Hidrológiai tájékoztató, 1977

Jeneyné Jambrik Rozália: Békés megye távlati vízellátásának vízföldtani lehetőségei

90 < 90 £ N f> c • -----ö-J >— • — 'o• ' —J • t r -H < tr -cg -lOO-JSÖ M5Q-20Q 80 5--. ( i -oO-I ü i r H w —ü • 0 0 o\ 5 \ 'N I\ N e o a 2. c > -3 JC s KI •O «•3 1950 1960 kútfúrás éve 1970 Megnevezés Kutak száma Lét. hozam Tényl. hozam Index tényl. db l/P l/P lét. Békéscsaba 44 14 924 12 468 0,835 17 950 Újkígyós vtp. 15 7 286 7 286 1 6 500 Vandhátá vtp. 29 7 638 5 200 0,681 7 490 Gyula 20 8 494 6 950 0,818 10 000 2. ábra. A békéscsabai mélyfúrású kutak nyugalmi vízszintje replő 16 település az 1974. évi 17,4 millió m

3 (lakosság és ipari mélységi) víztermelés 88%-át képviseli. A víztermelés koncentráltsága következtében egyre kedvezőtlenebbé válnak a víztermelés körülményei: a nyugalmi és üzemi vízszintek süllyedése, a kutak vízhozamának csökkenése elsősorban a nagyobb települések esetében figyelhetők meg. Békéscsaba térségében e tendenciát a kútfúrási tapasztalatok is igazolják. A 2. ábrán a szintezett peremű kutakban észlelt nyugalmi vízszintet tüntettük fel, a létesítés (megfigyelés) évének függvényében, 50 m-es mélységbontásban. Az adatok erős szórását természetesnek kell tekintenünk, a nyugalmi vízszintek csökkenő tendenciája arra utal, hogy az utóbbi 8—10 évben kivitelezett kutak deprimált térben létesültek, ahol a depresszió az időben nő. Ilyen feldolgozási mód a többi település esetében az évente létesülő kutak kis száma miatt nem alkalmazható. Az üzemi vízszint süllyedése, — amit számos adat bizonyít — bizonyos idő eltelte után vízhozam, illetve vízbeszerzési kapacitás csökkenést eredményez. Az 1973. évi vízbeszerzési kapacitásértékeket — összehasonlítva az 1973-ban üzemeltetett kutak létesítésekor mért kapacitásával — az alábbiakban foglaljuk össze, a nagyobb vízművekre vonatkozóan. Számottevő a kiesett kapacitás Békéscsabán (Vandháti vízműtólep) Gyulán, Békésen, Szarvason, Gyoma— Endrődön, Orosházán. Az 1—3 kúttal üzemeltetett vízművek esetében a kapacitás-csökkenésből lényeges köMegnevezés Kutak száma Lét. hozarr Tényl. hozan Index tényl. Mértékadó kapacitás m

3/nap Megnevezés db l/P l/P tót. Mértékadó kapacitás m

3/nap Békés 6 1 575 680 0,432 980 Orosháza 9 2 817 2 530 0,898 3 640 Szarvas 6 2 810 1 800 0,641 2 590 Dévaványa 6 1 070 1 070 1 1 540 Gyoma—Endrőd 8 1 193 780 0,654 1 123 Mezőberény 5 1000 850 0,850 1 224 Battonya 3 1 170 680 0,581 980 Tótkomlós 3 1 230 1 230 1 1 770 vetkeztetést nem lehet levonni, a kút-technikai hibák jelentős kihatása miatt. A gyulai vízműnél az utóbbi években többször került sor kútjavitási munkálatok elvégzésére, így viszonylag megbízhatók a nyugalmi, üzemi vízszintekre és a fajlagos vízhozamokra vonatkozó mérési adatok. A vízbeszerzés két vízadó szinttáj megcsapolásával történik, színttájanként azonos kúttal. Az egyes szinttájakra vonatkozó átlagos adatok a következők: Megnevezés Szint táj 1967 1971 1974 Index 1967 = 1 Leszívás (m) 80—130 3,2 4,8 10,3 3,22 Fajlagos vízhozam 250—300 6,0 7,7 10,3 1,72 (1/perc/fm) 80—130 93,5 61,8 29,0 0,31 250—300 67 52 38,6 0,58 Mértékadó kapacitás m

3/nap A vízmű 1967 óta üzemel, vagyis az összeállításban közölt adatok kialakulását rövid üzemi időszak eredményezte. A 10 000 m

3/nap kapacitású vízmű kihasználtsága is alacsony volt (1972-ben 46%, 1973-ban 54%. 1974-ben 55%). Békésen a kiesett vízbeszerzési kapacitás kritikus vízellátási helyzetet teremtett. A 20 000 fős városban mindössze 40 l/fő/nap volt a lakosság fajlagos vízfogyasztás értéke, úgy, hogy a vízmű jelentős mennyiségű átvett vízmennyiséget is elosztott. A nagyobb településeken a vízmű bővítését külterületen létesített kutakkal látszik célszerűbbnek megoldani, ahol egy-egy kútból nagyobb vízhozam termelhető ki. Kedvező eredményt értünk el Szeghalom és Gyoma—Endrőd nagyközségekben, melynek tartósságáról még nincs üzemeltetési tapasztalatunk. Az üzemi vízszintek süllyedésének a vízbeszerzési kapacitás csökkenésének jelentőségét szükségtelen lenne eltúlozni. Üzemelő rendszerről megbízható következte,tést csak attól független észlelőrendszer alapján lehet levonni, a vízművek viszont megfigyelőhálózat .nélkül létesültek. így azt kell tudomásul vennünk, hogy az üzemelő rendszerek adataiból levont következtetést, néhány megfigyelőkútban végzett észleléssel szükséges alátámasztani. A megfigyelő rendszerek kiépítését sürgős feladatnak tartjuk, mert az értékeléshez adatsor szükséges, továbbá mert az észlelés eredménye alapján a távlati vízbeszerzés megoldási módjáról kell döntenünk, amely helyenként már jelenleg is időszerű. Az időben egyre kedvezőtlenebbé váló üzemeltetési tapasztalatokat úgy értékeljük, hogy — elsősorban a Békéscsaba, Békés, Gyula térségben — térségen kívüli készletek felhasználása válik szükségessé. Ezt elsősorban a távlati vízigények mértéke indokolja. 2. Távlati vízigények A megye településeinek távlati vízigényével a közelmúltban több tanulmány foglalkozott. A VIZITERV vonatkozó adatai (1) a települési vízművek 1985, illetve 72