Hidrológiai tájékoztató, 1978

Szappanos Zoltán: A Velencei-tó szabályozása

2. táblázat A Velencei-tó geometriai és hidrológiai jellemzői Jellemzők M. egys. Érték Jellemzők M. egys. Érték A tó vízgyűjtő területe km

2 602,4 Állójég éves időtartama A tó területe km

2 25,3 — maximum (1962/63) — minimum (1950/51) — átlag nap nap nap 108 2 — ebből nádas (1970-ben — maximum (1962/63) — minimum (1950/51) — átlag nap nap nap 55,5 59,7%) km

2 15,0 — maximum (1962/63) — minimum (1950/51) — átlag nap nap nap 55,5 59,7%) 15,0 A tó vízháztartási adatai A tó hossza km 10,8 (1952—1970): szélessége (átlagos) km 2,3 — tóra hulló csapadék (évi) A tó partvonalának hossza km 28,5 maximum (840 mm, 1963) A tó partvonalának hossza 28,5 1963) mió m

3 21,0 A tó medrének térfogata: minimum (376 mm, 1968) mió m

3 9,4 160 cm-nél mió m

3 41,2 átlag (610 mm) mió m

3 15,2 140 cm-nél mió m

3 36,1 — felszíni hozzáfolyás (évi) A tó vízmélysége: maximum (1734 mm, 1963) mió m

3 43,3 A tó vízmélysége: minimum (272 mm, 1952) mió m

3 6,8 160 cm-nél m 1,6 átlag (745 mm) mió m

3 18,6 140 cm-nél m 1,45 — párolgás (évi) A tó jellemző vízállásai: maximum (1175 mm, 1961 minimum (789 mm, 1970) mió m

3 mió m

3 29,4 19,7 — LNV (1963. III. 15.) cm 244 átlag (925 mm) mió m

3 23,1 — LKV (1949. X. 24.) — KÖV cm cm 63 140 — vízelvezetés (évi) maximum (1288 mm, 1963) mió m

3 32,2 Az agárdi vízmérce „0" pont minimum (0 mm) mió m

:

i 0 magasság m.A.f. 103,29 átlag (415 mm) mió m

3 10,4 — vízkészletváltozás A tó éves vízjátéka (LKV— (C + H + L-P) LNV): évi maximum — maximum (1963) cm 118 (1598 mm, 1965) mió m

3 40,0 — minimum (1958) cm 34 évi minimum : — átlag cm 54 (—298 mm, 1968) mió m

3 —7,5 átlag (430 mm) mió m

3 10,7 A levegő hőmérséklete: átlag (430 mm) 10,7 — maximum C° 38 Vízminőségi jellemzők: — minimum C° —22 — átlátszóság cm 30—200 — éves átlag C° 10,4 — lebegőanyag mg/l 4—200 A tó vizének hőmérséklete: 27,3 — összes sótartalom — kémiai oxigénigény (sMn) mg/l mg/l 800—1800 12—56 — maximum C° 27,3 mg/l mg/l — minimum C° 0 Dinnyési zsilip max. — éves átlag C° 10,8 levezetőkapacitása m

3/s 6,0 1943-ban még Velencénél és Gárdonynál is építettek kisebb strandot. Ezek azonban csak helyi jellegű beavatkozások voltak, a tó általános szabályozásának igénye és lehetősége ekkor még fel sem merülhetett. A tó vize oldott sókban gazdag (800—1800 mg/l), alfa-limno típusú Na—Mg-hidrokarbonátos víz, igen nagy szulfát- és szervesanyag-tartalommal. A tó egyes részein más és más, egymástól lényegesen eltérő a víz minősége. A tóvíz — kémiai összetétele miatt — vízellátásra és öntözésre alkalmatlan, ezért ennek vízkészlet-gazdálkodási szempontból nincs jelentősége. A vízrendszerben már nincs szabad hasznosítható vízkészlet. A tó déli részén 4 km

2-es természetvédelmi területet jelöltek ki, ahol igen ritka és értékes madárfajok — kócsagok, gémek — tanyáznak. A tó Fejér megye területén fekszik és a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozik. A tó vízgyűjtő területét az 1. ábra, a tavat a 2. ábra szemlélteti, a jellemző adatokat pedig az 1. és 2. táblázatok tartalmazzák. 2. A Velencei-tó szabályozásának szükségessége és célja A Velencei-tó történetében a felszabadulás után új fejezet kezdődött. Az 50-es évek végén hazánkban is megnövekedett az érdeklődés az üdülési és sportolási lehetőségek iránt. A tó vonzóerejét és kedvező adottságait felismerve 1957-ben megalakult a Velencei-tavi Intéző Bizottság (VIB), amely az érdekeltekkel együttműködve megkezdte az üdülőterület komplex fejlesztésének előkészítését. Elkészült a Velencei-tó és környékének üdülőfejlesztési regionális terve, amelyet a Kormány 1969-ben jóváhagyott. A terv 139 ezer fő távlati csúcsforgalom (ebből 32 ezer fő helyi lakos) figyelembevételével irányozta elő az üdülőkörzet fejlesztési feladatait. A tóparti üdülőterületeket Agárdtól—Pákozdig összefüggő rendszerként tervezik kialakítani. A fejlesztés végrehajtását 20 évre ütemezték, közel 5 milliárd Ft költségelőirányzattal. Az előirányzat 50%-a az üdülőépületek, 22%-a a vízgazdálkodás és egyéb közművesítés, 13%-a a közintézmények és sport, 8%-a a közlekedés, 7% pedig területelőkészítés céljait szolgálja. A vízgazdálkodás 820 millió Ft-os feladatából 64%-kal részesül a vízközművesítés (vízellátás és szennyvízelvezetés), 36%-kal pedig a tószabályozás. A fejlesztés I. ütemeként 1970-ben elkészült a IV. ötéves tervidőszakra vonatkozó komplex fejlesztési program és ennek megfelelően 1971-ben megkezdődött a feladatok végrehajtása. Jelenleg már a II. ütem megvalósítása is folyamatban van. A fejlesztés a célkitűzéseknek megfelelően halad előre. A csúcsforgalom már megközelíti az évi 100 ezer főt. A fejlesztési költségek túlnyomó részét állami költségvetésből fedezik. Az érdeket ágazatok és intézmények munkájának összehangolásáról a VIB gondoskodik. 44