Hidrológiai tájékoztató, 1977

Temesrékási Mihály: A Rocla csőüzem bővítése - Demcsák József: A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Nyíregyháza) tevékenysége

A számlázás rendszer elemzése befejezettnek tekint­hető. A számlázási rendszer programrészeinek írása és tesztelése befejezett. A fentieket figyelembe véve az V. ötéves tervben a következő számítástechnikai terveink vannak: 1. 1977-ben a számlázási folyamatok komplex gépesí­tése (statisztikák stb.), 2. 1978-iban az anyagrendszer teljes gépre vitele, gép­jármű-menetlevelek feldolgozása számítógéppel. Álló­eszköz nyilvántartásrendszer szervezése, személyzeti nyilvántartás, munkásellátás, munkaügy komplex gépe­sítése. Az anyagnyilvántartás és gazdálkodási rendszer szervezése. 3. 1979—80-ban bérszámfejtés, műszaki számítások, állóeszköz-gazdálkodás gépre vitele. Terveink szerint az alrendszerek elemzései és a szer­vezések egy évvel előzik meg a géprevitelt. A fentiek csak vázlatosan mutathatják meg egy szá­mítóközpont szervezését, de így is érzékelhető, hogy rendkívüli szerteágazó, aprólékos szervezőmunkát igé­nyel. Az a vállalat, amely csak „elhatározás" alapján vásárol számítógépet, szinte biztos kudarcok elé néz­het. Tisztában vagyunk azzal, hogy a legkörültekintőbb szervezés mellett is lehetnek váratlan akadályok, de ezek valószínűségét a jó szervezés erősen csökkentheti. Bizonyítja ezt a már jól üzemelő számítóközpontunk. Földes Attila A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Nyíregyháza) tevékenysége A vállalat alakulásától, 1954-től kezdve, a köz­művesítési programtól függően, aránylag egyenletesen fejlődött. Jelenleg 44 település vízellátó berendezését, 7 település csatornaművét és a megye városainak 4 fürdőtelepét üzemelteti. E közvetlen szolgáltatási tevé­kenység mellett az üzembiztonsági, a lakossági elvárá­sok és az üzemeltetői szemlélet követelményeinek meg­felelően fejlesztési, tervezési és építési feladatokat is ellát. A vállalatnál az üzemelési feltételek megteremtése, a célszerű vízbeszerzés, az ellenőrzött vízkezelés és a tervszerű hálózati karbantartás állandó feladatot jelen­tett, mégis a növekvő igények megfelelő mennyiségi és minőségi kielégítése, a víz- és csatornaművek fokoza­tos bővítését, a technológiai rendszerek vizsgálatát és fejlesztését követelte meg. Az első nagyobb kapacitásbővítésre, Nyíregyháza vá­ros ellátását szolgáló kótaji vízműnél került sor. Üj kutak, szabadtéri szűrők, technológiai és bekötővezeté­kek kiépítésével a 8000 m 3/nap teljesítmény kétszeresére nőtt. Mégis a város rohamos fejlődése és iparosítása az új vízmű megépítését sürgette. Megbízható szakvéle­mények és próbafúrások alapján sor került a 35 000 m 3/nap vízbeszerzésű telep kijelölésére. A MÉLYÉP­TERV szakaszos tervezési munkájának eredményeként, két év alatt elkészült az I. ütemnek megfelelően a 10 000 m 3/nap kapacitású vízmű, amelynek ideiglenes üzeme már 1975-ben biztosította Nyíregyháza zavarta­lan vízellátását. A telep korszerű kialakítása mellett, újszerű megoldásokkal épült. A víztisztítás technoló­giája „Fermasicc" eljárással, három db 04500 mm-es zártszűrővel és dán importból beszerzett komplett gé­pészeti berendezéssel készült. Megemlíthető, hogy a fo­kozat nélküli fordulatszám — szabályozású szivattyúk­kal, egyrészt a fogyasztás követhető, másrészt lehet­séges az esetleges szűrőöblítések elvégzése is. Mivel a kisebb vízműtelepek szükséges bővítését csak a vízminőség és a gazdaságosság rovására sikerült el­érni, ezért az újonnan épített telepeknél a tervezők, reális vízigények meghatározáséval és a bővíthetőség lehetőségének biztosításával kerestek megoldást. Nyíregyháza 1967. évben megépült 6000 m 3/nap ka­pacitású szennyvíztisztító telepét 1975-re 18 000 m 3/nap teljesítményre kellett bővíteni. A befogadó kis víz­hozama, a konzervgyári vizek kampányjellegű mennyi­sége és nagy szennyezettsége különleges feladatot je­lentett. A teljes biológiai tisztításhoz a szokásos mű­tárgyak nyertek kialakítást, de a levegőztető medencék­be finn hajtóművekkel összeszerelt TABTA rendszerű 0 2 m-es turbinákat építettek be. Egyes szennyvíztisztító telepeken — a túlterhelés miatt — az előírt tisztítási hatásfokot nehezen, vagy egyáltalán nem sikerült elérni. Megnyugtató, hogy a most épülő művek kapacitása évekre lázárja a túlter­helés veszélyét. Az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezésére a Baktalórántházi Tüdőgyógyintézet szennyvíztisztító te­lepét a vállalat holland importból származó „Mini­block" berendezéssel építette meg. A 100 m 3/nap szennyvízhozamra méretezett telep a kezdeti üzemelte­tési nehézségek után megfelelően működik. Az a véle­mény, hogy tartalék gépekkel az üzembiztonság növel­hető, így a helyi szennyvízkezelésnek ezt a teljes oxidá­ciós rendszerét hazai gyártással célszerű lenne kifej­leszteni. A városi fürdők 1974-ben üzemelésre a vállalathoz kerültek. A fejlesztési elképzelések egyeztetése után megkezdődött Nyíregyháza kedvelt kiránduló helyén, a Sóstói tónak a megmentése. A vállalat vezetése meg­bízta a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetét a tó vízminőségromlásának vizsgá­latával, valamint a kedvező biológiai egyensúlyi állapo­tának helyreállításával kapcsolatos műszaki beavatko­zások lehetőségeinek féltárásával. Közben a megbízatás kibővült a fürdőtó vízcseréjének vizsgálatára és követ­kezményeinek modellszerű kimérésére. A Sóstó kelet­kezésének és történetének felkutatása mellett sor ke­rült a tó vízminőségváltozás folyamatának, illetve je­lenlegi állapotának és okának tisztázására. Ezt hidroló­giai, kémiai, biológiai és bakteriológiai mérési sorok tet­ték egzakt modon lehetővé. A tó vízgazdálkodásának meghatározása kapcsán biztosítva lett a tó és környe­zetének hidrológiai, hidrogeológiai és talajtani viszo­nyainak vizsgálata, a lehetséges felszíni és felszín alatti szennyező források feltárása, végső fokon a tápanyag­utánpótlás módjának, vagy módjainak megállapítása. A feltárások után kísérletek folytak különféle víztisz­títási eljárások alkalmazásának megállapítására. Mivel ezek nem vezettek megfelelő eredményhez, ezért a tó és környezete közötti vízvédelmi javaslatok alapján el­készültek a felszíni és a talajvizek kizárását biztosító tereprendezési és csatornázási tervek, a vízutánpótlás és a szintszabályozás műtárgyainak kialakításával együtt. i A fejlesztési programnak megfelelően egy-egy Cas­tiglione medencével bővült a sóstói, illetve mátészal­kai fürdő. Az üzemeltetett művek technológiái a tisztítási hatás­fok, a tényleges vízminőségi adatok, a berendezések állapotromlása, a fejleszthetőség lehetőségek és a kor­szerűsítési törekvések miatt fokozatosan felülvizsgálat­ra kerültek. E tervszerű munkák kapcsán nemcsak víz­minőség-javulást, hanem alapvető technológiai össze­függéseket is sikerült elérni. Bebizonyosodott, hogy bár­milyen technológiai, vagy műszaki beavatkozás az egész rendszer teljes feltárása alapján végezhető. Ezt a meg­gondolást a most már általánosan jelentkező gázmen­tesítési feladatoknál szükséges érvényesíteni. A fentiekben vázolt tevékenységet bővítési és fejlesz­tési törekvések jellemzik, ezért az V. ötéves tervben előirányzott és a vállalatra háruló feladatok megoldásá­nak reális feltételei és lehetőségei vannak. Demcsák József

Next

/
Thumbnails
Contents