Hidrológiai tájékoztató, 1977

Temesrékási Mihály: A Rocla csőüzem bővítése - Zsifkó Ferenc: Harkányfürdő története és a Baranya megyei Fürdő Vállalat tevékenysége - Kiss József: Tájékoztató a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat tevékenységéről

Harkányfürdő története és a Baranya megyei Fürdő Vállalat tevékenysége A harkányi hévíz felfedezése óta mintegy másfél év­század telt el. Amikor visszatekintünk a fürdő történel­mi múltjára azt tapasztaljuk, hogy 1823-tól a felfede­zés idejétől napjainkig a fürdő dinamikusan fejlődött. A XVIII. század utolsó negyedében készült térképváz­latokon „Büdösrét" elnevezés utal a hévízre. A Benyovszky irodalom kataszteri térképén „Büdös­kő forrás" elnevezés látható. A forrás és a víz gyógy­hatásának felfedezője 1824-ben Patkovics József tudós orvos volt az, aki az első vegyelemzést készítette. A tudós orvos felismerte a víz kénes gyógyító hatását. Az első fürdőfejlesztés a Batthyány családot dicséri, amikor 1823 októberét követő nyolc hónap alatt 1824 júniusában már tekintélyes számú fürdőző kereste fel Harkányt. 1824 nyara az első fürdőévadnak tekinthető. A Batthyány család tulajdonában épült ki Harkány­fürdő oly intézményekkel, amelyek hosszú időn keresz­tül jellegét és sajátosságait és különösen romantikus és vonzó környezetét biztosították. A fürdő kiépítése a gyógyulást keresők részére igen fontos, melyet Batthyány Antal korának megfelelően felismert és cselekedetei, törekvései révén az utókor számára maradandó útmutatást nyújtott. Az első évek forgalma a következőképpen alakult: 1824-ben 1825-ben 1828-ban 1829-ben 1830-ban 1400 fő 900 fő 864 fő 817 fő 900 fő A fürdő fejlesztésében nagy lépést jelentett 1865-ben Zsigmondy Vilmos bányamérnök vezetésével készült próbafúrással létesített kút. A következő évben készült el az állandó kút, mely 34,77 m mély volt és percenként 1200 1 vizet adott. A víz hőmérséklete 62,5 C° volt. Harkányfürdő igazi nagyarányú fejlődése 1945, ha­zánk felszabadulása után indult meg és az elmúlt 30 év alatt tekintélyes beruházások valósultak meg. A fürdő célja a kulturált környezet kialakítása, a szolgáltatások színvonalának és mennyiségének növe­lése. Jelen évadban egy Trocal fóliával burkolt gyermek­medence, egy hidegvizes medence és 4 db hévizes me­dence áll a strandolok rendelkezésére. A gyógyulni vágyó vendégek részére orvosi tanácsot a vállalat fürdőorvosa nyújt. A strand vízellátást 8 db hévízkút biztosítja. A vendég télen-nyáron egyaránt megtalálja számí­tását a vállalat által adott szolgáltatásokban is, a víz tisztaságában és a kényelmes elhelyezésben. A téli fürdőzés biztosítása érdekében nagy előbbre­lépést jelentett az újonnan átadott favázas fedett me­dence, mely a területen minden igényt kielégít. A szolgáltatások között többirányú tevékenységet folytatunk. Ilyen pl.: fodrászat, pedikür, masszázs, mely a vendégek igényét biztosítja. Minthogy a fürdő rövid történelmi áttekintéséből ki­tűnik, hogy a jelen és a jövő célunk az emberiség gyó­gyulását, pihenését különféle szolgáltatásainkban, kul­turált körülmények létrehozásával biztosítjuk. Napjainkban a technika adta lehetőségeket kihasz­nálva a fürdő korszerűsítése, fejlesztése nagyban hoz­zájárult a vendégforgalom növekedéséhez, melyet az alábbi adatok is bizonyítanak: 1970-ben 1 127 239 fő 1971-ben 1 292 341 fő 1972-ben 1 241 213 fő 1973-ban 1 423 753 fő 1974-ben 1 480 277 fő 1975-ben 1 665 507 fő A vállalat kezelésébe tartozik a siklósi ós a szigetvári fürdő. A siklósit mint idény, a szigetvárit pedig állandó hé­vizes fürdőként üzemeltetjük. A vállalat jövőben tevékenysége új beruházások el­készítésével, új gyógyszolgáltatásokat vezet be. Vállalatunk a távlati fejlesztésben figyelembe veszi az egyre növekvő vendég-, illetve idegenforgalmat. Harkányfürdő történetére vonatkozó legújabb össze­állítás „Harkány fürdőtörténet 1823—1973" címmel a Baranya megyei Fürdő Vállalat kiadásában Szita László tollából, az 1973. évben jelent meg. Zsifkó Ferenc Tájékoztató a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat tevékenységéről Miskolc vízellátási rendszerének kialakítása még a század első évtizedében kezdődött. Ebben az időben a jelenlegi Nagv-Miskolc helyén 11 különálló, egymástól független közigazgatási egység létezett. E települések közül három önállóan oldotta meg vezetékes vízellátá­sát. Elsőként 1913-ban az akkori Miskolc városa, majd röviddel később a Diósgyőri Vasgyár és Pereces bá­nyásztelepülés is. Egységes vízellátási rendszerről csak a felszabadulást követő évektől, Nagy-Miskolc létrehozásától beszélhe­tünk. A földrajzi adottságok miatt a város három fő és több mellékzónára tagozódik. Ezek közül legnagyobb az ún. tapolcai zóna, mely a város első, 1913-ban üzembe helyezett vízművéről kapta a nevét. Ennek ellátási kör­zete nagyjából a város I—II. kerülete, vagyis a régi Miskolc, Hejőcsaba, Görömböly, Szirma, Tapolca és Martintelep. Ellátásáról a régi tapolcai vízmű, illetve annak 1969-ben üzembe helyezett korszerű, új gépháza gondoskodik, továbbá az ÉRVV sajóecsegi vízműve, az Augusztus 20 strand hévizét hasznosító gépház és az alsózsolcai új vízművünk. Ezt a zónát támasztja alá a Hernád parton létesített Keleti Csúcsvízmű is, mely­nek I. üteme üzembe lépett 15 000 m 3/nap kapacitás­sal. Ehhez a zónához tartoznak az Avason és a Tetem­váron azonos szinten épült 4500 és 5000 m 3-es tározó­medencék. Nyugat felé haladva a vasgyári zóna következik. En­nek ellátási körzete lényegében a vasgyárra és a kör­nyező lakótelepre terjed ki. Vízellátási szempontból ez a zóna van a legrosszabb helyzetben. Egyetlen „saját" vízműve a diósgyőri vár tövében levő Tavi forrásra te­lepült. Ennek hozama viszont megközelítőleg sem fe­dezi az itt jelentkező igényeket. További vízmennyiség nyugati irányból akkor jelentkezik, ha a következő, ún. diósgyőri zónát ellátó bükki források — Szinva — An­na — hozamai nagyobbak, mint saját zónájuk fogyasz­tása. Keleti irányból viszont a tapolcai zónából nyomás­fokozó gépiház segítségével lehet szükség esetén ma­ximum 16 000 m 3/nap vízmennyiséget átemelni. Ennek is az a feltétele, hogy a tapolcai rendszerben fölösleges víz álljon rendelkezésre. E két utóbbi zóna vízmedencéi összesen 2X2100 m 3 térfogatúak és a Gö­90

Next

/
Thumbnails
Contents