Hidrológiai tájékoztató, 1978
Lányi János-Kakas Kristóf-Rezessy Géza-Szalay István: A geofizikai kutatás lehetőségei a karbonátos hegységek peremén
Nagygyimöt 2. ábra. Geofizikai vízkutatás eredménytérképe Pápa— Tapolcafő környékéről mk kréta mészkő; maK kréta márga; mT : t felsőtriász mészkő; h, ma, Pz, T,, 2 alsó- és középsőtriász, vagy paleozóos homokkő, márga képződés előtt az eróziós tevékenység erős volt. Példaképpen a Budai hegység előterében végzett kísérletet ismertetjük. Itt korábban az A-jelű vízfúrást mélyítették (1. ábra). A 850 m mélységű fúrás 545 m-től a felsőtriász (karni) márgaösszletben haladt, majd a legalsó 100 m-ben vastag dolomitréteget harántolt és ebből 560 l/p vizet kaptak. A területen később végzett geofizikai mérések szerint a fúrás által harántolt karni márga a karbonátos medencealjzat egy vetőjének a közelében, az alsó szárnyon helyezkedik el. A fúrástól délkeletre 950 m-re a medencealjzat egy vető mentén 250 m-rel magasabbra emelkedik. A vető felső harmadára a Vízkészletgazdálkodási Központ kísérletképpen újabb fúrást telepített. Az 1. ábra felső szelvénye a gravitációs anomália (Ag) a geoelektromos qoo szint és a nagy sebességű szeizmikus szint elhelyezkedését szemlélteti; az alsó szelvény a mérések földtani értelmezése. Ezen az újabb fúrás (B) és a korábbi fúrás (A) földtani szelvényét és a vízadó szakaszt (V) is feltüntettük. Az új fúrás 285 m-ben triász mészkövet és alatta fődolomitot ért; 360 m-ig mélyült. Vízhozama 820 l/p. 2.3. Karsztvízkutatás változatos felépítésű medencealjzatban. összetett feladat volt a Pápa környéki vízgeofizikai mérés, amelyet 1969 és 1970-ben a Vízkészletgazdálkodási Központ kezdeményezésére a VITUKI megbízásából, 1971 és 1972-ben pedig a Pápai Textilgyár megbízásából végeztünk. Pápa város távlati vízigénye szükségessé tette a környék vízföldtani viszonyainak jobb megismerését. Tapolcafő környékén a felszínen levő kréta mészkövekből bővizű források fakadnak, s a víz csővezetéken jutott Pápára, sőt Ajkára is. A közelmúltban a források hozama csökkent, ezért mélybeli víz feltárása vált szükségessé. A geofizikai kutatások szerint Tapolcafőtől nyugatra kréta mészkő nagy területen megtalálható (2. ábra, mK), de a vetők mentén néhányszáz m mélységre sülylyed. Az A és B vetőkre két fúrást javasoltunk (F t, F 2). A 4500 m/s-os hullámterjedési sebességű és nagy ellenállású (300—oo ohmm) szint elég nagy területre kiterjed, ezért Tapolcafő környékén megítélésünk szerint akár 10 db 100—200 m mély fúrást is lehet telepíteni, amelyek a kréta mészkőből vizet adnak. Tapolcafőtől nyugatra azonban márga váltja fel a mészkövet (V = 3600—4000 m/s) és a kréta mészkő csak viszonylag keskeny sávon jelentkezik ismét (Pápa irányában). A 3600 l/p vízhozamú P—II. fúrás is erre települt. A P—II. fúrástól nyugatra kréta mészkő már nem várható (Pa—7 szelvény). A kréta időszaki képződmények alatt csak rövid szakaszon jelentkezett nagy sebességű szint, amelyet a triász mészkőrögre telepített 2000 m 3/p vízhozamú Pkk (kastélykerti) fúrásból extrapolálva, triász mészkővel azonosítunk. Ezután hatalmas vetővel az aljzat a mélybe süllyed; Pápa vonalában már 1200—2000 m aljzatmélységre és a viszonylag kis hullámterjedési sebességből (V = 5000 m/s) ítélve, alsótriász-aljzatra számíthatunk. Az alsótriász-képződmények mindig, a paleozóos képződmények pedig a hegységnek ezen a részén kisebb szeizmikus hullámterjedési sebességgel rendelkeznek, mint a felsőtriász karbonátos képződmények. A hullámterjedési sebesség váltási hely a rétegfejeket, illetve a különböző kőzetek érintkezési vonalait jelöli. A 2. ábrán a kréta mészkő mélységét és a mészköves, illetve márgás sávok elhelyezkedését is feltüntettük. Véleményük szerint Pápa környékén csak a kréta mészkőre érdemes ivóvízkutatás céljából fúrást telepíteni. Ipari vízellátásra a javasolt F—3 fúrás helye viszonylag kedvező. A keskeny és mélyen fekvő triász mészkőrög feltehetően hévizet ad. Negatív példaként említjük Kőszeg környékén a paleozóos medencealjzat kutatását. Itt a geofizikai mérések után telepített vízfúrás meddő lett. Kőszeg környékén a vízföldtani adottságok közismerten kedvezőtlenek (3. ábra). A várostól nyugatra emelkedő Kőszegi-hegység paleozoikuma (agyagpala, csillámpala stb.) rossz víztároló. A város közelében a paleozoikum kb. 100 m mélységű teraszt alkot és a pannóniai fedőképződményekből sem nyerhető víz. A területen előzetes gravitációs méréseket végeztünk. Ez az előkutatás keletre mélyebb medencealjzatot jelzett. A részletes geofizikai szelvény, amely geoelektromos szondázásokon és szeizmikus refrakciós mérésen alapult, a paleozoikumnak egy lépcsős vetősor menti mélybe süllyedését jelezte. A fúrást (F) a levetett szárnyra javasoltuk, ahol az aljzat nagyobb hullámterjedési sebességgel jelentkezett (V = 5300 m/s). A nagyobb határsebesség kedvező esetben a karbonáttartalom növekedésével is összefügghet, de vízadóként elsősorban az aljzat fölötti törmelékrétegre számítottunk. A fúrás a megadott 610 m helyett 560 m-ben, 10% mélységhibával érte el az aljzatot, amely vízmérésre igen kedvezőtlen, paleozóos fillitnek 200 0 -200 -<00 -SOOKőszeg 2[krn] Cm] 200 0 -200 -ÍOO ÍOO 3. ábra. Kőszeg környéki geofizikai mérések szelvénye A paleozóos medencealjzatba mélyített vízfúrás eredménytelen lett 26