Hidrológiai tájékoztató, 1977

Jeneyné Jambrik Rozália: Békés megye távlati vízellátásának vízföldtani lehetőségei

Békés megye távlati vízellátásának vízföldtani lehetőségei JENEYNÉ JAMBRIK ROZÁLIA Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula Békés megyében a települések, ipari és mezőgazdasági üzemek vezetékes vízellátása rendkívül jelentős mértékben fejlődött az utóbbi 10—15 évben. A fejlődés a települések vízellátása terén a leginkább szembetűnő, amit az adatok is bizonyítanak: Megnevezés mért. 1960 1970 1970 1974 1974 Megnevezés egys. 1960 1970 1960 1974 1960 Üzem élő vízművek száma dlb 22 35 1,59 45 2,05 Víztermelő kapacitás m

3/nap 11 300 33 500 2,96 69 925 6,19 Hálózat hossza km 119 689,6 5,87 1 366 1,1,48 Tározótér, térszíni m

3 670 6 300 9,40 10 300 15,37 Tározótér magaslati m

3 260 4 516 17,37 8100 31,15 Ellátott lakos ezer fő 62,6 175,5 2,80 262,8 4,20 Ellátottság % 13 39 3,0 59 4,54 A lakosság vízellátottsága terén Békés megye felszámolta nagyfokú elmaradottságát, megközelítette az országos átlag értékét. Az utóbbi 10—15 év azonban az ipari vízhasználatok erőteljes növekedését is eredményezte, amely új üzemek telepítésére, a régiek rekonstrukciójára, bővítésére vezethető vissza. A vízhasználat jelentősen nő egy középtávú tervidőszakon belül is. 1970 1974 1974 Megnevezés 1970 1974 1970 ezer im

3/év % összes ipari vízhasználat 8 21'5y8 11 327,0 138 Ebből ivóvízminőségű 5 919,5 8 862,8 150 saját termelésű 4 241,6 6 081,2 143 közműről vételezett 1 677,9 2 781,6 166 ipari minőségű 2 296,3 2 464,2 107 A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával párhuzamosan növekedett az ivóvízminőségű vízhasználatmértéke is, amely 13 millió m

3/év értékűnek becsülhető. Az összességében mintegy 30 millió m

3/év ivóvízminőségű vízifelhasználás zömét (fcb. 85—90%a) a helyi mélységi vízkészletékre telepített mélyfúrású kutas vízművek termelték ki, vagyis a vízbeszerzés és a vízfelhasználás helye egybeesik. (Kivételt képez Békéscsaba, ahol a várostól 15 km-re, Üj kígyós mellett 65CÍ0 m

3/nap kapacitású vízműtelep működik.) A vízihasználatok koncentrált területi elhelyezkedésének tulajdonítjuk azokat a vízbeszerzési és üzemeltetési nehézségeket, amelyek az utóbbi 10—15 év alatt következtek be, és amelyek azt a kérdést vetik fel, hogy a helyi vízbeszerzések alkalmazhatók lesznek-e a jövőben tis, nem lesz-e szükség a vízkészletek mesterséges átvezetésére, térségi vízellátásra. A kérdés időszerűségét az adja, hogy a vezetékes ivóvíz jelenlétével megkezdődött a lakásállomány korszerűsödése, amely a fajlagos lakossági vízifogyasztás növekedéséhez vezet. Ez eredményezi a távlati lakossági többlet-vízigények nagyobb hányadát. A másik összetevő a meglevő kielégítetlen lakossági vízigény. Az ipari vízfelhasználás növekedése mellett számítanunk kell arra, hogy az eddigi tapasztalatokhoz hasonlóan növekszik a közműről történő vízvételezés. A jelenlegi iparszerkezet mellett nem várható lényeges módosulás az ivóvízmiinőségű-ipariimiinőségű vízigény arányában, de a megye adottságaiból következően az élelmiszeripar jelentőségéneik, így az ivóvíamiinőségű vízigény növekedésére számíthatunk. A mezőgazdasági vízhasználatokat illetően az artézi víztermelés jelentős növekedése várható, az új üzemek mór korszerű vízművel létesülnek, és egyre inkább háttérbe szorul a talajvízkészlet jelentősége. Szükséges hangsúlyozni, hogy a víztakarékosság szempontjának a jövőben jobban kell érvényesülnie, elsősorban a felszíni vizek egyes céloknak megfelelő fokozott igénybevételével. A mezőgazdasági üzemek elhelyezkedése következtében a vízbeszerzés távlatban is a helyi készletékből történik. 1. A mélységi vízhasználatok területi megoszlása, a koncentrált víztermelés néhány következménye Békés megye területe 5669 km

2, összes lakossága (1970-iben) 440 ezer fő. A települések száma 79, azok átlagos lakosszáma 5600 fő. A lakosság 15%-a külterületen él. A megye iparában — a vízigényesség alapján — az élelmiszeripar szerepe meghatározó, amely az összes ipari vízigény 80%-át képviseli (2). Az ipari üzemek elhelyezkedése a települések belterületéhez kötődik. Az 1. ábra az 1974. évi összes ivóvízmiinőségű vízfelhasználás százalékos értékeit mutatja, településenként (a mezőgazdasági víztermelés nélkül). A Békéscsaba—Békés—Gyula térségben jelentkezett a megye összes ivóvízhasználatának 60%-a, és e központtól északra és délre helyezkedik el vonal mentén 4—4 viszonylag „vízdgényes" település. Az 1. ábrán sze1. ábra. A vízhasználatok területi elhelyezkedése Békés megyében 71