Hidrológiai tájékoztató, 1977

Temesrékási Mihály: A Rocla csőüzem bővítése - Földes Attila: Saját számítógép beszerzése és alkalmazása az V. ötéves tervciklusban a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál

rög-hegyen épültek, egymáshoz viszonyítva 20 m szintkülönbséggel. A város ivóvízhálózatának teljes hossza már meghaladta a 300 km-t. A vízellátás terén alapvető gondunk az, hogy a város jóval gyorsabban növekedik, mint vízműveinek kapacitása. Ez a fejlődés vízfogyasztás növekedésben kifejezve és az elmúlt évtizedre vonatkozóan átlag évi 4500 m

3 többlet ivóvízigényt jelentett, 1972—1974 között évi 5000 m

3-t és 1975-ben 10 000 m

3-t. Véleményünk szerint ez az állapot rövidesen oda vezet, hogy vagy korlátot kell szabni a további városfejlesztésnek, vagy egy teljes nagyságrenddel szükséges növelni a vízbeszerzésre eddig fordított összegeket. Miskolc csatornahálózata elválasztó rendszerű. A csapadékvizek közvetlen befogadója a Sajó, illetve a város hossztengelyében folyó Szinva patak, Tapolca és Hejőcsaba esetében a Hejő patak. A szennyvízhálózat hossza mintegy 200 km. Ez azonban — összehasonlítva az ivóvízhálózat hosszával — nem azt jelenti, hogy a fogyasztók 1/3-a csatornázatlan területen él, vagy dolgozik. A legnagyobb vízfogyasztókat — ipar, közintézmények, és a nagy lakótelepek — a csatornahálózatra is mind rákötötték. Főként kertes családi házas beépítési peremkerületekben — Hejőcsaba — Görömböly, Szirma, Ómassa-Martintelep stb. — vagy egyáltalán nincs, vagy csak kismértékben készült el a csatornahálózat. Pótolni való tehát ezen a területen is bőven van. Szomorú tény az is, hogy Miskolcnak az ország második városának évtizedek óta nincs szennyvíztisztító telepe. A század elején üzembe helyezett berendezések már csak romjaikban léteznek. Az új telep első 70 000 m

3-es tisztítóegységének — teljes mechanika és biológia — üzembe helyzése csak 1980-ra várható. A következő években viszont meg kell építeni az újabb, azonos teljesítményű egységet is, ha egyáltalán lépést akarunk tartani a szennyvízhozamok várható növekedésével. Miskolcot — természti adottságai révén — nyugodtan nevezhetjük a fürdők városának. A tapolcai „Termár'-ibarlang és Tavi fürdő komplexum 28—30 C°-os gyógyvíz jellegű hévizével ma már határainkon túl is közismert. Vállalatunk 10 éven keresztül fejlesztési alapjának jelentős hányadát fordította arra, hogy ez a fürdő a stranddal együtt, hírnevének és rangjának megfelelő szolgáltatást nyújthasson. Ma már az idegenforgalmi kiadványokban a Tavi-fürdő kagylóhéja és az új strandi felvételi épület kupolái Tapolca szinbólumának számítanak. Az elkövetkező évek lefontosabb feladatának tekintjük a város központjában levő, 1892-ben épített elavult gőzfürdő teljes rekonstrukcióját. Ennek a munkálatai 1975. év őszén már meg is indultak. A gőzfürdő és az ehhez tartozó 25 m-es fedettuszoda vízellátását az itt mélyített 450 m-es hévízkút 45 C°-os, napi 1000 m

3 hozamú, ugyancsak gyógyvíz jellegű melegvize biztosítja. 1980—90 között tervezzük végrehajtani a Tiszai pú. közelében levő Augusztus 20 strand 100 millió forintos nagyságrendű rekonstrukcióját. Ennek látogatottsága — lévén a város belterületén — még nagyobb, mint a tapolcai standé, nem is beszélve arról, hogy a napi 7500 m

3 45 C°-os hévíz még a külföldiekre is vonzó hatást gyakorol. Végül, de nem utolsó sorban említem a diósgyőri vár tövében festői környezetben elterülő strandunkat, melyet az általunk foglalt Szt. György forrás napi 1500 m

3 mennyiségű 24 C°-os langyos vize táplál. Itt építettük fel egyébként a szauna fürdőt is. Ennek hidegvizes medencéjét egy természetes barlangban alakítottuk ki, Röviden összefoglalva, a fentiekben ismertetett létesítmények üzemeltetése, fenntartása, bővítése és korszerűsítése jelenti vállalatunk legfontosabb és legfőbb tevékenységét. Kiss József Saját számítógép beszerzése és alkalmazása az V. ötéves tervciklusban a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál A IV. ötéves terv során meghirdetett országos program, mely a számítástechnikai alkalmazások bővítését irányozta elő, a közepes teljesítményű számítógépek — túlnyomórészt bérmunkában — történő alkalmazásában realizálódott. A 4—5 évvel ezelőtti állapotok viszont lényegesen megváltoztak. Az utóbbi éveikben a mágneses adathordozók és az ONLINE rendszerek törtek előre nagy változékonysággal. Megjelentek a különböző nagy és kis mágneses lemezek (Floppy), a különböző kis számítógépek, melyek mind hardware, mind software úton a középgépek kategóriájáig fejleszthetők. Ilyen környezetben másként vetődik fel a saját számítógép- vagy bérmunka fogalma. Vállalatunknak mintegy 100 000 fogyasztója van. A vízdíj számlák elkészítése ma már korszerűtlen gépeken, nagy fajlagos élőmunka felhasználással történik. A gépeket az V. ötéves tervben le kell cserélni. Felvetődött a kérdés, hogy a középgépes (SOEMTRON, ASCOTA) megoldást, a saját számítógépet, vagy a bérmunkát válasszuk. A középgépes megoldás a kisszámítógép beszerzési költségének kb. 1/3-a, de a nagy élőmunka felhasználás megmarad, és csak célgépként használható, mindenesetre a vállalat komplex ügyvitel gépesítése távlatilag sem jöhet szóba. Ha az egyéb — számlázáson kívüli — ügyviteli munkákat is középgépesítenénk, akkor egy kisszámítógép költségét elérő, közepes információ tartalmú, nagy élőmunka ráfordítású, 4—5 évig közepesen korszerű rendszert kapnánk. A bérmunkában dolgoztatás 3—4 éve még egyértelmű lehetett, ma már nem minden esetben. Egy 60 mFt-os Üzembe helyezési költségű közepes nagyságú számítógépre nincs szüksége a vállalatok többségének. Üzemeltetése költséges. A bérmunka viszont kiszolgáltatja a vállalatot, és 4—5 év alatt ki kell fizetni a nekünk megfelelő nagyságú számítógép árát. A teljes vállalati ügyvitelt bérgépre szervezni pedig eleve gazdaságtalannak. tűnik. A fentieken kívül még sok egyéb megfontolás alapján úgy döntöttünk, hogy a saját kisszámítógépes megoldás a célszerű. A gépkiválasztás sokrétű vizsgálatait nem kívánjuk részletezni. Végül a Központi Fizikai Kutató Intézet TPA/i típusú kisszámítógépe mellett döntöttünk. A döntés alapjai: a) A gép hardware széles skálán bővíthető. b) Nagy perifériális kapcsolódási lehetőségek. c) Fejlett softwarek. d) Olcsó ár. e) Nagy üzembiztonság. /) Kis létszámmal üzemeltethető. g) Nem igényel különleges környezetet. A gép megrendelését meg kellett, hogy előzze a létszám megfelelő megválasztása (Manware), valamint a felhasználói program software előkészítése. Ebből a célból a gép üzemeltetését megelőzően egy évvel felvettük a számítástechnikai program szervezési, írási stb. gyakorlattal rendelkező számítóközpont vezetőt, és egy fő számítógép műszakit. Részben házon belül 2 fő operátort és 1 fő programozót képeztünk ki. Felvettünk továbbá egy fő rendszerszervezőt. A teljes számítástechnikai és szervezési létszám 6 fő. A létszám további bővítését nem tervezzük. A szervezésre és egyéb tevékenységekre hálótervet készítettünk. 91