Hidrológiai tájékoztató, 1978

Zerginé Savanyu Katalin: Békés megye regionális vízellátásának lehetőségei

gítettek — a megye 1975. évi vízigénye a következő volt: Települések Ipari vízművek Mezőgazdaság 19,8 millió m

3/év 6,4 millió m

3/év 12,1 millió m

3/év Összesen: 38,3 millió m

3/év A 2005. évi távlati vízigény a megyes összes településére mintegy 69,2 millió m

3/év. A települések 1975, 1985. és 2005. évi vízigényei alapján másodfokú párában likus közelítéssel a szükséges vízhozam (Qj) időbeli alakulását a Qi = 0,0252t

2 + 2,399í + 19,82 (millió m

3/év) összefüggés írja le, melyben t az üzemeltetés évének 1975-től számított sorszáma. Az ipari és mezőgazdasági vízigények (Q

2) időbeli alakulása az 1975. évi vízhasználat mértékétől, évi 5%-os növekedéssel számolva: Q,= 18,5-1,05« függvénnyel közelíthető. A megye teljes vízigény (Q) pedig a Q = Q

( + Q, összefüggéssel számolható. Elfogadva az előbbi összefüggést és feltételezve, hogy a jogos vízigények maradéktalanul kielégíthetők, a kitermelt vízmennyiség időbeli alakulását a V

( -F Qidt összefüggés írja le. A számítást 2005-ig elvégezve (t = 30 év) 3,3 milliárd m

3 vízmennyisége kitermelése válik szükségessé. A vízigények területi megoszlása egyenlőtlen. Kiemelkedik a Békéscsaba—Gyula—Békés agglomeráció vízigényessége, ezenkívül jelentősnek Orosháza, továbbá Szarvas, Gyoma—Endrőd és Szeghalom vízigénye tekinthető. 1. ábra. A térségi vízellátás lehetőségei Javaslat a vízkészlet célszerű felhasználására A vízigények és a vízkészletek összehasonlítása azt mutatja, hogy az egyes térségekben a helyi sztatikus készlet a megfelelő vízellátás biztosításához nem elégséges. E térségekbe kívülről szükséges vizet átvezetni, vagy egyéb, felszíni készletet felhasználni. A távlati vízellátás megoldása térségi rendszer kiépítését igényli, amely — egyszerűsítve — vízbeszerzési és vízfogyasztási pontoktól és az ezeket összekötő elosztó vezetékekből áll (1. ábra). A térségi vízmű fogyasztási pontjait várhatóan azok a dinamikusan fejlődő, vízigényes települések fogják alkotni, melyekben ugyanakkor a sztatikus konszolidációs készlet a távlati időszakban nem lesz elégséges az igények kielégítésére, dinamikus készlettel pedig gyakorlatilag nem rendelkeznek. Ezek alapján a térségi vízműnek elsősorban a következő településeket kell ellátnia: Békéscsaba, Békés, Gyula, Orosháza, Szarvas, Tótkomlós, Gyoma—Endrőd, Szeghalom, Mezőberény, Mezőkovácsháza, Gádoros. Vízkivétel szempontjából figyelembe vehető „források" — Maros hordalékkúp, — felszíni készletek, — természetes készletek, — átvezetett készletek. A Maros hordalékkúp készletének kitermelésére a már 1962 óta üzemelő újkígyósi vízműtelep bővítése adna lehetőséget, mely víztermelő rendszer végső kifejletében 36 km hosszúságú kútsort jelenthet. A rendszer az áramlási irányra merőlegesen, közel K—Ny-i irányban telepített, 180 sekély és 2X45 középmélységű (100—150 m) kúttal rendelkezne úgy, hogy a kútsor középpontja a jelenlegi telep. A felszíni természetes készletek jelenlegi minőségét bázisnak tekintve csak a Fehér- és Fekete-Körös vehető figyelembe, melynek minősége I. osztályú. Az átvezetett készletek mennyiségi vonatkozásai másodlagos jelentőségűek. Az elosztórendszer vonalvezetését a fogyasztási pontok kötöttsége miatt a betáplálás pontjai befolyásolják. A legkisebb hálózatépítés ágvezetékrendszerrel biztosítható, amely üzembiztonsági szempontból azonban nem a legmegfelelőbb. Ettől függetlenül első lépésben az ágvezetékrendszerű elosztást célszerű megvalósítani, és az ellátás későbbi fázisaiban kerülhet sor a körvezeték kialakítására. A kiépítésre kerülő regionális vízmű üzembelépésével tulajdonképpen két rendszer egyidejű üzemelése következik be. A térségi vízmű mellett a meglevő és egyre csökkenő kapacitású helyi vízművek üzemeltetésére ugyanis egy ideig még számítani kell. A térségi vízmű fokozatosan veszi át a vízigények kielégítését. Először csak csúcsvízműként kell üzemelnie, majd a helyi vízbeszerzési kapacitások csökkenése és a vízigények további növekedése egészéves üzemelést tesz szükségessé. Végül pedig az ellátott települések teljes vízigénye a térségi művet terheli. A 2005. évi helyzetet figyelembe véve a maximális napi vízigények kielégítéséhez a rendszer szükséges kapacitása kb. 3 m

3/sec, átlagos vízszállítása pedig mintegy 2,5 m

3/sec. Mivel az újkígyósi telep várható maximális kapacitása 1 m

3/sec, ennek megfelelően a felszíni vízkivételek szerepe is jelentős. A térségi vízmű vízbázisát tehát felszíni és felszín alatti készletek együttesen jelenthetik. A megye északi részén elsősorban mesterségesen átvezetett Tisza-víz jöhet szóba, a megye vízfogyasztási súlypontjában, Békéscsaba környékén a már említett 1 m

3/sec nagyságrendben vehető figyelembe a Maros-hordalékkúp dinamikus készlete. A Maros-hordalékkúp dinamikus készlete védelmet igényel. Az ehhez szükséges intézkedések azonban a környezetvédelem általános kérdései közé tartonzak. Körös ladany EPULO \ KOROS LADA Xj VeSZtŐ J/YI DUZZASZTÓ , iMezőberénj Sarkad' &Kondoros Fuzesgyarmat $ ^KELETI FŐCSATORNA Szeghalom ^SZLETE l; . i Nagyszénái-, Békéscsaba ' ^ ~j -Csorvps „. 'Gádoros r Gyula — ' I ••••' ÚjkígyósJ^LMAROS HORDALÉKKÚP \jm*sháza -m^.orHvms Késaem S* X c- * / HOOMEZTMSAR- x /vizBESZERZES HELY FELÖL S \ , / f \Tótkoml6s /.. ... > ' 0

0 ° 20 [km] X 60