Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - Kovács Lajos: Komplex melioráció valósághű nagyüzemi modelljének megvalósítása és mérőüzeme

A medenceperem-kialakítás függvénye a rajtblokkok elhelyezési módja. Mivel az idevonatkozó szabályok csak a rajtkövek felső lapjának méretét, helyzetét határozzák meg, így számos forma alakult ki. Az alkalmas formát a tervező csak a használat pontos ismeretében határozhatja meg. Sokat vitatott kérdés a víz alatti világítás is. Kétségtelen, hogy bizonyos esetekben van világítás-technikai előnye, és segítségével rendkívül látványos fényjáték produkálható. Jelentősége elsősorban műúszás alkalmával van, ez a sport azonban Magyarországon egyáltalán nem terjedt el. Mindezek azonban nincsenek arányban az igen jelentős beruházási összeggel. Nemcsak a többnyire importból származó berendezésekről kell itt említést ténni, hanem a medence vasbetonszerkezete is komplikáltabbá válik és a kivitelezés során számos hiba forrása lehet. Ezen kívül az üzemeltetési költségeket is növeli. Versenyeken és meccseken a víz alatti világítás nem alkalmazható, ezért edzések közben sem használják. Természetesen egészen más a helyzet a nem sportcélú medencéknél. ^ A mozgatható fenék és válaszfal viszonylag nagy és devizaigényes költsége miatt ott javasolható, ahol a medence több célú használata szükséges és más megoldás nem gazdaságos. Kétségtelen előnye, hogy igen rövid idő alatt lehet egy mély vizű medencéből oktató-, vagy gyermekmedencét kialakítani, vagy két részre osztani. Jó példa erre a dunaújvárosi uszoda. Hidraulikus és mechanikus megoldások vannak, melyek közül a választást nemcsak beruházási, hanem karbantartási szempontból is nagyon fontos mérlegelni. Az úszómedencék tervezése rendkívül gondos és sokoldalú előkészítő munkát igényel. Néhány hazai példa is igazolja, hogy a nem megfelelően egyeztetett tervezési program kivitelezés után csak aránytalanul nagy költségekkel javítható, ha egyáltalán javítható. Jelen tanulmányban elsősorban az üzemeltető és használó szemszögéből vetettem fel néhány gondolatot, olyanokat, amelyekben Magyarországon még igen nagy a bizonytalanság. Komplex melioráció valósághű nagyüzemi modelljének megvalósítása és mérőüzeme KOVÁCS LAJOS Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula A síkvidéki mezőgazdasági termelés feltételeit egyre inkább a földnek, mint a termelés tárgyának, eszközének és a termelési folyamatok helyszínének vízforgalma korlátozza. Éppen az adott viszonyok miatt, a vízforgalom javításán át a talaj termőképességének tartós megjavítására hivatott a komplex melioráció. Komplex melioráción olyan fizikai, kémiai, ritkán biológiai beavatkozássort értek, amelynek együttes hatására a földnek, mint a termelés tárgyának, eszközének, illetve színhelyének tartósan megnövelhetők azok a tulajdonságai, amelyek a termőképességre pozitívan hatnak (pl. a talaj adott időszakban megkívánt teherbíróképességének a megfelelő víz-, talaj-, levegőarány stb.). A fentieken túl, a komplex melioráció szempontjából a föld, mint a termelés tárgya, nem csupán objektíve, hanem absztrakt módon, mint közgazdasági fogalom is lényeges. E minőségben „állóeszközértékkel" (a már korábban beépített művek súlya arányában) rendelkezik. Mint ilyen, a komplex melioráció eredményeképpen, tartós állóeszközérték-növekedés alapja. Igen természetes tehát, hogy a naygobb állóeszközérték, a növekedéssel arányos, nagyobb nemzeti jövedelem forrása legyen. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a komplex melioráció megvalósításával egyidejűleg, vele összhangban végbemegy a szükséges struktúraváltás, az alapvető technológiai és termékszerkezet módosítása, természetesen a megfelelő szellemi feltételek egyidejű biztosítása mellett. A síkvidéki komplex melioráció jelentős társadalmi változás alapjául is szolgál, mert a termelés szellemi színvonalának emelése, a társadalmi színvonalban is jelentkezik. Belátható tehát, hogy a komplex melioráció a termelés teljes szerkezetére kiterjed, ideértve az irányításmechanizmust is. A földnek, mint a termelés eszközének megfogalmazása, felveti a korlátozott, és nem növelhető „eszközállomány" gondos, gazdaságos felhasználásának igényét. A komplex melioráción belül tehát olyan beavatkozási módokat kell alkalmazni, amelyek a földből, mint a termelés eszközéből — a földvédelmi törvénynek megfelelően egyre kevesebb, mezőgazdaságilag hasznosítható részt vonnak ki, illetve egyre nagyobb, korábban művelésből kivont területet adnak vissza a művelésbe. Fontos szerepet kap a földnek, mint a termelés színhelyének az elemzése is a komplex melioráció megvalósításában. A föld, mint termőhely helyhez kötött. így tehát a termelés folyamatai is a helyszínhez, annak adottságaihoz kötődnek. Ügy kell tehát a komplex melioráció beavatkozási lehetőségeivel operálnunk, hogy a változó igényű, esetenként ellentmondásos üzemi követelményeket (a növénytermesztéshez illeszkedően) a föld, mint a termelés helyszíne biztosítsa. Lássuk ezek után, milyen szempontoknak kell érvényesülniük a modellezhetőség szempontjából. E feltételek közül elsőként a megfelelő terület kiválasztása képezi a nagy körültekintést igénylő feladatot. Olyannak kell lennie a modellüzemnek, amely jellemzi a vizsgált területet, mind a talaj adottságai, mind a rajta folytatott művelés struktúrája, mind a termelés színvonala tekintetében. A másik fontos kiinduló feltétel, hogy az alapészlelések halmaza legyen etalonnak tekinthető, bizonyos vonatkozásban standardizált értékeket tartalmazzon. (A művelési ágak és technológia vonatkozásában.) Csak ezek primer rögzítést és értékelését követően kerülhet sor a rendszer működésében, tudatos módosítások bevezetésére, hogy azok hatása, a hatások súlya elsősorban a többlettermény realizálhatósága szempontjából) milyen értékű. A modell legyen folyamatszemléletű, az észlelések tehát dinamikus modell elemei. Tegye lehetővé az adatrögzítés és első feldolgozás számítógépi adattárolása és elemzés biztosítását. A modellüzem jelenleg ismert és az átlagos síkvidéki mezőgazdasági nagyüzem meliorációs eljárásaival rendezett legyen (kémiai és fizikai talajjavítás, üzemi vízrendezés, ideértve a talajcsövezéssel szabályozott talaj vízforgalmat). Terjedjen ki az észlelések köre, a lehetőségeken belül a termelési többlet (negatív többlet, vagy kár) realizálását befolyásoló minél több paraméterre. A modellüzem kialakítását a fenti szempontok szerint a „Békés megye komplex mezőgazdasági vízgazdálkodás-fejlesztési Tanulmánya" megállapításainak megfelelően a Békési „Egyetértés Mg. Tsz. területén terveztük meg.