Hidrológiai tájékoztató, 1978

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Nagy Illés: 10 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete

Jogász: Orvos: Közgazdász: Kormegoszlás: 30 év alatt: 30—40 év között: 40—50 év között: 50—60 év között: 60 év felett: 2 fő 8 fő 1 fő 27 fő 82 fő 50 fő 13 fő 9 fő 1,5% 4% 0j6% 15% 45% 28% 7% 5% Jogi tagjaink között üdvözölhetjük a vízgazdálkodást irányító és ellátó vállalatokon kívül azokat az ipari üzemeket is, melyeknek szerepe a mennyiségi és minőségi vízkészlet-gazdálkodásban, vízforgalomban jelentős. Végül néhány szót a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Területi Szervezet és az intézmények kapcsolatairól. Az alapítás első éveitől kezdődően a taglétszámnak több mint 25%-a a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság személyi állományából került ki. Ez az arányszám fokozatosan nőtt, és a 70-es évek elejére elérte az 50%-ot, ezen a szinten stabilizálódott is. A Pécsi Területi Szervezet vezetéspolitikájában érvényesül az a törekvés, hogy a kapcsolatait a fő bázisintézménnyel, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatósággal a lehető legjobban elmélyítse és az aktivistákat a népgazdaságnak optimális hasznára ösztönözze. Az a körülmény, hogy a Területi Szervezet elnöke és titkára is a Vízügyi Igazgatóság munkatársaiból kerül ki, biztosítékot nyújt arra, hogy a kapcsolatok a legnagyobb körültekintéssel szolgálják egyrészt a Hidrológiai Társaság, másrészt a Vízügyi Igazgatóság közös törekvéseit. Természetesen a Társaság elsősorban vitafórum, a Hivatal pedig elsősorban államigazgatási intézmény. A Társaság a maga lehetőségeivel megteremti a feladatot a hivatalos vízgazdálkodási célkitűzések társadalmi kritikájához és azokhoz a szakmai vitákhoz, melyek a tévedések elkerüléséhez nélkülözhetetlenek. De a Társaság a hierarchiamentes és a státus-szimbólumtól távol álló alapokat is megadja az azonos érdeklődésű szakemberek kötetlen társalgásához, az emberi és baráti közelségek megteremtéséhez. Mindtöbben ismerik fel az intézmények közül azokat a kedvező lehetőségeket, melyeket a Társaság számukra kínál. Fokozódik részvételük a munkabizottsági tevékenységekben, pályázatokban, vitaüléseken felszólalásokban, kritikai publikációkban. Ha mégis felvetődik a kérdés, hogy kölcsönösen kihasználtuk-e mindazokat a lehetőségeket, melyek az intézmények és a Társaság kapcsolataiban kereshetők, akkor azt kell őszintén mondanom, hogy még távolról sem. Számos kiaknázatlan forrást tud még adni a Hidrológiai Társaság az együttműködéshez, a kapcsolatok fejlesztéséhez. Tovább lehet fokozni a közös belföldi és külföldi tanulmányutak szervezésének módját. Teljesen kiaknázatlan az a terület, melyet az MTESZ és a Társaság a különböző szintű szakmai továbbképzésekben, stúdiumok szervezésében adhat és nyújthat. Számos lehetőség van a munkabizottsági tevékenység, a pályázatokban történő intenzívebb részvétel fokozására is. A Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Területi Szervezete, mind a múltban, mind a jövőben is a tagság által kapott feladatából indul ki: elősegíti a tudományos társadalmi munka különböző formáinak aktivizálását, a baranyai és pécsi hidrológus élet fellendülését. E munkához várja az intézmények társadalmi munkát kedvelő dolgozóinak részvételét. Dr. Majorlaki József 10 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete 10 év a történelem sodrában nem nagy idő, de egy társadalmi tudományos egyesület életében már elég hosszú ahhoz, hogy rövid időre megálljunk és visszapillantsunk az eltelt évek munkájára, hogy azt értékelve, s a tapasztalatokat leszűrve erőt merítsünk az újabb évtizedekre. Az MHT Szolnoki Csoportja 1967. március 6-án alakult és kezdte meg munkáját 48 fővel azzal, hogy „a társaság célja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság Kormánya célkitűzéseinek megfelelően, a vízzel kapcsolatos tudományok területén működő tudományos és gyakorlati szakemberek tömörítése a tudomány továbbfejlesztésére, továbbá szakmai fejlődésünk társadalmi úton való elősegítése a vízgazdálkodási, valamint a vízzel kapcsolatos egyéb tudományágak ismereteinek terjesztése, a gyakorlati életben történő alkalmazás előmozdítása". 10 év múlt el az alakuló üléstől, amely ahogyan gazdag és eredményes volt a Középtiszavidék vízgazdálkodásának fejlesztésében, ugyanúgy gazdagnak, mozgalmasnak és eredményesnek minősíthető a csoport tevékenysége is. Mielőtt fényképet készítenénk a csoport 10 éves tevékenységéről, helyesnek érezzük ha egy

Jkét mozaikkal jellemezzük azt a fejlesztő, építő tevékenységet és előrehaladást, amely képet ad a Középtiszavidék vízgazdálkodásának fejlesztéséről, létesítményeinek gyarapodásáról, ami egyben meghatározója is volt a csoport programjainak. Az alakuló ülésen dr. Vitális Sándor az MHT elnöke ünnepi beszédében kihangsúlyozta, hogy a „Szolnoki Csoport alaposan kiveheti részét az MHT munkájából, hacsak arra gondolunk, hogy most indul meg a Kiskörei Vízlépcső építése, a vele kapcsolatos tározás, öntözés, vízkészletgazdálkodás és a vele összefüggő vízi kérdések, az ár- és belvíz elleni védekezés, vagy az iparosodással növekvő szennyvíztisztítási problémák mind olyan fontos hidrológiai téma, amelyben a Szolnoki Csoport tagjai aktívan részt vehetnek". A „Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei" kiemelt nagyberuházás első üteme az 1973. évben befejeződött, és a második ütem is befejezéséhez közeledik. E munka átrajzolta a Közép-Tisza vidék térképét és meghatározta e térség legfontosabb vízgazdálkodási feladatait* amely biztosítja a Közép-Tiszavidék további fejlődésének alapjait. A Közép-Tiszavidék 47 m

3/sec nagyságú felszíni vízkészlete, a Kiskörei Vízlépcső I. ütemének 1973-ban történt üzembe helyezésével 9 m

3/sec-mal nőtt. Megvalósult a Jászsági-főcsatorna 42 m

3/sec vízszállítású 21 km-es szakasza. Üzembe lépett a 80 m

3/sec vízszállítású Nagykunsági Főcsatorna 18 km hosszú szakasza és 1978-ban megépül teljes hosszban. E munkához kapcsolódtak az elmúlt 10 évben a Közép-Tiszavidék legjelentősebb árvízi, belvízi, mezőgazdasági és vízhasznosítási, valamint folyószabályozási fejlesztési munkák is. Az árvízvédelmi biztonság jelentős mértékű növekedését jelentette 45,5 km hosszúságban a kiskörei tározó töltéseinek kiépítése és a tározótöltéssel párhuzamosan kiépített szivárgócsatornák, amelyeknek vizét 6 db automatikus szivattyútelep emeli vissza a tározóba. A Hármas-Körös jobb partján új árvízvédelmi töltés' épült, amely lehetővé tette a Pannónia Szőrmegyár kunszentmártoni gyáregysége árvízvédelmének biztosítása mellett a gyár üzemfejlesztését is. Szolnok város belsőségében, a Zagyva torkolati szakaszának rendezése keretén belül megvalósult az árvízvédelmi biztonságot