Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - Ákoshegyi György: Úszó- és versenymedencék tervezési szempontjai, különös tekintettel a vízforgatásos medencék peremkialakítására

\//////,' , P>:%V/AT77. A. O) b) 1. ábra. Feszített víztükörvályu-tipusok a) Finn, b) Zürich, c) Wiesbaden nagyon jó a víz kilevegőzése, a vízkezelésből szárma­zóan nincs a víz fölött klór-gáz a levegőben. Takarítás üzem közben könnyen, jó eredménnyel különleges gép vagy berendezés nélkül is elvégezhető. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy egy uszodánál milyen fontos a problémamentes üzemelés. Süllyesztett víztükörnél ugyanis a túlfolyó vályút és a hozzá tartozó peremki­képzést a medence partjáról nehéz elérni, és a takarí­tása nehézséget okoz. Ezért látni zsírcsíkot a víz fel­színénél a burkolaton. A feszített víztükör hullámcsil­lapító hatása a legjobb. Építési költsége kevesebb, mint az azonos méretű más medenoéjé. Kivitelezése egyszerűbb. S végül nagyon fontos közegészségügyi szempontból, hogy a legkedvezőbb a vízfelszín tisztu­lása. Ismeretes ugyanis, hogy a víz a felszíni vékony rétegében a legszennyezettebb. A feszített víztükör hátránya, hogy elsősorban a sportcélokat szolgáló medencéknél néhány kiegészítést kell alkalmazni. Az úszósávok végén forduló falat kell biztosítani, melynek pereme 30 cm-rel a víz felszín fölött van. Ví­zilabda-mérkőzés alkalmából bírói járdáról kell gon­doskodni, amiről a bíró a vízbe jól belelát. Ezekkel a kiegészítésekkel együtt a beruházás költsége számotte­vően kisebb a süllyesztett víztükörnél és a használatuk nem okoz nehézséget. A feszített víztükörrel kapcsolatban meg kell emltíe­nünk, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján szüle­tett néhány biztonsági intézkedés, amelyet a tervezés­kor figyelembe kell venni. Mivel a medence pereme a víztükörrel azonos magasságú és nem látható olyan jól, mint a süllyesztett víztükörnél, ezért a burkolat színezésével ezt ki kell hangsúlyozni (l/a. ábra). A ke­rámiát gyártó vállalatok ezt úgy érik el, hogy a perem­idomra egy élénk, elütő színű csíkot — általában sö­tétkék színűt — festenek. Vagy a medence peremén színt váltanak, és ezzel emelik ki a járófelület szélét. Az úszók biztonságos megkapaszkodás érdekében olyan peremet kell kialakítani, ami kézzel könnyen jól megfogható. A kerámiagyártók olyan idomokat készí­tenek, amelyeken kapaszkodót kiképezitek (1. ábra). A fordulófal kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a fal lehetőleg ne legyen vékony lemez­szerű, és a tartóoszlopok a falba beépítettek, vagy hoz­zá simulóak legyenek. Hibás ugyanis az a megoldás, amikor a fal rögzítése vagy kitámasztása kiáll és láb­sérülést okozhat. A feszített víztükör hátrányaként szokták megemlíte­ni, hogy kiemelkedő perem hiányában a medencében keresztbe úszni nem biztonságos, mert nem lehet meg­fordulni. Ez téves felfogás, mert minden vízforgatós medencénél, így a süllyesztett víztükrűnél is, szükség van túlfolyó vályúra. A túlfolyó vályú süllyesztett víz­tükör esetén a víz felől nyitott az akadálytalan vízel­nyelés, és a takarítás miatt. Így tehát ebben sem lehet keresztbe úszni! Ha a vályút ráccsal lefedjük, akkor azt takarítani nem lehet és jelentősen csökken a hul­lámcsillapító hatás. Vízforgatás esetén a süllyesztett víztükör hátránya, hogy a túlfolyó vályú nehézkesen takarítható, a vízfe­lület fölött a szabad klórgáz megülhet, és az építési költséget jelentősen növeli. A túlfolyó vályút minden medencénél úgy kell mé­retezni, hogy a várható egyidejű vízkiszorítást — egy­szerre több ember ugrik be — képes legyen befogadni, és rövid idő alatt a csatlakozó vezetéken keresztül a kiegyenlítő tartályba vezetni. A túlfolyó vályúk hul­lámcsillapítása abban áll, hogy a víz a peremen átbu­kik és így hullám-visszaverődés nincs. Ezt a csillapító hatást növeli a finn-vályú (l/a. ábra) kialakítása, amelynél a víz előbb egy ferde felületen veszít a moz­gási energiájából, és utána jut a túlfolyó vályúba. Ha­sonló a Zürich-típusú vályú (1/b. ábra) is azzal a kü­lönbséggel, hogy az energiacsökkentő felület vízszintes. A túlfolyók üzemelés közben jelentős zajforrásnak tekintendők. Kialakításuktól függően a túlfolyó és ki­csapódó víz az ütköző felületeken jelentős csobogást okoz. A tervezőnek erre feltétlenül figyelni kell, mert a víz okozta zaj, különösen fedett uszodában zavaró lehet. A zajt' csökkenteni lehet az élek kerekítésével, félkör alakú vályúkiképzéssel és a vályúból induló csővezetékek gondos csatlakoztatásával. Érdemes lenne foglalkozni a csövek optimális vonalvezetésével is, hi­szen másodlagos zajforrás a csővezetékben lefolyó, ör­vénylő víz. Fontos, hogy már a tervezéskor biztosítsuk a meg­felelő üzemeltetést. Ezért a medence fenekének 0,5— 1,0% lejtést kell biztosítani az ürítő lefolyók felé. Ér­dekes tapasztalat, hogy ha a vízforgató rendszer elszí­vói a fenéken helyezkednek el, akkor a szilárd szeny­nyeződés az elszívó nyílásokon összegyűlik és jelentő­sen csökkenti a keresztmetszetet. Ezt rendszeres taka­rítással lehet csak megakadályozni. Űjabban a fenék­ről történik a víz betáplálása, és az oldalfalon, vala­mint a peremen az elvezetés. Az ilyen rendszernek előnye, hogy ezen a módon nagyon kedvező vízáram­lás alakítható ki. Az eddigiek mind monolit vasbeton medencékre vo­natkoztak. Egy beruházás során azonban mérlegelni kell a tervezőnek az egyéb megoldásokat is. Ezek az előre gyártott vasbeton elemekből összeállított meden­cék, a vasbeton és előre gyártott fémszerkezet kombi­nációval készült medencék és a fémszerkezetű meden­cék. Az első kettőre tudomásom szerint Magyarországon még nincs tapasztalat. Külföldi leírások a megoldások gazdaságosságát és a gyors kivitelezést emelik ki. Fémszerkezetű medencék vagy alumíniumból, vagy rozsdamentes acélból készülnek. Hazánkban alumí­nium medence már működik a soproni uszodában. A kivitelezése gyors, és ha a hazai gyártást meg fogják oldani olcsó is lesz. A fémszerkezetű medencék kiala­kítását a gyártó vállalatok előre megadják, és a terve­zőnek ezt kell beillesztenie terveibe. Itt említem meg, hogy az eltérő szerkezeti kialakításból következően a túlfolyókiképzés nem azonos a betonmedencékkel. A körüljáró felületet is sokkal nagyobb gonddal kell csat­lakoztatni a medencéhez. A medencék tervezése során figyelemmel kell lenni az egyes kiegészítő berendezésekre: rajtblokk, víz alat­ti világítás, mozgatható fenék és válaszfal. A rajtblokkok lehetnek szerelhető kivitelűek vagy medencével egybeépítettek, illetve egyszerű elugró he­lyek vagy az időmérő berendezéshez kapcsolt jeladós megoldásúak. 11

Next

/
Thumbnails
Contents