Hidrológiai tájékoztató, 1977

Köteles Károly-Nagyistók Ferenc-Puskás András: Szentes város vízellátása és fejlesztési lehetősége

IBertkhat 3[km] 3. ábra. A vízműkutak szerzők által javasolt telepítésének vázlata 1. Tervezett kútcsoportok Az ismertetett kúttelepítés mellett a város vízigényének kielégítése csak jelentős beruházási költséggel biztosítható. A szerzők a rendelkezésre álló irodalmi adatok, a város területén üzemelő kutak kivitelezése és üzemeltetése során szerzett földtani, vízföldtani ismereteket felhasználva részleteiben vizsgálták az egyes vízadó rétegek paramétereit, a természetes vízutánpótlás irányának, intenzitásának, valamint a kivitelezés során felmerülő lehetőségek pénzügyi kihatásának kérdéseit. Az elvégzett felmérések alapján a vízműkutakat mind üzemeltetési, mind gazdaságossági megfontolásokból célszerűbbnek ítélik meg csoportosan telepíteni. A város vízbeszerzés céljára kijelölt részein a 210— 500 m mélységközben, 50—100 m-es vízzáró agyagösszlettel elkülönítetten 3 fő vízadó réteg települ. Az egyes víztároló homokrétegek mind szemcseösszetételben, mind a tárolt víz nyugalmi szintjében különböznek egymástól. Ezért a korábbi gyakorlattól eltérően indokolt azokat külön-külön kúttal megnyitni és termeltetni. E módszer alkalmazása esetén egy közös védőterületen belül egymástól — fúrástechnikai megfontolások alapján megválasztott — 20—30 m-es távolságra több kút helyezhető el. így az egész védőidom területére szétosztott, hálózatosan telepített, egyidőben több réteget megcsapoló kutak helyett mind a víznyerés, mind a vízilétesítmények telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatos gazdasági kérdések vonatkozásában jobb, a természetes utánpótlódás irányára merőleges, 3. ábra szerinti kútcsoportsor nyerhető. Az üzembiztonság fokozása, az áramlási veszteségek, üzemelési költségek csökkentése érdekében indokolt a városi körhálózatba történő kétoldali betáplálás megvalósítása. Ennek érdekében a kútesoportokat megosztva a délnyugati, illetve az északi (Tisza, a vasútvonal és a Kurca által' határolt) területrészeken kívánatos elhelyezni, a telepítési vonal irányának változatlanul hagyása mellett. Ugyancsak üzembiztonsági megfontolásból az egyes kutakból búvárszivattyúkkal kiitermelt vizet két párhuzamosan kiépített egymástól függetlenül is üzemeltethető főgyűjtővezetéfcen célszerű benyoimatni a központi tározóba. Az egy-egy kútcsoporton belüli kutak és a főgyűjtővezeték csatlakozó pontjainak megfelelő kialakításával így a beruházási költségek nem számottevő növelése mellett biztosítható az egyes kutak és vezetékszakaszok kiiktatása, a szükséges javítások és egyéb munkálatok elvégzése az egész rendszer folyamatos üzeme mellett. A vízadó rétegek egyedi megcsapolásával és a kutak utánpótlódási irányára merőleges vonal mentén történő csoportos telepítésével az alábbi műszaki és gazdasági eredmények érhetők el. Az elvégzett felmérések szerint a kútkáképzést az optimális rétegváz kialakítását akadályozó tényezők, valamint az egyes különböző nyomású rétegek és a hálózatban telepített kutak káros egymásrahatásának kiküszöbölésével a tanulmánytervben előirányzott 500 l/p kutankénti vízhozam közel a kétszeresére növelhető. A város vízigénye így a tanulmánytervben előirányzottnál kevesebb kúttal biztosítható. A kutak számának, illetve a telepítésének módosítása magaután vonja a gyűjtővezeték, energiahálózat, jelzőkábel hosszának, a vízi létesítmények (fcútfejaknák, tolózáraknák stb.) berendezések és szerelvények " számának, továbbá fenntartási és üzemeltetési költségeinek csökkenését. Az a tény, hogy a kutanfcént egy vízadószint kerül megnyitásra, lehetőséget nyújt a kút kivitelezéskori, maximális terhelésére, az optimális rétegváz kialakítását biztosító tisztító szivattyúzása technológia továbbá a lehetséges maximális vízkivételt és kútélettartamot garantáló üzemmód megválasztására. A kutak számának változása és csoportos telepítése következtében csökken a szükséges védőterület nagysága, illetve kialakításának költségigénye. A termelt víz metán-mentesítése központosán meg- . oldható. Emellett csökken a szükséges létesítményék és berendezések száma, s beruházási, továbbá üzemeltetési költsége. Jelentősen csökkenthető az üzemeltetés automatizálásának költségigénye és a karbantartó, felügyeleti létszám szükséglete. Az itt figyelembe vett 3 vízadó szinten felül további vízadó rétegek megnyitásával jelentős járulékos beruházás nélkül növelhető a vízmű kapacitása. A szerzők által elkészített előzetes költségvetés alapján a kutak javaslat szerinti csoportos telepítése és kiképzése esetén az 1 m

3 víz biztosításának beruházási költségigénye a Csongrád megyei Tanácsa Tervező Vállalat által meghatározottnak kb. 1/4-ére csökkenthető. 70