Hidrológiai tájékoztató, 1977

Dr. Pálfai Imre: A Maros 1975. évi árvize

Marosvasárhrty^S jMezóhe^MoKÓSflZ Szike!, • i .udwrhetw . Csanál f" Gyulatehirváü Perjomos 1. ábra. A Maros vízgyűjtője a román területen pedig 20—30 mim. A Maros felső szakaszán és a Küküllők mentén csupán 0—10 mm közötti értékeket mérték. Július 1-én a Maros vízgyűjtőjének az árvíz kialakulása szempontjából döntő fontosságú — a gyulafehérvári szelrvény feletti — részén átlagosan kb. 30 mm csapadék hullott. A Nagy-Küküllő forrásvidékéről 60 mm-t, a Maros legfelső szakaszáról Viszont csak 2—? mm-t jel'entéttek. Július 2-án a gyulafehérvári szelvény feletti területen lehullott csapadékmennyiség több, mint kétszerese volt az előző napinak. A legnagyobb értéket Tordáról (83 mm) és Székelyudvarhelyről (63 mm) jelentették. Sajnos néhány állomásra vonatkozóan csak a félnapos csapadékadat okát ismerjük, de ezek legtöbbje is igen nagy értéket (34—49 mm-t) mutat. Fentiek szerint a gyulafehérvári szelvény feletti vízgyűjtőn a július 1—2-i kétnapos csapadékösszeg területi átlagát kb. 100 mrrt-re becsülhetjük. Az árvizet lényegében ez a csapadék váltotta ki. Július 3-án és az ezt követő napokban a Maros vízgyűjtőjén csak mérsékelt csapadéktevékenység volt, amely az árvíz kialakulásában már nem játszott szerepet. Az árvíz lefolyása A Maros mellékfolyóinak áradásáról vízállásadatok nem állnak rendelkezésünkre, de a román sajtóinformációkból és az árvíz utáni helyszíni tapasztalatainkból arra lehet következtetni, hogy a leghevesebb áradás a Nagy-Küküllőn volt. A Nagy-Küküllő — többek között — elöntötte Segesvár és Medgyes jelentős részét. Az 1. és a 2. kép Segesvár belvárosában kb. 3 m magas elöntés nyomait mutatja. Az árvíz tetőző magassága Segesváron mintegy 1 m-rel haladta meg az 1970. évi tetőzés szintjét! A 3. kép az árvíz romboló hatását szemlélteti. Igen heves áradás volt a Nyárádon és az Aranyoson is. Az Aranyos áradása következtében Tordán több lakó- és ipari negyed víz alá került. A Maros legfelső szakaszán közepes árhullám vonult le, de a mellékfolyók rendkívüli áradása következtében július 1-én Gyulafehérvárnál már maga a Maros is intenzív áradásnak indult. Amiint a 2. ábrán is látható, Gyulafehérvárnál néhány nap alatt 5 és fél m-t emelkedett a folyó vízszintje. A gyulafehérvári vízmércén július 4-én 6 órakor már 642, cm-t olvastak le. Innen kezdve az emelkedés üteme — váratlanul — még rohamosabbá vált, s a vízállás 12 órakor elérte a 770 cm-t. A tetőzés 15 órakor következett be 776 cm-es vízállással. Az árvíz, miután a vasúti töltést meghágta, a város egyharmadát elöntötte. A víz egészen a folyótól 3 km-re levő főtérig kiterült. Az elöntés magassága sok helyen a 2 m-t is meghaladta (4. kép). A gyulafehérvári 776 cm-es tetőzés 30 cm-rel kevesebb, mint az eddigi legnagyobb vízállásként nyilvántartott 1970. évi tetőzésd érték, amely — a korábbi közlésektől eltérően — nem 928, hanem 806 om, ugyanis az eredeti leolvasásokat utólag korrigálták (Újvári J.: Geografia apelor Romaniei. Bukarest, 1972). A gyulafehérvári tetőzési értékek azonban még mindig némileg kétségesek, mivel — a helyi árvízi jelek tanúsága 3. kép. Szétroncsolt fahíd a Nagy Küküllőn 1. kép. Az árvíz nyomai Segesvár belvárosában 2. kép. Árvízi nyomok 3 m magasságban Segesváron 75