Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - Kovács Lajos: Komplex melioráció valósághű nagyüzemi modelljének megvalósítása és mérőüzeme

Hogyan fogalmazhatjuk meg ezekután a modellüzem üzemelése során elérni kívánt célokat? Elsődleges a megye meliorációra szoruló talajadottságú területeire jellemző átlagos, a mindenkori termelési szintet reprezentáló termelőszövetkezeti tábláknak, mint termelési-vízgazdálkodási alapegységeknek a kiválasztása és vizsgálata, elemzése. Ezen belül a termelés és vízforgalom keretén -belül tudatosan tervezett beavatkozások hatásvizsgálata, gazdaságossági kapcsolatfüggvények segítségével. Az elemzések eredményeinek korrekciós visszacsatolása a termelési és hidromeliorációs tervezésbe. Ennek alapján pedig dinamikus, népgazdasági szintű, eredménytöbbletre alapozott gazdasági-tervezési rendszer kialakítása. További cél olyan, megfigyelésekre támaszkodó rendszerelemzés, amely korrekciós kapcsolatvezérlés segítségével ad döntést az egyes elemek termelés-gazdasági folyamatban szereplő súlya alapján, azok további elhanyagolhatóságára. A vizsgálatok térben és időben lejátszódó folyamatokra vonatkoznak. Azért olyan minősítőrendszer kialakítása a cél, amely az észlelési halmazból kiválaszthatóvá teszi térben és időben a mértékadó elemeket, a gazdasági környezet keretfeltételeit figyelembe véve. Alapvető célkitűzés olyan értékelési szakaszok kialakítása, amelyek lehetővé teszik az elemzés eredményeinek adott információtartalom szempontjából leghatékonyabb felhasználását (termelési periódus, hidrológiai év, belvizes, vagy aszályos periódus stb.). A célkitűzések rövid összefoglalása után tekintsük át, milyen észlelési rendszer kialakítása, milyen észlelőhálózat a legmegfelelőbb a célok valóraváltására. Az 1. ábrán tüntettem fel a mérőüzem helyszínrajzi elrendezését, valamint az érintett táblák kialakítását, meliorációs beavatkozás mértékét jelző jelkulcsot, illetve a mérőhálózat és csatornarendszer kialakítását, ahogy az a Békési „Egyetértés" Mg. Tsz. 6300 ha nagyságú üzemi területén belül elhelyezkedik. (Az 1—6. jelölés a melioráció módjára utal, a 7. és a 8. jelölés a mérőpontok elhelyezését mutatja.) Az észlelési rendszer felépítésében, kialakításában az a meggondolás vezetett, hogy a termelés-gazdasági folyamatban lejátszódó mennyiségi, minőségi változásokat érzékenyen, hűen regisztrálja. Ezért vált szükségessé központi és perifériás mérőpontok telepítése. A táblák kialakítása, illetve a csatornarendszer tervezése és megvalósítása egyaránt biztosítják az önálló vízforgalom kritériumát. Táblánként külön-külön mérhető tehát a levezetésre kerülő vízhozam, illetve vízminőség. A táblák alkotta tömb súlypontjában terveztük elhelyezni a telepített mérőeszközök többségét, amelyek így a későbbi automatizálás lehetőségét is jól szolgálják. A táblák átlósan átellenes sarkaiban egyszerűbb, perifériális észlelőberendezések hivatottak a táblaátlagok meghatározására. Az egyes táblák komplex meliorációs kiépítettsége változó az adott jelkulcs szerint (lásd 1. ábra, 1—6. jelölés). így mód nyílik az egyes növényfajták táblatermésátlagainak a termelőszövetkezeti átlaggal való öszszevetése révén a komplex meliorációs hatás mérésére is. Fontos szerepe van az észlelések folyamatmérési technikán alapuló kialakításának is. Nem illeszkedik e rendszerbe az agronómiai, agrotechnikai, a kártényezők esetenkénti észlelése, amely eseti rögzítést tesz szükségessé. Az észlelési rendszer sematikus bemutatását szolgálja a 2. ábrán feltüntetett kördiagramm. Ezen belül F index-szel jelöltük a fizikai jellegű méréseket, G index-szel a gazdasági mennyiségi méréseket, és F, G index a kettő együttesét jelöli. A megfigyelések köre alpvetően öt főágra bontható. Ezek: a meteorológia, a talajállapot, az agronómia és agrotechnika, a hidrológia és végül az üzemi-gazdasági hatások. Kissé részletesebben: a meteorológia, folyamata beavatkozásoktól független, matematikai, statisztikai módszerekkel jól elemezhető jelenségsor. A megfigyelés célja elsősorban a szélső értékek, az eloszlás jellege, a növény fejlődését befolyásoló határértékek meghatározása, valamint az azonos időalappal A Békési ,,Egyetértés" Mg Tsz. I i I , I 7 ^ 3m 4M\ 5E3 6ÜD 7 • 8 • 1. ábra. Modellüzem-hely színrajz 1. Drénezett, talaj vízszínszabályozott terület; 2. Drénezett terület; 3. Mélylazított terület; 4. Felszíni vízelvezetésű terület; 5. Talajjavított és felszíni vízelvezetéssel ellátott terület; 6. Eredeti állapotú terület; 7. Központi mérőállomás; 8. Perifériális mérőhely 1 &F 200 30FG 2. ábra. Modellmérőüzem kördiagramja 1. Fizikai mérőpont; 2. Gazdasági mérőpont; 3. Fizikai és gazdasági mérőpont 13