Hidrológiai tájékoztató, 1977

Dr. Salamin Pál: Környezetátalakítási terv a Kurca-vízfolyás térségében

A parti rézsű-oldalakat és a lábakat rögzíteni kell élőanyaggal, műanyagszövet-szűrőkkel, rőzseterítéssel, vízszintes dugványozással, műanyagszövefzsákba töltött helyi anyaggal való terheléssel stb., esetleg egyéb kombinációk alkalmazásával úgy, hogy az építés idejére, és a kezdeti fejlődés első éveire megakadályozza a part becsúszását. Élőanyagként alkalmazhatók például a rézsű felső részén, a zöld pántlikafüvek, a víztűrő cserjék és fafajok. A védőnövényzet — vízi, mocsári növények, pl. nád, gyékény, kálmos stb. — padkája a növényzet fajtájától és műszaki renleltetésétől függően változó szélességben és magasságban épüljön. Az egyes növényfajok, fajták és telepítési módok, esetleg holt anyagot is alkalmazó kombinációk egészen széles eséshatárok között teszik lehetővé a rézsűk burkolását, betelepítését élőanyagokkal. A meder vízmélysége legalább 2,2—2,5 m legyen, a növényzet a meder felé ne terjedhessen. A hatékony védelem érdekében a kiviteli tervezést megelőzően kell meghatározni, és tartósságuk szerint csoportosítani. A tervezésnél számításba vett vízminőséget a szükséges vízcserékkel fenn kell tartani. A légcsere lehetőségét a vízfelszín mozgatásának elősegítésével meg kell teremteni. Az élőanyag telepítésének kezdeti időpontjára legyen meg a fenntartás személyzete, a fenntartás szervezeti magja, és az a telepítésnél legyen jelen, és vegye át a telepített állományt. Elsősorban a magas fás növényállomány elhelyezésénél, de minden egyéb esetben is vegyék tekintetbe a fenntartás gépeinek munkatérigényét, az ápolási — fenntartási hulladék- és melléktermiékék elszállításának, elhelyezésének és hasznosításának szempontjait. A fenntartás gépei szerepeljenek a beruházási programban. A várható viszonylagos nagy látogatottság, és a vele kapcsolatos jelentős terhelés miatt, a tervezéssel egyidőben széles körű tájékoztató, felvilágosító, oktatónevelő munkát szükséges megindítani, elsősorban az iskolákban, sportegyesületekben és a társadalmi szerveknél. Szigorú látogatási és használati rendet kell előírni, betartását pedig ellenőrizni kell kivált a fejlődés kezdeti időszakában. Az ismertetett megoldás esetében a tervkészítésnél meg kell külön vizsgálni a kiikotort iszap elhelyezésének kérdését. A döntéshez még meg kell vizsgálni a mederiszapot szerves anyagra. Megemlítjük még itt azt is, hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szentesi Szakaszmérnöksége érdekes helyszíni biotechnikai kísérleteket folytatott a part és a rézsű kialakításának megoldására. Az itt vizsgált megodások is részei lehetnek a végső tervnek. A Kurca öntisztító képességének helyreállításánál, illetőleg fokozásánál a következő utak követhetők: a vízcsere folyamatos biztosítása, a levegőztetés bevezetése, a lebegő anyagok ülepítése, az iszap eltávolítása. A Kurca városi szakaszán folyamatos vízcserét kell biztosítani az élővízjelleg kialakítására. Ez a vízcsere tervezés előtti becslésben a Talomi tartály alsó része, a szentesi kórház alatti közúti hídtól a Talomi tiltóig terjedő rész, vízterének 2,5 nap alatti teljes cseréjén alapszik. Tekintettel arra, hogy a Talomi tartály alsó részének térfogata a javasolt új keresztmetszeti helyzetben kb. 0,6 millió m

3 lesz, a folyamatos, a szentesi szakaszon 9 nap alatt végbemenő vízcseréhez 2,6 m

3/s vízmennyiség szükséges. A 2,6 m

3/s vízmennyiséget a Hármas-Körösi kiágazásnál állandó szivattyúteleppel akarjuk biztosítani, amivel a víz cseréjét teljesen függetlenítenénk az öntözővíz kivételétől, s így az esetlegességet megszüntetnénk. A frissítő víz elvileg biztosítható lenne a Szentes feletti tehermentesítő csatorna és szivattyútelep megfelelő átépítésével is. A két megoldás közül mégis az előzőt javasoljuk, részben, mert ezzel a Zuhogói tartály állandó vízcseréje is biztosítva lenne, részben azért is, mert a Zuhogói tartály, mint előülepítő működhetne, s ezzel a Talomi tartály a feliszapolódás ellen kisebb mértékben védve lenne. A Kurca vizének élővízzé válását esetleg levegőztetéssel is elő kell majd segíteni. A levegőztetés különböző mechanikus módszerei ismeretesek, mint például az ún. „kaszkádos" (— a tiltóknál a víz kaszkádszerű buktatása —) vagy turbinás levegőztetéssel (mint pl. Gyulán). A Kurca élővízzé válásának egyik legnagyobb hatása a mikroklimatikus hatás, a páratartalom növekedése, a harmatképződés, a talajfelszíni hőmérséklet enyhülése stb. Ez a hatás alföldi városaink szélsőséges klimatikus körülményei között rendkívüli jelentőségű. S ez a kedvező hatás még tovább fokozható a vízpartok mellett mindkét oldalon, a városon belül parksáv, a városon kívül erdősáv létrehozásával. A park és erdősáv kialakításánál feltétlenül a tájnak megfelelő növényzet telepítésére gondolunk, amivel az említett tájesztétikai hatásokat fokozzuk. A egészséges vízfelületnek és víztémek, valamint a közvetlen vízmenti higiéniás környezetnek egységében a város lakóinak pihenése, üdülése, lábadozása és sportolása kitűnően biztosítható lenne. Itt elsősorban a sportolási lehetőségeket emeljük ki. Véleményünk szerint a Kurca jobb partján vízisport-központot lehetne kialakítani, amelynek központi eleme maga a Kurca lehetne. A Kurcán a kórház alatti közúti hídtól a Talomi tiltóig 6439 m hosszú, 40 m széles és 2,00 m mély vízterű evezős gyakorlópályát lehetne biztosítani. Természetesen a part ^megfelelő helyein kikötő helyeket, csónakházakat kellene építeni. Meg kellene vizsgálni a horgászat lehetőségeit is. A vízisport-iközpont részeként tovább kellene fejleszteni az uszodát is, A vízisportközpont kiépítésiével természetesen együtt járhatna az egyéb sportágak fejlesztése is. A pihenés, az üdülés érdekében a parksávot és az erdősávot sétautakkal, játszóterekkel kellene ellátni. Nagyon fontos,. hogy a megmentett, eddigi ún. roncsolt területeket felhasználjuk üdülésre, pihenésre és egyéb városfejesztési célokra. Szükséges, hogy az erdősávokat és parkokat bekapcsoljuk a Kurca menti állandó sávba ugyanis, hogy az egész zöldfelület egyetlen egységet alakítson. Nagyon érdekes látvány, hogy a Kurca-part említett bal partja lényegesen magasabb, mint a jobb partja. A bal parton hosszában korszerű, szép lakótelepet lehetne felépítem, amely á vízfolyás melletti magasparton a város szélén helyezkedne el, és nagyon szép városképet mutatna. Jelentős még a zajártalom és a levegőszennyezés megszüntetése. Nem szabad megengedni, és ki kell tiltani a védett területeken, és a Kurca mentén a gépkocsilkat és a motorcsónakokat, azaz a teljes pihenést biztosítani kellene. Végül pedig befejezésképpen újra elmondhatjuk azt, amit bevezetőnkben már említettünk, hogy egy alföldi város akkor fejlődhet igazán, ha vízfolyás van mellette, és miután Szentes város adottsága megvan, mert egy főcsatorna halad mellette, érdemes ezt a főcsatornát a környezetvédelem érdekében fejleszteni, átalakítani. * * * A vitában a következők vettek részt: Ötvös Mihály, dr. Keresztes Tibor, Madarassy László, dr. Berencsy György, Kemenes Zoltánné, Szépfalusi József, dr. Vágás István és Dévény István. Az eredeti rajzokat Szabóné Harsányi Erna készítette elő, amiért nagy köszönettel tartozom neki. 67