Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - Ákoshegyi György: Úszó- és versenymedencék tervezési szempontjai, különös tekintettel a vízforgatásos medencék peremkialakítására

tasitották a fürdőzést. Egerben az első szabadtéri uszoda 1856-ban épült. Egeren kívül szabadtéri uszoda csak Párádon és Gyöngyösön üziemelt. Eger város első ízben 1934-ben kapta meg a gyógyfürdő-minősítést. A felszabadulás után, különösen a 60-as évek végétől, intenzíven megindult a fürdők fejlesztése. Egerben 1970-ben helyezték üzembe a kiemelt 33 m-es fedettuszodát, ugyanabban az évben kezdték meg és 1974-ben fejezték be az új tisztasági fürdő építését. A strandfürdőnél 1975-től bevezették az éjszakai fürdőzést is. A hatvanas évek elején az andornoktályai At 8-as és At 10-es hévízkutak vizét 3,5 km hosszú távvezetéken bekötötték a strandra. E vizek intenzív hőhatása, szulfid-ion és nagyobb ásványisó-tartalma lehetőséget ad mozgásszervi reumás betegségek és nőgyógyászati elváltozások kezelésére. Egerben a gyógyvizek három változata fordul elő: a radioaktív, mezoterm gyógyvíz; a szulfidos, egyszerű kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos atermális ásvány és gyógyvíz. Az egészségügyi miniszter 1976. februárjában Eger belvárosának egy ' részét országos jelentőségű gyógyhellyé minősítette, s egyben meghatározta a védőövezet területét. Ez elősegíti a vízmű által készített strandfürdő fejlesztési programterv megvalósítását, az 1040 fős téliesíthető öltöző, a strand területén az Európa hírű növénykultúra megmentését szolgáló botanikai bemutató medence, hullámfürdő, kö/- és pancsolómedence megépítését. A megye területén vállalati kezelésben üzemel még strandfürdő Gyöngyösön és Mátrafüreden. A vállalat az elmúlt évtizedben kifejtett összmunkájáért többször kapott felügyeleti és főhatósági elismerést, 1975. évben pedig „Kiváló Vállalat" címet. Mészáros György Üszó- és versenymedencék tervezési szempontjai, különös tekintettel a vízforgatásos medencék peremkialakítására* ÁKOSHEGYIGYÖRGY Nemzeti Sportuszoda Az utóbbi években hazánkban egyre nagyobb számmal építik a testkultúrát és versenycélokat szolgáló uszodákat, melyekben a versenyzőkön kívül a lakosság is növekvő számban fordul meg. Hazánk időjárási viszonyait figyelembe véve meszszemenően törekedni kell a fedettuszodák létesítésére. A medencék tervezése — bel- és külföldön egyaránt — nem egységes szemlélet szerint történik, és ezért a célszerűségük sem mindig megfelelő. Kezdjük rögtön a méreteknél. Az 50X21 m-es medencék építése látszik a legjobbnak, mert az ebben elért versenyeredmények hitelesíthetők, edzésre kiválóan alkalmasak, vízilabdameccsek és edzések tarthatók benne, és a legnagyobb befogadóképésségűek. Ellene szól a nagy beruházási költség, ami különösen fedett uszoda esetén szembeötlő. A 33V3 m-es hosszúságú medencék elsősorban a vízilabdasport miatt épülnek. A 25 m-es medencék a mai modern edzési elvek szerint az ideális edző- és gyakorlómedencék. Létesítési költségük az előző két medencemérethez képest kedvező, és mivel csak úszási célokat szolgál, néhány építési egyszerűsítést tesz lehetővé a kiszolgáló létesítményekben. Véleményem szerint 25 m-nél kisebb medencével uszodát építeni célszerűtlen még akkor is, ha ez több medence építését teszi lehetővé. A medencék szélességi mérete megfelelő, ha 50 és 33V3 m-es hossz esetében 8 pálya, azaz 21 m, 25 m-es hossz esetében 6 pálya, azaz 16 m. A vízmélység 1,8—2 m legyen. Meg kell említeni, hogy a medencék szélességi méretét sokszor a választott lefedő szerkezet fesztávolsága határozza meg. Ezért, ha előre gyártott, vagy szerelhető szerkezetet választunk akkor az a medence méretét is behatárolja. Az oktató medencék építése minden uszodában szükséges. Ezek a medencék két célt szolgálnak. A úszásoktatást és az edzések közbeni testmelegítést, lazítást, ami a mai hosszú időtartamú edzéseknél elengedhetetlen. A tanmedencék formája általában téglalap alakú. Méreteik kötetlenek, ezért esetenként nagyon arány1 Előadásként elhangzott a MHT Balneoteehnikai Szakosztály és a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1978. február 16.-1 közös rendezésű előadóülésén. talanok. Az oktatás szempontjából kedvezőtlen a keskeny hosszú medence éppúgy, mint a nagyon széles. Figyelembe véve azt, hogy ma az úszásoktatásban részt vevők több mint 60%-a 4—10 éves gyerek, a medencék méretét ennek megfelelően kell kialakítani. A medence szélessége legalább 6 m, a hossza 10 m legyen. A vízmélység 70—90 cm. Ideális a változtatható vízmélység, amit emelhető fenékkel, vagy különböző magasságú túlfolyókkal lehet megvalósítani. Nagyon segíti az úszásoktatást a medence egyik — általában rövidebb — oldalán teljes hosszban kialakított lépcső. Sok esetben a medencék fenekét lejtősre készítik, aminek előnye az, hogy a fokozatosan mélyülő víz lehetővé teszi minden tanuló számára a tanuláshoz szükséges legkedvezőbb vízmélység kiválasztását, és a folyamatos vízhezszoktatást. Hátránya, hogy csoportos oktatásnál, amikor általában azonos korú gyerekek vannak együtt, csak részben használható ki a medence. Lényeges a baleseti veszély is, mert a lejtő irányában haladó gyerek könnyen elmerülhet. Mindezeket figyelembe véve a sík fenekű, azaz egyenletes vízmélységű tanmedencéket mondhatjuk a legjobbnak, változtatható vízmélységgel! Ma már csak vízforgató és tisztító berendezéssel épülnek uszodák. A vízforgatás bevezetése számos konstrukciós változtatást kívánt. Olyan vízbevezetést és elvezetést kell kialakítani, hogy a medence teljes vízmennyisége mozgásban legyen, azaz pangó vize ne lehessen, de az áramlás nem érhet el zavaró mértéket sehol. A víznek egyenletesen tisztulnia kell a felszínen és medence alján egyaránt. (Ez nagyon jól megvalósul pl. a Komjádi és a dunaújvárosi uszodákban.) A mai uszodaépítésben a megfelelő vízminőséget a legtöbbször feszített víztükrű vízforgatós medencékkel igyekeznek elérni. Itt kell megemlítenem, hogy a megnevezések értelmezése nem egységes. Feszített víztükörnek nevezzük az olyan medence-kialakítást, amikor a víz felszíne a medence körüli járófelülettel azonos magsságú — azaz „a víz a partra kifut". Süllyesztett víztükörről akkor beszélünk, amikor a túlfolyó vályú a medence pereme alatt van, a szabályos méretű sportmedencéknél 30 cm-rel. Mindenek előtt tisztázandó, hogy a feszített víztükör nem egy építészeti divat, amit esztétikai okokból fejlesztettek ki, hanem a vízforgatást legjobban segítő tervezési megoldás. A feszített víztükör előnye, hogy 10