Hidrológiai tájékoztató, 1977

Jurcsek Viktor: A Csongrádi Vízlépcső beruházása

A szivattyútelepek a Vízlépcső fölötti részen ott létesülnek, ahol a duzzasztás következtében a belvizek gravitációs bevezetése a Tisza-mederbe nem lehetséges. A jobb parton a 24+315-ös töltés-km szelvényben a Kécslkei szivattyútelep létesül, melynek kapacitása 3,5 m

3/sec. 1.4 Gépek és berendezések ismertetése Mint már említésre került, a duzzasztómű, hajózsilip és halzsilip acélszerkezeteinek mozgatása elektro-olajhidraulikus berendezésekkel történik. Az acélszerkezet hazai gyártású, a mozgatóberendezés a tervek szerint NDK import. Néhány kiegészítő alkatrész (DÉVA csapágy, NF-csavar, DEMAG macska, darutartozék) tőkés relációból szerezhető be. 2. Organizáció 2.1 Altalános kérdések A beruházási javaslat készítése során kiemelt fontosságot tulajdonítottunk az organizációs kérdések részletes vizsgálatának, különös tekintettel azoknak az építés-szerelési munkákkal való kapcsolatára és nem különben mindezek anyagi faihatásaira. Az általános organizációs elrendezés koncepcióját nagy vonalakban megszabta a Vízlépcső közelében levő magaspart jelenléte, valamint az a körülmény — amint az előbbiek során már említésre került — hogy a Vízlépcső átvágásban, körtöltés védelme mellett épül. Szempont volt továbbá az építő és szerelő vállalatok térbeli különválasztása azzal, hogy a nagyméretű és nagysúlyú acélszerkezetek helyszíni szerelése úgy történjék, hogy azoknak a szerelés helyére való mozgatása a végleges funkciójú, Vízlépcsőn keresztül haladó 40 Mp-os bakdarukkal lehetővé váljék. Mindezen megfontolások nyomán vált véglegessé az a — beruházási javaslatban is szereplő — elképzelés, mely szerint az építéshez szükséges organizációs terület a keverőteleppel, ács- és vasteleppel, valamint egyéb kiszolgáló ideiglenes létesítményékkel a körtöltésen belül kerül kijelölésre, ideiglenes belső úthálózatra felfűzve úgy, hogy a zavarmentes közlekedés és a munkahely közvetlen megközelítése biztosítható legyen. Az acélszerkezeti berendezéseket kivitelező fővállalkozó szerelőtere a Vízlépcsőhöz közvetlenül csatlakozó, végleges feltöltésen helyezkedik el, lehetővé téve a közvetlen kapcsolatot a szerelőtér és a bakdaruk hatásterülete között. 2.2 Parti létesítmények kapcsolata az építési organizációhoz Az előbbiek során érintettem a parti létesítmények, mint a Vízlépcső részének megvalósításával kapcsolatos kérdéseket. Most röviden utalni kívánok ezeknek a létesítményeknek az építési organizációhoz való kapcsolatára, különös tekintettel a végleges létesítményeknek az építés során történő felhasználására. A Kiskörei Vízlépcső építése során bevált és sok elismerést kiváltott gyakorlat az volt, hogy az üzemeltető személyzet elhelyezésére az üzemeltetéshez egyébként szükséges végleges létesítmények az építés legelső fázisában megépülnék. Így kultúrált, a mai igényeket messze kielégítő elhelyezést biztosítottak mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók részére, az üzemi épületek pedig megfelelő körülményeket az építéssel kapcsolatos kiszolgáló szerelési tevékenységre. Ez a módszer a kultúrált elhelyezés lehetőségén túlmenően a felvonulás egy részének természetbeni szolgáltatásával gazdaságosnak is bizonyult és egyúttal kizárta az ideiglenes létesítményeknek az építés befejezése utáni elbontásáért szinte minden esetben vívott ádáz harc lehetőségét. Hasonló meggondolásokból indultunk ki akkor, amikor egyrészt a kezelőszemélyzet résaére Csongrádon tervezett 36 lakást a tényleges építést megelőzően kívánjuk megépíteni, márészt a munkahely közvetlen közelében munkásszállás céljából olyan végleges épület megvalósítását terveztük, ami az építés befejezése után turistaszállóvá lesz átalakítható. Ez az objektum a szintén megépülő bolttal és étteremmel együtt az építés befejezése után üdülőterület centrumát képezheti. Mindezek a létesítmények a számítás szerinti építő és szerelő létszám elhelyezésére — beleértve a külföldi szerelők elhelyezésével járó fokozott igények kielégítését is — alkalmasak. 2.3 Nagy tömegű anyagok fogadásával kapcsolatos megfontolások Az organizációs kérdések vizsgálatán belül is súlyponti fontosságúnak minősült a nagy tömegű anyagok fogadásával, deponálásával, helyi mozgatásával kapcsolatos lehetőségek mérlegelése. Figyelemmel arra, hogy a Vízlépcső megvalósításához — csak a főbb anyagokat tekintve — mintegy 550 000 m

3 kavics 240 000 m

3 vízépítési terméskő 62 000 t cement 11 700 t betonacél 2 300 t technológiai acélszerkezet 250 t gépszerkezet és mintegy 10 000 t vegyes anyag beépítése szükséges — mely anyagmennyiség szállítási, fogadási, belső mozgatási, valamiint a fogadással kapcsolatos beruházási költsége a teljes előirányzat 15—20%-át teszi ki — világossá válik e kérdés jelentősége. Az optimális megoldás kiválasztása érdekében az észszerűen és gazdaságosan számításiba jöhető lehetőségek körét négy változatra szűkítettük, melyek a következők voltak: — A teljes anyagmennyiség fogadása Gátér vasútállomáson történik. Ez esetben szükséges az állomás bővítése és megfelelő depóniaiterület 'kialakítása. A betonkeverés a munkahelyen történik. — Gátér és Csongrád vasútállomás között nyíltvonali kiágazással iparvágány létesül. Ezzel kapcsolatban ki kell építeni az iparvágányt és emellett megfelelő depóniahelyről kell gondoskodni. A betonkeverés a munkahelyen történik. — Azonos az előző változattal azzal a kiegészítéssel, hogy a betonkeverő telep az iparvágány! depónián kerül felállításra és a nyersbetan közúti szállítással kerül a beépítés helyére. — Gátér vasútállomástól kiiindulva iparvágány épül a munkahelyig és valamennyi anyag fogadása, a nyersibeton megkeverése a munkahelyen történik. Meg kell jegyezni, hogy a csongrádi vasútállomás rakodóterület és bővítési lehetőség híján, az egyes változatok között nem jöhetett szóba. Értékelve a vizsgált lehetőségeket, az alábbiak voltak megállapíthatók: — A szállítással és anyagfogadással kapcsolatos költségek az első változatnál (fogadás a gátéri állomáson) adódtak legnagyobbra, bár összköltségben az egyes lehetőségek közötti maximális eltérés csupán mintegy 5% volt. — További bizonytalansági tényezőként jelentkezett az 1. változatnál az a körülmény, hogy kis forgalmú és jelenleg alárendelt szerepet betöltő vasútállomás bővítéséről lévén szó, az állomás kiépítésének költségkövetkezményei az ilyenkor felmerülő igényéket tekintve, nehezen becsülhetők. — A negyedik változat (iparvágány a munkahelyig) hátrányaként volt értékelhető az a körülmény, hogy az iparvágány kiépítése — bár a legzavarmentesebb megoldásnak ígérkezett — a Csongrád környéki magántulajdonokban levő' gyümölcsös és szőlőskerteket, nyaralóépületeket, borpincéket érintett volna, melyek 62