Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - Vitálisné dr. Zilahy Lídia: A víz- és csatornamű vállalatok hidrogeológiai tevékenysége

vagy vetőkkel taglalt víztároló földtani képződmények kútjainak ráhatásvizsgálata. A hévízkutak üzemeltetésének és a kötelező szervizszolgálatának műszaki ellenőrzése. 2.12 Vízmű és vízműkutak átvétele. Az üzemelésre kerülő kutak összes dokumentációjának (építési napló, vízföldtani napló, gázvizsgálat, áramlásmérés) véleményezése, döntés a kutak átvétele ügyében, vagy egyéb kiegészítő kútvizsgálathoz kötött átvételi észrevételezés. Nagyobb vízmű átvétele előtt a tervek és az okmányok ismeretében elkészítendő a nyilatkozat, melynek tartalmaznia kell a vízbázis és a kutak állagára, és a vízmű műtárgyaira vonatkozó megállapításokat, észrevételeket, és kifogásokat, hiánypótlási követelményeket. 2.13 Vízműellenőrzés. Az ellenőrzéseknek ki kell terjednie a kutak környezetére, a vízkivétel módjára és a beépített szivattyútípusokra. Kutanként a szállított vízmennyiségre és hozzátartozó üzemi szintre a szivattyúk teljesítési üzemidejére, a szivattyúk meghibásodási okára, a búvárszivattyúk mélységbeli elhelyezésére, a szállított víz nyomómagasságára, a búvárszivattyú cserék állásideje alatti nyugalmi vízszínmérésekre, a vízkémiai vizsgálatok eredményeire és értékeire, egyes értékek időbeni változásaira stb. A vízműellenőrzések során számos kút homokolásának és meghibásodásának oka szakszerűtlen üzemeltetési módra vezethető vissza. E szakszerűtlen üzemeltetési módok közül a legtöbb hibát és ezek miatti felesleges kúttisztítási munkát, a kutak közvetlen hálózatra történő üzemeltetése okozza. A víz- és csatornamű vállalatok egy része nem mérlegeli kellőképpen a kútállományuk egy részének e káros hatását, ezért e témakörrel ajánlatos volna behatóbban foglalkozni. 2.14 Kútkataszter, gázkataszter. A vállalat által mélyített idegen és saját kutak, valamint a vízmű átvételekor beszolgáltatott vízföldtani naplók képezik a megyei vízmű kútkataszter, a gázveszélyességi övezeteken mélyült kutak alap- és időszakos gázmérések eredményei pedig a gázkataszter alapját. A gázkataszter készítése és irányítása, az időszakos mérések ütemtervének elkészítése, a megrendelések feladása, a végzett vizsgálati eredmények értékelése, majd ezek alapján javaslattétel a gáztalanító berendezések megvalósításának ütemezésére. Az üzemelő gáztalanító berendezések hatásfokának esetleges romlásáról az üzemeltető osztályt (egységet) értesíti. Az öszszegyűjtött jelentős mérvű adatokat tartalmazó kataszterek rendszerezett adattári kezelést igényelnek. 2.15 Hidrogeológiai — mérnökgeológiai munka. Az alapozási víztelenítési tervekhez vagy talajvízszínsüllyesztésekhez szakvélemény-készítés a vállalat egyéb építőipari tevékenysége részére. 2.16 Kútfúrás, kútmélyítés, kutatófúrás hidrogeológusí munkák. A furatban elkészített karotázsszelvény alapján a saruhelyek kijelölése, a szűrözendő szakasz megjelölése, a szitaszövet megválasztása, a furadék-, az oldalfal- és a magmintavétel ellenőrzése és a minták feldolgozása. A kitermelt vízmennyiség és minőség ellenőrzése, a réteg vízadóképességének, szemcsetartományának és tározóképességének szempontjából. Esetleges vízhozamnövelő eljárás elrendelése. A kútmélyítés befejezése után a hidrogeológus köteles részt venni a kútvizsgálatnál, és csak ha meggyőződött a kifogástalan munkáról, akkor adhat engedélyt a műszaki vezetőnek a fúrótorony leszerelésére. A munka irányítását végző geológus minden olyan szakmai rendelkezés kiadására jogosult kell, hogy legyen, amely a kifogástalan kútmélyítés és a víztermelés érdekét szolgálja. 2.17 Anyag- és kútvizsgálatok. A speciális anyag- és kútvizsgálatok megrendelése, vagy az alvállalkozók megbízása, az alvállalkozói szerződések ellenőrzése, esetleg megkötése, az alvállalkozói munkák műszaki ellenőrzése, továbbá a számlák ellenőrzése is a hidrogeológiai egység feladatát képezi. 2.2 Tervezői csoport feladatköre. A tervező csoport a víz- és csatornamű vállalatok kútfúró üzemének munkáját a kútfúrási és kútjavítási tervdokumentációkkal készíti elő. A tervezői csoportnak a hidrogeológiai egységbe való beillesztését a kútfúrási javítási, felújítási dokumentációk készítésének nagy mennyisége indokolja. A kútjavítási dokumentációk készítését geofizikai és hidrodinamikai vizsgálatoknak kell megelőznie. 2.3 Műszaki ellenőrzési feladatkör. A kivitelezésre kerülő kútépítési, illetve kútmélyítési és kútjavítási munka során, a műszaki ellenőrzés szakszerűsége döntően befolyásolja a kivitelezett munka eredményességét. A megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező műszaki ellenőrökben az utóbbi években országos viszonylatban hiány mutatkozik. A műszaki ellenőri feltételeknek megfelelő szaktudással rendelkező szakemberek jelenleg feltáratlan okok miatt, nem végzik, vagy nem tudják végezni a feladatkörök ellátását. Helyükbe szaktudással, szakmai gyakorlattal nem rendelkező műszaki ellenőrök kerülnek, elsősorban a termelőszövetkezetek által mélyített, vagy azok részére végzett kútépítéseknél. Ez a hiba jelentkezik sok esetben az egyes vízműtársulatoknál is. Előzőek által kiviteleztetett, vagy kivitelezett kutakból a víz- és csatornamű vállalatok is átvesznek. E kutak üzembe helyezése után előjött rejtett hibák kijavítása rendszerint az üzemeltető vállalatokra hárul. Kívánatos volna a műszaki ellenőri jogosultság kérdésével megfelelő hatósági rendelkezés kiadásával foglalkozni. Szükségesnek látszik, hogy az egyes kútépítési, -javítási tevékenység megkezdése előtt, az illetékes vízügyi igazgatóság a bejelentett műszaki ellenőr jogosultságát felülvizsgálja, pl. a tervezői jogosultsághoz hasonló módon. 2.4 Kútfúró üzem. A kútfúró üzem szükségességét és a kapacitását a víz- és csatornamű vállalatok kútállományának nagysága, azok fenntartása és az idegen kutak kivitelezésének igénye határozza meg. A kútfúró üzem szervezeti felépítését és működési követelményeit az Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat XVII. mélyfúrási fejezet szabályozza. A kútfúrás szakmai követelmény-megállapítását az OVH 3/1975. (aug. 30.) sz. rendelkezés határozza meg. A kútfúró üzemnek a víz- és csatornamű vállalatok szervezeti felépítésében való elhelyezése, szakmai irányítása és ellenőrzése a vállalatokon belül nem szabályozott és nem egységes. A kútfúró üzemet a vállalatokon belül, a különböző szervezeti egységekhez csatolják, ezáltal a szervezeti egység vezetőjének — a kútfúró üzem irányítására és ellenőrzésére — a szakmai felkészültsége a legtöbb esetben nem kielégítő. A megfelelő szakmai képzettség és gyakorlat hiánya a kútfúró üzem működése során jelentős vállalati, ebből eredően népgazdasági károk forrása lehet. A víz- és csatornamű vállalatok kútfúró tevékenységének a kivitelezői szemlélettől el kell térnie. A tevékenységi körök elsődleges feladatát saját vállalatuk kútállományának karbantartása és a vállalatok részére mélyítendő kutak kivitelezése kell, hogy képezze. Az ezen felüli kapacitást lehetne idegen kivitelezésre fordítani. E szempontok mérlegelésével kialakított szemlélet, munkamorál és ütem a fogyasztói vízellátás zavarmentes szolgáltatását segítené elő. A víz- és csatornamű vállalatok szervezeti felépítésében a kútfúró üzem a hidrogeológiai egység irányítása és ellenőrzése alá helyezése volna szükséges. A hidrogeológiai egység valamennyi munkaneme egymást érintő vagy fedő szakterületet ölel fel. A munkanemeket szabályozó rendelkezések is nagyrészt közösek, ezért a hidrogeológiai egység irányításával jobb hatásfokot lehetne elérni, másrészt a munkakörök helyettesítési kérdése is könnyebben megoldhatóvá válna egy szervezeti egységen belül. # * * A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál változatos munkakörökben eltöltött 10 évi geológusi és hidrogeológusi gyakorlat bőségesnek bizonyult e gondok felvetésére és kötelezettséget ébresztett jelen javaslat tételére is. 16