Hidrológiai tájékoztató, 1977

Dr. Salamin Pál: Környezetátalakítási terv a Kurca-vízfolyás térségében

szanálási költségei — a szanálás egyéb vonatkozásán túlmenően — rendkívül nagyira adódtak. — A harmadik változat (iparvágány közbenső depóniával betonkeveréssel) hátrányaként jelentkezett a mintegy 8 km-es nyersbeton szállítási távolság. Ez a szállítási hossz nyersibeton esetében a vonatkozó előírások és a kialakult gyakorlat szerint a határán mozog vagy éppen átesik a mixer-kocsi nélküli nyersbeton szállíthatóságnak. E változat elfogadása esetén tehát a nyersbeton megfelelő minőségű szállítása érdekében nagy számú keverők öcsi beszerzéséről kellene gondoskodni. — Túlmenően azon, hogy a vizsgált második lehetőség mutatta a legkisebb anyagfogadási költséget, az előbbi, három változatnál tárgyalt hátrányok a 2. változatnál (iparvágány közbenső depóniával, betonkeverés a munkahelyen) nem jelentkeztek. Mindezek következtéiben a beruházási javaslatban az organizáció kialakításánál, az egységárak képzésénél ezt a változatot vettük figyelembe. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az előbbiekben részletezett lehetőségek megfelelő tervezői alátámasztással és tanulmánnyal előkészítve az érdekelt kivitelező és egyéb érintett szervekkel megvitatásra és megtárgyalásra kerülitek. Az előbbiekben kívántam röviden vázolni a Csongrádi Vízlépcső beruházásának előkészítésével kapcsolatos főbb kérdéseket, nevezetesen a Vízlépcső kialakítása során választott megoldás jellemzőit, továbbá a beruházási javaslatszintű költségek kidolgozásával kapcsolatos, egyéb organizációs megfontolásokat. Környezetátalakítási terv a Kurca-vízfolyás térségében* DR. SALAMIN PÁL Budapesti Műszaki Egyetem Mindenekelőtt szeretettel köszöntöm a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportját és megemlítem bevezetőben, hogy számos esetben élőnyelven, közvetlen élőelőadást tartottam. Bocsássanak meg, hogy most betegállapotoimra való tekintettel, kivételesen felvételről tartok előadást. Előadásom témája a Kurca levezető főcsatorna, illetőleg a Kurca szentesi szakaszának környezetvédelmi és alakítási terve (1—2. ábra). Bevezetőben tudnunk kell azt, hogy egy alföldi város akkor fejlődhet igazán, ha vízfolyás mellett települ, erre szép példát mutat Szolnok, Gyula, Szeged és Baja. Erre a kérdésre a továbbiakban még visszatérünk. A munka tulajdonképpen abból született, hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság megbízta a Budapesti Műszaki Egyetemet, illetőleg azon belül a Vízgazdálkodási Tanszéket, hogy környezetvédelmi és környezetalakítási elgondolását adja meg a Kurcára, illetőleg a Kurca szentesi szakaszára. Ehhez a munkához több kész anyagot is rendelkezésre bocsátott. Ilyenek voltak a Biró Izabella által összeállított talajmechanikai szakvélemény, továbbá a Kurcáról készített különböző tervanyagok, valamint a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet — dr. Balázs László és Ruttkay András — által összeállított biológiai szakvélemény. A megbízási szerződés a Tanszék feladatait elsősorban a következő két pontban foglalta össze: Először is: a Kurca hidrológiai és hidraulikai tényezőinek feltárása, figyelemmel a meder, a part, s a parti környezet állapotára, valamint a Kurca és a Szentes városa közötti összefüggésekre. Másodszor javaslatok a Kurca medrének, partjának és környezetének rendezésére. A Tanszék a feladat megoldása során szoros kapcsolatot tartott fenn a meghízó Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság központján kívül a Vízügyi Igazgatóság Szentesi Szakaszmérnökségével, valamint a Szentesi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságával és Párttitkárságával, továbbá a szentesi Víz és Csatornaművekkel. * Előadásként elhangzott az MHT Szegedi Területi Szervezete 1976. szeptember 21-i előadóülésén. E kapcsolat során, a feladat megoldására tisztáztuk a feladat minden részletét, és a Kurcára, valamint Szentes városára vonatkozó értékesebb szempontokat. A munka elindításakor először is a Kurca vízgyűjtőterületét és magát a Kurcát, valamint Szentes városát tanulmányoztuk. Ehhez a munkához párhuzamos segtíséget biztosítottunk azzal, hogy diplomaterv keretei (Fonalas Etelka) között a Kurca vízgyűjtő területének belvízrendezési és öntözési, továbbá Szentes város szennyvíztisztítási helyzetének kérdéseit is (Szabó Mária) külön feltárattuk. A diplomatervek még 1971. májusában elkészültek, s néhány értékes adatot és elgondolást szolgáltattak a jelen szerződési munkához is. Megvizsgáltuk még a vízgyűjtő területi vizsgálathoz kapcsolódóan a város szerepét a vízfolyás életében, elsősorban a szennyeződések — házi és ipari szennyvíz, városi szemét — hatását, másodsorban a szennyeződések elhárításával kapcsolatos technikai megoldásokat. Ezekre másutt térünk ki részletesen. A Kurca közvetlen vizsgálata során, a vízfolyás alapvető jellemzőinek megadásán túl, a vízmennyiségi és a vízminőségi helyzetet tártuk fel. A munka második nagy részében javaslatokat teszünk a vízgyűjtő terület szennyezéseinek csökkentésére, a Kurca medrének, partjának és a parti sávjának kialakítására. A Kurca-ívíz mennyiségi és minőségi szabályozására stb. Ugyanebben a második részben igyekszünk megoldást mutatni a város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztésére, továbbá a haltenyésztés javítására stb. A munka további részében számos, a környezetalakíitási tervünkhöz kapcsolódó egyéb kérdést — várostervezés, üdülés, sport stb. — is felvetettünk, illetőleg elemeztünk. A munka Befejezésében összefoglalóan javaslatokat tettünk a Kurca környezetvédelmi és környezetalakítási fejlesztésére. Bevezetőnkben kiemeljük még, hogy a munkában a tanszéki dolgozókon' kívül részt vettek — amint említettük — a diplomatervező hallgatók, továbbá a Vízgazdálkodási Intézettől Dulovics Dezső egyetemi adjunktus és Madarassy László egyetemi tanársegéd. Dr. Balázs László szarvasi szaktanácsadási csoportvezető és Ruttkay András tudományos munkatárs, laboratóriumvezető. Intenzíven vett részt a murikában dr. Szarvas Ferenc mezőgazdasági tanácsos, az Országos Vízügyi Hivatal dolgozója. A munkát műszakilag dr. Vágás István és dr. Pálfai Imre ellenőrizték. A munkában 63