Hidrológiai tájékoztató, 1978

Béres László-Béresné Juhász Ilona: A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területének vízföldtani adottságai

erősítésére bordás megtámasztást készítettünk a teljes hosszban. A legerősebb szivárgás a 0+400—1+375, a 0+400-as szelvényben levő mellékág jobbpartján 200 fm hosszban, valamint a 4+420—5+140 szelvények között (jászolgáttal bevédett szakaszon) alakult ki. A mentettoldalon levő cigánylakások fakadóvíz általi elöntése elleni védelme érdekében (1+500-as szelvény magasságban) nyúlgátat készítettünk, ami 50 cm-es vízoszlopot tartott. A Vadász-patak jobbparti depóniájának meghágása során kiömlő víz a TSZ-majort elöntötte (2. kép). Bőcs községet a Hernád balpartján a közúti híd alatt nyúlgáttal védték kb. 150 m hosszban. Ennek eredményeképpen az elöntéstől 40—50 épületet mentettek meg (3. kép). A Hernád jobbpartján védekezni nem tudtak, a belterületi elöntésből jelentős épületkárok keletkeztek (4. kép). 2.2. A védekezés értékelése, javaslatok Az árhullám magasságához és tartósságához viszonyítva a töltéstest sok helyen — elsősorban a IX/8. gátőrjáráson — méreteiben és magasságában elégtelennek bizonyult. A töltések koronája 3 m, oldalrézsűk hajlása 1:1,5 és 1:2, a töltések magassága 1—5 m közötti. A mértékadó árvízszintet az őszi árvíz alkalmával kialakult tetőzések figyelembevételével módosították, mely szintéknek megfelelő magasságra és méretre szükséges a töltéseket megerősíteni. Az erősítést az elfogadott ármentesítési koncepciós terv alapján kell végrehajtani. Altalajhiba miatt — a töltéstesthez tartozó felszín alatti réteg vízáteresztő — jelentős elöntések keletkeztek a fakadóvízből a IX/3, IX/4, IX/7. őrjárásokon. A fakadóvíz a töltés lábát elérő árvízszint után 2— 3 óra múlva már jelentkezik, s nagyon megnehezíti a töltés megközelítését is. Végleges megoldásként résfalazással kellene lezárni a vízáteresztő altalajt. Ha ez a megoldás elmarad, akkor szükség van minden időben használható, a töltéseket megközelítő bekötőút építésére, valamint nagyobb mennyiségű védelmi anyag (homok) töltés melletti tárolására. A Hidasnémeti—Hernádvécse közötti folyószakaszon nagymértékű medermélyülés következett be. Ez a mederváltozás veszélyeztetheti a hidak állagát, elsősor-' ban a Hidasnémeti közúti hidat, bevédését mederszórással kell végrehajtani. A védelmi munkáknál a legütőképesebb egységnek az ÁKSZ-osztagok bizonyultak. A hidrometeorológiai előrejelzések fejlesztése szükséges. Fejleszteni kell a csehszlovák és a magyar vízügyi szervek kapcsolatát, a kölcsönös és folyamatos tájékoztatást biztosítani kell, a tározóból történő vízeresztések adatait is időben meg kell kapni. IRODALOM Hernád Vízrajzi Atlasz (VITUKI). Árvízvédelmi Törzs Hidrológus Csoportjának jelentése (ÉVIZIG). 2. kép. Elöntött TSZ major Öcsanáloson (Fot: Greutter Z.) 3. kép. Nyúlgát Bőcs községben apadóvíznél (Foto: Greutter Z.) 4. kép. Megrongált épület Bőcs községben (Foto: Greutter Z.) A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területének vízföldtani adottságai* BÉRES LÁSZLÓ—BÉRESNÉ JUHASZ ILONA Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen Az utóbbi években rendkívül megnőtt a vízkivételi igény a területünkön, így a gyakorlat kényszerítő erővel terelte a figyelmet a felszín alatti vizek felé. A felszín alatti vízkészlet mértékét, pótlódását és eredetét • A KISZ Központi Bizottsága és a SZOT által kiírt „Szakma Kiváló Ifjú Mérnöke" című pályázaton díjat nyert pályamunka kivonata. élénken kutatják és még élénkebben vitatják. A debreceni vízműkutak nyugalmi víszintjeinek állandó és fokozatos süllyedései, a vízadó rétegek kimerülésének kezdetét jelzik. A város alatti és környékén levő víztartó rétegek vízkészletével foglalkozó tanulmány, a dinamikus vízkészletet 30 ezer m

3/nap mennyiségben határozta meg. A jelenlegi rétegvíztermelés 60 ezer