Hidrológiai tájékoztató, 1977

Dr. Pálfai Imre: A Maros 1975. évi árvize

j ( / / °> •>) Tótkomlós' ? kovácsháza 20 [km] 5. ábra. A talajvíz kétéves gyakoriságú NV értéke (orsz.) Békés megyében tetni, azonban hidrosztatikus, vagy ahhoz közel álló nyomásállapot mutatható ki Elek, Battonya, Csorvás, Tótkomlós, Lökösháza térségében, míg Mezőhegyes környékén a mélyebb rétegek nyugalmi vízszíne inem éri el a magasabban levőket. A kutak nyugalmi vízszíne nem alkalmas számszerű következtetések levonására, mivel nem azonos a rétegvíz semleges nyomásával. Néhány területen elvégeztük a víz térfogatsúlyának korrekcióját a hőmérséklet, sótartalom és gáztartalom alapján. Megállapítottuk, hogy a semleges feszültséggel számolva sem változik meg a függélymenti nyomásállapot, azonban közelebb kerül a hidrosztatikushoz. Így a nyugalmi vízszín területi eloszlását alkalmasnak tartjuk következtetések levonására, azonban a következtetés nem lehet számszerű. A nyugalmi vízszínek alakulásában, a rétegtartalom minőségi paramétereinek területi megoszlásában a rétegvízforgalom bizonyítékát látjuk. A horizontális rétegvízforgalom azonban — bár azonos dimenziójú — nem azonos fogalom a dinamikus vízkészlettel. A térségben csupán a békéscsabai vízmű újkígyósa vízműtelepe rendelkezik észlelőhálózattal, az üzemeltetési és észlelési adatokból 750—800 m

3/nap/km utánpótlódás számítható a 20—55 m közötti vízadó szinttájra. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv a térségre (Maros törmelékkúpja) 0,9 m

3/sec kitermelhető dinamikus talajvízkészletet valószínűsít. A létező dinamikus vízkészlet mellett jelentős mértékben vesszük igénybe a rétegek sztatikus készletét is. A vízbeszerzés szempontjából szóbajöhető összlet konszolidációs készlete óriási tartalékot képvisel, maximális értéke 20 m átlagos leszívás mellett 1 m

3/m

2 amely Békés megye teljes területén 6 milliárd m

3 vízmennyiséget eredményez. Az 1974. évi 30 millió m

3 értékű víztermelés 200 évig volna lehetséges, síkbeli megcsapolás feltételezésével. Az átlagos napi vízigényekkel számolva 2000-ig a megye településeiben 1,2 milliárd m

3 vízmennyiséget használ fel a lakosság és az ipar, 0,5 milliárd m

3-t a külterületen a mezőgazdaság, ha a teljes vízmennyiség a konszolidációs készletből származna az 1 m

3/m

2 fajlagos értékből csak 0,3 m

3/m

2-t fogyna el. Azonban 1,2 milliárd m

3 vízmennyiség kb. 30%-a Békéscsa'ba városban jelentkeznék, melynek sztatikus készlete (180 km

2 közigazgatási terület, 180 millió m

3) csak 15—20 évre lenne elégséges. A vízhasználatok egyenlőtlen területi elhelyezkedése miiatt a kiemelt szerepkörű települések távlati vízellátásában döntő szerepe lesz a vízkészletek mesterséges átvezetésének. Gazdasági és vízkészletgazdálkodási megfontolásokból jelentős szerepet fognak játszani a felszíni készletek. Megfelelő megfigyelési adatok hiányában a térségi vízellátás két kérdése nyitott: nem határozható meg az időpont, amikor az egyes településeket a térségi vízműbe kell kapcsolni, és csaik durva becsléssel állapítható meg a meglevő vízbeszerzési kapacitás várható alakulása. Szükségesnek ítéljük meg az észlelőrendszerek 'kialakítását, annál is inkább, miért a regionális vízmű megvalósítása már 5—10 éven belül indokolt lesz. IRODALOM 1. Délkelet-magyarország vízellátása. Tanulmányterv. VIZJTERV, 1972. 2. Hosszú Sz.—Jeney Á.—Jeney Ané: Békés megye távlati vízellátása. Tanulmány, 1974. 3. Urbancsek J.: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete. Hidrológiai Közlöny, 1965. 111—124. A Maros 1975. évi árvize DR. PÁLFAI IMRE Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged Az 1970. évi emlékezetes tiszavölgyi árvíz egyik rendkívüli eseménye volt a Maros folyó áradása, amely Romániában óriási pusztításokat okozott, a magyar szakaszon pedig nagy emberi, anyagi és gépi erők mozgósítását tette szükségessé, és megfeszített védekezési munkát kívánt. A nagy árvíz után alig öt évvel, 1975. júliusában, a Maroson az 1970. évihez hasonló méretű áradás volt. Romániában az árvíz ismét katasztrofális következményekkel járt, emberáldozatot is követelt, a folyó hazai szakaszán azonban — főként az 1970 utáni töltésfejlesztések eredményeként — csak kisebb védelmi beavatkozásokra volt szükség. Az alábbiakban a Maros 1975. évi árvizét előidéző csapadékviszonyokat és az árvíz lefolyását ismertetjük, kitérve a Romániában szerzett tapasztalatokra is. Csapadékviszonyok A Maros vízgyűjtője (1. ábra) 1975. júniusában az átlagosnál jóval csapadékosabb volt, a június 30. és július 2. közötti időszakban pedig — a Földközi-tenger felől érkező ciklon hatására — különösen intenzív csapadéktevékenység alakult ki. Június 30-án még csak a vízgyűjtő alsó részén hullott sok eső, így Makón 58 mm, Mezőhegyesen 45 mm, 74