Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - Vitálisné dr. Zilahy Lídia: A víz- és csatornamű vállalatok hidrogeológiai tevékenysége

a mechanikai szűrő hatása is jelentős. Ez az „ültetvény" a külföldi és néhány hazai tapasztalat szerint a különböző kémhatású vizeket (4,5—11,5 pH-^rték között) 4 nap múlva 7,5 pH körüli értékre állítja be. A nádas egységben a hazai tapasztalatok szerint a következő tisztulási hatásfok várható: KOI 60%, BOI 70%, oldott 0

2 4—6 mg/1, foszfát 20%, nitrogén 80%, szulfid 100%, összes sótartalom 50%. A nádas egységet a halas követi, melynek kiképzése olyan, hogy biztosítja a halak életfeltételeit. Itt valamennyi komponensre vonatkoztatva további kb. 20%os tisztulás várható. A rendszer utolsó egységében a be- és kifolyó víz útjába halrácsot kell helyezni! Népesítésre növényevő halak ajánlhatók, elsősorban fehér busa. A körülményeknek megfelelően népesített halállomány egyben indikálja is a vízminőség-javulást. A szennyvíz az előző egységből a következőbe túlfolyással, vagy vízszín alatti átfolyással érkezik. Az ismertetett eljárás gazdasági előnyeiből a következőket lehet kiemelni: 1. Létesítésének költsége minimális, kb. 300—400 ezer forint. 2. A tisztított szennyvíz után nem kell bírságot fizetni. 3. A kiülepedett ürülék trágyaként hasznosítható pl. halastavak trágyázására). 4. A telepített halak- és nádas értékesíthetők. 5. Nagyfontosságú az a tény, hogy a tisztulás hatásfokától függően a tisztított vizet recirkuláltatva, a víziszárnyas-telepre visszajuttatva, technológiai vízként ismét fel lehet használni! összefoglalás A Hortobágyi Nemzeti Park területén létesített víziszárnyas-«telepek szennyvizének jelentékeny részét közvetlenül vagy közvetve, mind a mai napig minden tisztítás nélkül a Hortobágy folyóba és egyéb kisebb vízfolyásokba vezetik. A helyzet javítására a következő tisztítási eljárást dolgoztam ki. A szennyvíz főként biológiailag jól bontható szerves anyagokkal terhelt, így biológiai úton jó hatásfokkal tisztítható. A biológiai tisztító rendszerbe történő bevezetés előtt a szennyvíz útjába 10 mm-es pálcaközű rácsot helyezünk a toll megfogására. Ezt követően átemelő szivattyú juttatja tovább a tisztítandó vizet az ülepítő aknába, mely két kútgyűrűből is kialakítható és méretezése olyan, hogy a napi szennyvízmennyiség kétszeresét is befogadja. Az ülepítőbe naponta szakaszosan bejutott víz 24 óra alatt, folyamatosan kerül át az algás egységbe. A rendszer algás, nádas és halas egységekből áll. Méretezése az adott telep nagyságától függ, a területméretek azonban mindig a fenti sorrend irányában csökkennek. Az algás egységben a szerves anyagok jelentős része asszimilálódik, a nagyobb ürülékrészek pedig zömmel kiülepszenek és a bentosz produkcióját növelik. A következő egységbe nád és kis százalékban tavi káka települ. Ez az „ültetvény" a vízben még meglevő szennyező komponensek jelentős hányadát magába építi. A nádasnak nemcsak a biológiai, hanem a mechanikai szűrőhatásával is számolhatunk. Az utolsó — halas egységbe telepített növényevő halállomány — zömmel fehér busa — további vízminőség-javulást eredményez s egyben indikálja is azt. Az egyes egységek tiltón keresztül túlfolyással, vagy vízszín alatti átfolyással közlekednek egymással. A rendszer környezet- és tájvédelmi, valamint gazdasági jelentősége számottevő. A víz- és csatornamű vállalatok hidrogeológiai tevékenysége VITALISNÉ DR. ZILAHY I.ÍDIA Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Budaörs 1. A hidrogeológiai tevékenység szükségessége A megyei víz- és csatornamű vállalatok szervezeti felépítésének egyik fontos része a hidrogeológiai tevékenység. A lehatárolt működési terület földtani felépítése és a vállalat működési körei határozzák meg e tevékenység szükségességét és nagyságát. A víz felszínrehozataláig a hidrogeológiai egység (hidrogeológus, tervező, műszaki ellenőr, kútfúró üzem) jelentős mértékben működik közre. E tevékenységek nélkül a víz- és csatornamű vállalat a fogyasztók: lakosság, ipar stb. részére vízszolgáltatást nem képes végezni. A feltárt vízbázis vízkészletének további megfigyeléseit, azok bővítését és a meglevő kutak fenntartási munkáit szintén a hidrogeológiai egység végzi. A vízmű kútjainak száma és mélysége alapján kerülhet meghatározásra az igények kielégítését biztosító fúróberendezés-típusok megválasztása és darabszámuk meghatározása. A kútfúró üzem működő, illetve foglalkoztatott gépparkja szabja meg a biztonságos munkafeltételekhez szükséges kútfúró üzemi létszámot. Az egyes nagy mélységű fúróberendezések üzemeltetése helyett — kevés kút esetében — inkább a szervizszolgálat megszervezése ajánlatos. A közműves vízellátás a távlati tervek szerint, 80%ban felszín alatti vízkészletekre támaszkodik. A felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodás, vízkészletek kutatása, feltárása, megcsapolása, termeltetése szakszerű hozzáértést követel. Alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy a víz- és csatornamű vállalatoknál jó szakmai felkészültséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkező hidrogeológiai egység működjék. 2. A hidrogeológiai egység felépítése 2.1 Hidrogeológiai egység feladatköre. A víz- és csatornamű vállalatoknál a hidrogeológiai tevékenység igénye, időrendi sorrendben az alábbi munkafázisok során jelentkezik. 2.11 A víztermeléssel és üzemeltetéssel kapcsolatos hidrogeológusi munkák. A meglevő vízbázis állandó, a vízkészlet időszakos ellenőrzése. Az ellenőrzés alapján a régi termelőkutak lezárására javaslattétel, az illetékes vízügyi igazgatóságokkal való rendszeres egyeztetés alapján. A kiselejtezett termelőkutak helyett újabb vízbázis nyitására javaslattétel, előzetes költségbecslés a beruházási programterv összeállításához. A vízbázis további bővítése esetén ugyanez. Kútjavítási, fenntartási programterv elkészítése, hévízkút és gázos kutak szervizszolgálatának megszervezése. A beruházási és a kútfenntartási programterv elfogadása után közreműködés a tervezésnél, javaslattétel a vízkutatás módjára, azok költségkihatásaival kellően nem ismert terület anyagvizsgálatának betervezése, a bányászati tevékenységet érintő terület előírásainak betartása és betarttatása, a magmintavételezés helyének és az anyagvizsgálat fajtáinak kijelölése. Az elkészült kiviteli tervek ellenőrzése. Az engedélyezett tervek ismeretében a termelési (mélyfúrási, kútmélyítési és kútfenntartási) ütemterv elkészítése. A jelentős mérvű vízkitermeléssel kapcsolatban merülnek fel a vízszín- és vízhozammérések, a kútfejnyomás-mérések stb. Zárt rendszerű és lencsés településű, 15 •