Hidrológiai tájékoztató, 1978

Maros Árpád-Berzsenyi Miklós: Vízműrendszerek automatizálása

bizonyult. A fedőösszlet teljes egészében agyagmárgá­ból áll; vízadó réteg az aljzat fölött sincs. Kőszeg város ivóvízellátását — és üdülőhelyi jellege miatt, melegvízellátását is — előbb-utóbb meg kell ol­dani. Nehéz feladat, de nem megoldhatatlan. Az eddi­gieknél részletesebb geofizikai méréseket és az összes földtani információt (a szomszédos Burgenland tapasz­talatait is) felhasználó értelmezést kell végezni. Ez a medencealjzaton belül esetleg előforduló devon (vagy karbon) mészkő rétegfejek kimutatására és az aljzaton belül húzódó törések kereszteződési helyeinek a meg­állapítására irányulhat. 3. A geofizikai kutatás gazdaságosságáról A geofizikai kutatás gazdaságosságát rendszerint a fúrási költséggel összehasonlítva ítélik meg. Az előbb említett „biztonsági" kutatásnál a geofizikai mérések költsége a fúrási költség 5—10%-a. Vízföldtanilag kedvezőtlen területen, részletes kuta­tás esetén a geofizika költsége elérheti egyetlen fúrás költségének 30—100%-át is. Ilyen helyen viszont (geofizika nélkül) a produktív fúrás valószínűsége kicsi, tehát érdemes a jó telepí­tésért áldozni. A geofizika hasznossága általában nem a fúrási költ­ségre vetítve jelentkezik, hanem ennek és a kútkikép­zés költségeinek csökkentésében, valamint a nyert ivó­víz mennyiségének növelésében. A geofizikai kutatás által szolgáltatott adatok jelen­tősen kibővítik az egyes területeken rendelkezésre álló földtani ismeretanyagot, ezek az egyes területek távla­ti vízellátását segíthetik elő. Vízműrendszerek automatizálása* MAROS ÁRPÁD—BERZSENYI MIKLÓS Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Veszprém Az automatizálás térhódítása szükségszerű velejárója korunk tudományos technikai fejlődésének, egyben mind jelentősebb és nélkülözhetetlenebb lesz az a sze­rep, amit e fejlődési folyamatban a számítástechnika betölt. A vízgazdálkodás területén az utóbbi években jelen­tős előrelépés kezdődött a diszpécserközpontok kiala­kítása, és a vízművek automatizálása terén. A vállalatok az elmúlt tervidőszakban külön-külön tettek erőfeszítéseket a problémák megoldására. Így különböző gyakorlati megoldások születtek, amelyek támpontul szolgáltak a jelenlegi ágazati koncepciók ki­alakítását illetően. A szakmai tapasztalatcseréken szerzett információk feltárták azt a sokféleséget, amely az automatizálás te­rületén tapasztalható ágazaton belül. Sürgős igényként merült fel az egységesítés szükségessége. Meg kell ha­tározni az irányítástechnika számára a vízművek tipi­kus létesítményeit és ezeket a létesítményeket az irá­nyítástechnika rendszerszervezése szempontjából cél­szerű technológiai műveleti egységekre kell bontani. Olyan technológiai modellek meghatározása szükséges, amelyek tipikusak és ezek leírásai tartalmazzák a he­lyes irányításhoz szükséges információáramlás követel­ményeit is. A műszaki fejlesztés és az ágazati automatizálási koncepciók csak tipizált és egységesített berendezések esetén valósíthatók meg. Fontos követelmény e téren a beszerzési lehetőségek tisztázása, szervizproblémák, megbízhatóság, ipari háttér kérdéseinek biztosítása. A műszerezés és az automatizálás együtt járnak, hi­szen az előbbi mérő-, szabályozó- és vezérlőberendezé­sek telepítését, a második pedig ennek a berendezés­nek biztos és gazdaságos üzemelését biztosító rend­szerré történő összeköttetését jelenti. Még egy nagy te­lep is üzemeltethető megfelelő műszerezettség és auto­matizáltság esetén egyetlen kezelőszeméllyel, és normá­lis feltételek mellett lehetséges a személyzet nélküli üzemelés is, amely az üzemeltetési költségek terén nagy megtakarításokat tesz lehetővé. A személyzettel kap­csolatos követelmények csökkenése, illetve kiküszöbö­lése tervezési és építési költségmegtakarítást is jelent. Az automatizálás csökkenti az emberi hibák előfordu­lási lehetőségét és lehetővé teszi, hogy az üzem műkö­déséről hosszú időre vonatkozólag pontos naplót vezes­senek. * Előadásként elhangzott a MHT Vízellátási Szakosztálya 1977. március 8-i előadóülésén. Az automatizálást legjobban azáltal lehet elérni, hogy az egész műszerezést integrált egységként tervezik meg, és a rendszert egy forrásból szerzik be. Ennek a mód­szernek nyilvánvalóak az előnyei: A műszerek logikai­lag összeillenek, és a gyártó felhasználási segítséget, va­lamint beépítéskori és üzemelés alatti karbantartást biztosít, az üzemeltetést végző személyzet kiképzése je­lentősen egyszerűsödik, az alkatrészigény és az erede­ti beruházás költsége pedig csökken. A víztermelés, szolgáltatás biztonságos és gazdaságos megoldásának egyik alapfeltétele a korszerű informá­ciós rendszer, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó korszerű hírközlési rendszer kialakítása. A központokban különböző formákban megjelenő je­lek, jelzések alapján folyamatosan figyelemmel kísér­hetők a termelő és elosztó rendszerben uralkodó viszo­nyok és szükség esetén lehetőség nyílik közvetett, vagy közvetlen operatív beavatkozásra. A mérés automatizálása az emberi közreműködés részbeni, vagy teljes kikapcsolását jelenti a mérés fo­lyamatából. Ebből nyilvánvalóan származnak gazdasá­gi előnyök is, de jelentősége annél lényegesen nagyobb, növeli a mérés és adatfeldolgozás pontosságát és sebes­ségét, kiküszöböli a szubjektív hibákat, lehetővé teszi a mérési eredmény tökéletesebb, nagyobb információ­tartalmú és áttekinthetőbb megjelenését és ezzel fokoz­za az üzembiztonságot, hozzájárul a minőség javításá­hoz. A vízgazdálkodási irányítás- és hírközléstechnika fejlesztése érdekében a vízmű telepeken előforduló technológiai műveleteket az irányítás technikai termi­nológiák szem előtt tartásával kell vizsgálni. A külön-> böző vízműtelepek működése több technológiai műve­letből tevődik össze. Ezen műveleteket mind a legki­sebb egységes részeket kell vizsgálni. A feldolgozott műveletekből bármelyik típusú vízműtelep összeállít­ható. A feladat megoldásának első lépéseként meg kell vizsgálni a vízműtelepek helyzetét üzemelés szempont­jából. A tapasztalatok és felmérések alapján megállapítha­tó, melyek azok az alaptípusok, amelyek kiindulási alapként vehetők figyelembe. A vízműrendszerek — a városi ivóvízellátás — irá­nyításának egyik alapvető része a helyi telepek mű­szerezettsége. Egy vízművállalat területén a helyi te­lepekből rendszerint nagy számú, azonos feladatot ellá­tó gépház található. Műszerezettségüket tekintve több, azonos vagy hasonló feladatot kell megoldani. A tech­27

Next

/
Thumbnails
Contents