Hidrológiai tájékoztató, 1978
EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Nagy Illés: 10 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete
növelő Zagyva jobbparti töltés-szakasz. Sajátos feladatot jelentett az 1970-es tiszai nagy árvizet követő helyreállítási munkák végzése. Az elmúlt 10 év folyószabályozási tevékenysége technológiai fejlesztéssel jellemezhető. Lényegében megoldást nyert a vízépítési terméskő rakodásának gépésítése. Többféle partbiztosítási technológia alakult ki. Így került sor többek között a KMZ rácsos mederbiztosítási módszer alkalmazására. Befejeződött Kisköre térségében a Ledence-kanyari, a domaházi partbiztosítási munka és Szolnok belterületén a felszíni vízmű védelmét szolgáló meder- és partrendezés. A Kiskörei Vízlépcső megépítésével összhangban elkészült Tiszaderzs határában az Aranyosi kanyar átvágása is. A belvízi fejlesztés 1600 km 2-nyi területet érintett. E területeken a fajlagos kiépítés 20—25 l/sec/km 2-ről 40—45 l/sec/km 2-re növekedett, amely 21 napról 16 napra csökkentette a levezetési időt. Megvalósult 9 db szivattyútelep 38,5 m 3/sec összteljesítménnyel. A Kiskörei Vízlépcső hatására a legdinamikusabb fejlődés a mezőgazdasági vízhasznosítás, az öntözésfejlesztés területén volt. Megvalósultak a kisújszállási, a kerekdombi, az abádszalóki, a mezőhéki, tiszaföldvári, kungyalui esőztető fürtök összesen 10 768 ha nagyságú területen. Az elmúlt 10 évben a szolnoki vízhálózatba kapcsolódott 4 település, és társulati úton vízmű épült 19 településen. Ezzel 76 település kapja vízszükségletét vízhálózatról. 1970-ben megindult 45 000 m 3/nap kapacitású szolnoki felszíni vízmű építése, amely a legkorszerűbb tisztítás-technológiai tervek alapján épül. A csoport működési területén a csatornázott településen élő lakosság aránya az összes lakossághoz viszonyítva csak 6,9%. Az elmúlt 10 évben e területen jelentős változás csak Mezőtúr és Cegléd városoknál következett be. A tervidőszakban a Közép-Tiszavidék ipari termelésének növekedése meghaladta a népgazdaság szocialista iparának növekedési ütemét. Ma már innen származik az ország kénsavtermelésének 85%-a, a foszforműtrágya 50%-a, a háztartási hűtőgépek 100%-a. Az ipari vízhasználatok növekedése a Szennyvízelvezetés fejlesztését is sürgette. A Tiszamenti Vegyiművek megépítette regionális szennyvíztisztítóját. A Szolnoki Cukorgyár új rothasztó tavat épített. A Szolnoki Papírgyár új műtárgyak építésével és pelyhesítő szerek alkalmazásával minimálisra csökkentette a szennyezés mértékét. Üj szennyvíztisztító telep épült Szolnokon az EVIG Villamos Kisgépgyárban; a Pannónia Szőrmefeldolgozó Üzem kunszentmártoni telepén, a BMG törökszentmiklósi gyáregységénél, a MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzemnél. Külön feladatot jelent a kiskörei tározótér vízminőség-védelmének előkészítése is. Az egyes évek programjainak megtervezésekor ez a sokrétű feladat bő lehetőséget biztosított a változatos és tartalmas témák megválasztására és lehetőséget adott a vízügyi szakembereknek a fejlesztési és kutatási tevékenységük kifejlesztésére. Évenként általában 10—15 rendezvényt szerveztünk, amelyek jellegét tekintve többnapos nagy rendezvények; konferenciák; egésznapos rendezvények, ankétok; előadóülések és tanulmányutak voltak. A konferenciák, ankétok többségén tudományos intézetek munkatársai, főhatóságunk és társ vízügyi igazgatóságok szakemberei tartottak értékes előadásokat. Rendezvényeinknek csoportunk tagjai is sok esetben voltak előadói. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy tagjaink ezen munkásságában fellelhető volt a tudomány fejlesztése, ezek eredményeinek közkinccsé tételére való törekvés. Megválasztott témák időszerűsége, a színvonalas előadások és a hallgatók érdeklődése a problémák megvitatását eredményezte. Az előzőekben közölt szervek és azok dolgozóinak konstruktív részvétele nagymértékben hozzájárult a rendezvények sikereihez, így róluk 10 év távlatában is a köszönet hangján kell szólni. Rendezvényeink közül külön megemlítésre méltó: 1968-ban az „Országos Vízépítőipari Napok" rendezvényei ; 1971-ben az „Országos Vízgazdálkodási Műszaki Fejlesztési Ankét"; 1974-ben a „Vízgazdálkodás és Környezetvédelem Ankét"; 1976-ban az „MHT évzáró közgyűlése"; „Országos öntözési bemutató"; „Ár- és belvízvédelmi művek fenntartásának gépesítése" ankét; 1977-ben a „IV. Vízügyi Történeti Napok". A Szolnoki Csoport több megyei vízgazdálkodási probléma megoldásához adott segítséget. Előadóüléseken foglalkozott Szolnok megye vízgazdálkodási, környezetvédelmi, vízminőség-védelmi feladatok megvitatásával, mint például a jászberényi városi Zagyva környezetvédelmi tervével, a Szolnok Alcsi Holt-Tisza hasznosításával és a gázos vízkutak felhasználásának nehézségeivel. Egyes feladatok megoldására munkabizottságok alakultak. Ilyen munkabizottság alakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának felkérésére Szolnok megye V. ötéves tervi vízgazdálkodási kérdéseinek megoldására is. A munkabi-. zottságok javaslatokat adtak a vízigényes ipartelepítés és a fejlesztés lehetőségeinek feltárására, a kommunális vízellátás Szolnok megyei bővítésére, a kiskörei üdülőkörzet kialakítására, a tiszai vízi közlekedés fejlesztésére, a vízi utak kihasználására. Rendezvényeink szorosan kapcsolódtak az MTESZ által rendezett „Szolnok Megyei Műszaki Hetek"-hez. Nagyon nagy az érdeklődés a most már hagyományokkal rendelkező „Keletmagyarországi Ifjúsági Napok" iránt, amely a vízgazdálkodásban dolgozó fiatalok szakmai fórumává vált. Legutóbb, három napon át mintegy 40 előadás hangzott el. Csoportunk létszáma az 1967. évi 48 főről 1976. december 31-ig 232 főre emelkedett. A tagság megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: (fo) Szakmai végzettség Tagság megoszlása Szerv megnevezése MHT-tag felsőf. középf. alsóf. nő 30 év alatti felsőf. középf. alsóf. nő férfi nő KÖTIVIZIG 122 TRVVV 31 KEVITERV 30 Sz. m. Víz. Csat. Váll. 11 Egyéb vállalat 31 Nyugdíjas 7 összesen : Taglétszám %-ában: 72 42 8 43 22 18 18 12 1 5 14 4 21 8 15 5 2 9 2 0 2 5 1 19 11 1 7 13 1 59, 5 32,3 4,7 26,7 25,4 11,2 232 139 75 11 62 59 26 Ügy érezzük, hogy a csoport tagjai — a Közép-Tiszavidék vízügyi szakemberei — felnőve e terület vízgazdálkodási feladataihoz és a 10 évvel ezelőtt felvázolt célkitűzéseket megértve, méltóan folytatták az MHT fejlesztésében működő elődök fáradozásait, és munkájukkal hozzájárultak a társasági alapszabályban rögzített célkitűzések eléréséhez. Külön kell megemlékeznünk Kun Béla, Szöllősi Jánosné és Tompa Mihály tagtársainkról, akik az alakuló ülésen jelen voltak, a csoport megerősítésében, munkájának elindításában, szervezésében részt vettek, de ma elhalálozásuk miatt nem ünnepelhetnek velünk. Nagy Illés