteni, akik azonban kizárólag a források fizikai tulajdonságait vizsgálták. Dr. Firbás Oszkár a Soproni-íhegység területén mintegy 65 forrást és szivárgót ismer. Ezek közül csak a jól ismert, a turisták által sokat látogatott forrásokat vizsgáltam. A mintegy 35 forrás és szivárgó közül húsznak a pontos, teljes felvételét és mérését végeztem el. A szelekciót a források időszakossága és egyéb mérési nehézségek figyelembevételével tettem meg. A méréseket egy éven keresztül, havonként végeztem 1974. októbertől 1975 októberéig bezárólag. Szükségesnek tartom a vizsgálatok céljára kiválasztott források megnevezését, terepi elhelyezkedésük és megközelíthetőségük szemléltetését. Ezért egy vázlatos térképrajzot készítettem, melyen a források pontos helyét és a begyűjtési útvonalat tüntettem fel (1. ábra). A térképen a források megjelölése sorszámmal történt, az alábbiak szerint: 1. Deákkút-forrás 11. 2. Pedagógus-forrás 12. 3. Ólomároki-forrás 13. 4. Bögre-forrás 14. 5. Csalóka-forrás 15. 6. Kecske-patak I. forrás 16. 7. Kecske-patak II. forrás 17. 8. Textiles-forrás 18. 9. Természetbarát-forrás 19. 10. Szalamandra-forrás 20. Tacsi-árok I. forrás Hármas-forrás Farkasároki-forrás Postás-forrás Szent György-forrás Madárároki-forrás Manninger-forrás Űttörő-forrás Kisdobos-forrás Fehér Dániel-forrás A források vizének értékelését már a helyszínen elkezdtem. Egy 250 ml-es mérőhenger és egy stopperóra segítségével meghatároztam a vízhozamot dl/p egységben. Ugyancsak a terepen végeztem ízvizsgálatot is — egyszerű kóstolás segítségével — melynek alapján a forrásokat vizük íze szerint 4 csoportba sorolhattam: édes-, kellemes-, keserű- és erősen keserű-ízű kategóriába. A kémiai elemzéshez szükséges mintákat kifőzött gumidugóval lezárt, és ugyancsak kiforrázott, 250 ml-es üvegekben gyűjtöttem be havonként, a hó ugyanazon napjain. A mintákat azonnal laboratóriumi elemzés alá vettem a következők szerint: — meghatároztam az össz- és a Ca-keménységet komplexometriás módszer segítségével, — megállapítottam a minták pH-értékét üvegelektródból és kalomel-elektródból álló galvánlánc és RADELKIS OP—401 típusú elektronikus pH-mérő segítségével, — megmértem a begyűjtött minták vezetőképességét 20 °C-on, ugyancsak RADELKIS OK—102-1 típusjelű konduktométerrel, — meghatároztam az oxidálható szervesanyag-tartalom mértékét is, azonban itt a vizsgálatokat csak a század normál KMnO

( fogyasztásra korlátoztam. A befolyásoló paraméterek vizsgálata érdekében a Soproni Meteorológiai Állomás segítségével a vonatkozó időszak napi adataiból minden hónapra kiszámítottam a havi csapadékösszegeket. Valamennyi vizsgált forrásról szerzett mérési eredményeket táblázatosan összefoglaltam havonkénti bonNk° pH 1974. X XI. XII. I. II. III. IV. VI. VII. VIII IX. 1975. 2 3 2. ábra. A Deákkút-forrás kémiai és hidrológiai adatai 1. összes keménység, 2. Vezetőképesség, 3. pH. 4. Csapadék pH pS mm 197*. 1 2_ 3 4 3. ábra. A Kecske-patak I. forrás kémiai és hidrológiai adatai 1. összes keménység, 2. Vezetőképesség, 3. pH, 4. Csapadék 17 (