Hidrológiai tájékoztató, 1977
Temesrékási Mihály: A Rocla csőüzem bővítése - Demcsák József: A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Nyíregyháza) tevékenysége
A számlázás rendszer elemzése befejezettnek tekinthető. A számlázási rendszer programrészeinek írása és tesztelése befejezett. A fentieket figyelembe véve az V. ötéves tervben a következő számítástechnikai terveink vannak: 1. 1977-ben a számlázási folyamatok komplex gépesítése (statisztikák stb.), 2. 1978-iban az anyagrendszer teljes gépre vitele, gépjármű-menetlevelek feldolgozása számítógéppel. Állóeszköz nyilvántartásrendszer szervezése, személyzeti nyilvántartás, munkásellátás, munkaügy komplex gépesítése. Az anyagnyilvántartás és gazdálkodási rendszer szervezése. 3. 1979—80-ban bérszámfejtés, műszaki számítások, állóeszköz-gazdálkodás gépre vitele. Terveink szerint az alrendszerek elemzései és a szervezések egy évvel előzik meg a géprevitelt. A fentiek csak vázlatosan mutathatják meg egy számítóközpont szervezését, de így is érzékelhető, hogy rendkívüli szerteágazó, aprólékos szervezőmunkát igényel. Az a vállalat, amely csak „elhatározás" alapján vásárol számítógépet, szinte biztos kudarcok elé nézhet. Tisztában vagyunk azzal, hogy a legkörültekintőbb szervezés mellett is lehetnek váratlan akadályok, de ezek valószínűségét a jó szervezés erősen csökkentheti. Bizonyítja ezt a már jól üzemelő számítóközpontunk. Földes Attila A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Nyíregyháza) tevékenysége A vállalat alakulásától, 1954-től kezdve, a közművesítési programtól függően, aránylag egyenletesen fejlődött. Jelenleg 44 település vízellátó berendezését, 7 település csatornaművét és a megye városainak 4 fürdőtelepét üzemelteti. E közvetlen szolgáltatási tevékenység mellett az üzembiztonsági, a lakossági elvárások és az üzemeltetői szemlélet követelményeinek megfelelően fejlesztési, tervezési és építési feladatokat is ellát. A vállalatnál az üzemelési feltételek megteremtése, a célszerű vízbeszerzés, az ellenőrzött vízkezelés és a tervszerű hálózati karbantartás állandó feladatot jelentett, mégis a növekvő igények megfelelő mennyiségi és minőségi kielégítése, a víz- és csatornaművek fokozatos bővítését, a technológiai rendszerek vizsgálatát és fejlesztését követelte meg. Az első nagyobb kapacitásbővítésre, Nyíregyháza város ellátását szolgáló kótaji vízműnél került sor. Üj kutak, szabadtéri szűrők, technológiai és bekötővezetékek kiépítésével a 8000 m 3/nap teljesítmény kétszeresére nőtt. Mégis a város rohamos fejlődése és iparosítása az új vízmű megépítését sürgette. Megbízható szakvélemények és próbafúrások alapján sor került a 35 000 m 3/nap vízbeszerzésű telep kijelölésére. A MÉLYÉPTERV szakaszos tervezési munkájának eredményeként, két év alatt elkészült az I. ütemnek megfelelően a 10 000 m 3/nap kapacitású vízmű, amelynek ideiglenes üzeme már 1975-ben biztosította Nyíregyháza zavartalan vízellátását. A telep korszerű kialakítása mellett, újszerű megoldásokkal épült. A víztisztítás technológiája „Fermasicc" eljárással, három db 04500 mm-es zártszűrővel és dán importból beszerzett komplett gépészeti berendezéssel készült. Megemlíthető, hogy a fokozat nélküli fordulatszám — szabályozású szivattyúkkal, egyrészt a fogyasztás követhető, másrészt lehetséges az esetleges szűrőöblítések elvégzése is. Mivel a kisebb vízműtelepek szükséges bővítését csak a vízminőség és a gazdaságosság rovására sikerült elérni, ezért az újonnan épített telepeknél a tervezők, reális vízigények meghatározáséval és a bővíthetőség lehetőségének biztosításával kerestek megoldást. Nyíregyháza 1967. évben megépült 6000 m 3/nap kapacitású szennyvíztisztító telepét 1975-re 18 000 m 3/nap teljesítményre kellett bővíteni. A befogadó kis vízhozama, a konzervgyári vizek kampányjellegű mennyisége és nagy szennyezettsége különleges feladatot jelentett. A teljes biológiai tisztításhoz a szokásos műtárgyak nyertek kialakítást, de a levegőztető medencékbe finn hajtóművekkel összeszerelt TABTA rendszerű 0 2 m-es turbinákat építettek be. Egyes szennyvíztisztító telepeken — a túlterhelés miatt — az előírt tisztítási hatásfokot nehezen, vagy egyáltalán nem sikerült elérni. Megnyugtató, hogy a most épülő művek kapacitása évekre lázárja a túlterhelés veszélyét. Az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezésére a Baktalórántházi Tüdőgyógyintézet szennyvíztisztító telepét a vállalat holland importból származó „Miniblock" berendezéssel építette meg. A 100 m 3/nap szennyvízhozamra méretezett telep a kezdeti üzemeltetési nehézségek után megfelelően működik. Az a vélemény, hogy tartalék gépekkel az üzembiztonság növelhető, így a helyi szennyvízkezelésnek ezt a teljes oxidációs rendszerét hazai gyártással célszerű lenne kifejleszteni. A városi fürdők 1974-ben üzemelésre a vállalathoz kerültek. A fejlesztési elképzelések egyeztetése után megkezdődött Nyíregyháza kedvelt kiránduló helyén, a Sóstói tónak a megmentése. A vállalat vezetése megbízta a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetét a tó vízminőségromlásának vizsgálatával, valamint a kedvező biológiai egyensúlyi állapotának helyreállításával kapcsolatos műszaki beavatkozások lehetőségeinek féltárásával. Közben a megbízatás kibővült a fürdőtó vízcseréjének vizsgálatára és következményeinek modellszerű kimérésére. A Sóstó keletkezésének és történetének felkutatása mellett sor került a tó vízminőségváltozás folyamatának, illetve jelenlegi állapotának és okának tisztázására. Ezt hidrológiai, kémiai, biológiai és bakteriológiai mérési sorok tették egzakt modon lehetővé. A tó vízgazdálkodásának meghatározása kapcsán biztosítva lett a tó és környezetének hidrológiai, hidrogeológiai és talajtani viszonyainak vizsgálata, a lehetséges felszíni és felszín alatti szennyező források feltárása, végső fokon a tápanyagutánpótlás módjának, vagy módjainak megállapítása. A feltárások után kísérletek folytak különféle víztisztítási eljárások alkalmazásának megállapítására. Mivel ezek nem vezettek megfelelő eredményhez, ezért a tó és környezete közötti vízvédelmi javaslatok alapján elkészültek a felszíni és a talajvizek kizárását biztosító tereprendezési és csatornázási tervek, a vízutánpótlás és a szintszabályozás műtárgyainak kialakításával együtt. i A fejlesztési programnak megfelelően egy-egy Castiglione medencével bővült a sóstói, illetve mátészalkai fürdő. Az üzemeltetett művek technológiái a tisztítási hatásfok, a tényleges vízminőségi adatok, a berendezések állapotromlása, a fejleszthetőség lehetőségek és a korszerűsítési törekvések miatt fokozatosan felülvizsgálatra kerültek. E tervszerű munkák kapcsán nemcsak vízminőség-javulást, hanem alapvető technológiai összefüggéseket is sikerült elérni. Bebizonyosodott, hogy bármilyen technológiai, vagy műszaki beavatkozás az egész rendszer teljes feltárása alapján végezhető. Ezt a meggondolást a most már általánosan jelentkező gázmentesítési feladatoknál szükséges érvényesíteni. A fentiekben vázolt tevékenységet bővítési és fejlesztési törekvések jellemzik, ezért az V. ötéves tervben előirányzott és a vállalatra háruló feladatok megoldásának reális feltételei és lehetőségei vannak. Demcsák József