Hidrológiai tájékoztató, 1977

Köteles Károly-Nagyistók Ferenc-Puskás András: Szentes város vízellátása és fejlesztési lehetősége

Szentes város vízellátása és fejlesztési lehetősége KÖTELES KAROLY—NAGYISTÓK FERENC—PUSKÁS ANDRAS Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Szentes Szentes város a felszabadulást megelőző időben mezőgazdasági jellegű, és csak jelentéktelen iparral rendelkező város volt. A felszabadulást követően a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődése mellett az ipar szerepe is jelentősen megnövekedett. Ezzel egyidőben ugrásszerűeen fejlődött a vízellátás is. 1885. jan. 15— dec. 20. között a Kossuth-téren elkészült a város első 313,86 m mélységű artézi kútja, amelyet Zsigmondy Béla budapesti mérnök mélyített. A kút 366 l/p terepszinti vízhozama, valamint Halaváts Gyula geológus által feldolgozott rétegsor alapját képezte a további vízellátásnak. A kezdeti siker után az artézi kutak száma egyre gyarapodott. Ezen időszakot a kisebb ipari üzemek, a város, a módosabb magánszemélyek, valamint a kúttársaságok által fúratott kutak számának gyors ütemű növekedése jellemezte. A vízellátás színvonalának fejlesztése terén különösebb fejlődés a felszabadulást követően egészen 1961-ig nem volt észlelhető. A növekvő vízigényeket új kutak fúrásával, a gravitációs körzeti vízművek fejlesztésével elégítették ki. 1961-ben a városban 40 db gravitációs körzeti vízmű üzemel, 12,5 km hosszú AC és 65 km vasvezetékkel, amelyekből 3383 db házibekötésen és 99 db közkifolyón keresztül a város 28 000 lakosából 21 000 fő vízellátása volt biztosítva. A többszintes lakóépületek gyarapodását, a lakossági igények növekedését a középmagas-nyomású hálózat kiépítése, a 2650 m

3/nap kapacitású Kossuth u-i hidroforos vízmű üzembe állítása követte. 1967-ben újabb 1300 m

3/nap kapacitású gépház, majd 1968-ban 1500 m

3/nap kapacitású víztorony épült. A vízellátási gondok azonban ezzel nem szűntek meg, mivel kivitelezési hiányosságok miatt a víztorony külső 860 m

3-es tárolóterét használaton kívül kellett helyezni. A vízhiány megszüntetésére ismételten szükségmegoldásokhoz kellett folyamodni. Ekkor a Csongrád megyei Víz és Csatornamű Vállalat saját erőforrásából az arra alkalmasak közül további kutakat vont be a gépi víztermelésbe. A jelenlegi 5440 m

3/nap vízműkapacitást a várt® különböző pontjain elhelyezett 6 db ideiglenes gépház biztosítja. A folytonosan növekvő vízigények — a vonatkozó tanulmányok a város 2000. évi vízigényét 17 886 m

3/napban határozzák meg — a jelenlegi helyzet felszámolását, új korszerű központi vízműtelep kiépítését sürgetik. Vízbeszerési lehetőségek a város térségében A város és közvetlen környékének földtani felépítésére jellemző a nagy vastagságú laza homokrétegek széles körű elterjedése, amelyekből megfelelően kiképzett mélyfúrású kutakkal nagy mennyiségű, s jó minőségű ivóvíz nyerhető. A vízbeszerzés egyéb módjai, mint a talaj- és partiszűrésű kutak, felszíni víztisztítás ezért nem terjedtek el. A Dunai szerkezeti árok vizsgált térségében a harmadidőszaki medenceüledékek feküjét a geofizikai és kőolajkutatások 3500—3600 m mélységben jelzik. A medencealjzatra települő pannóniai és pleisztocén kori üledékekről részletesebb információk állnak rendelkezésre, melyeket a térségben folyó kőolaj- és földgázkutató fúrások, továbbá a jelentős számú termál- és ivóvízkútfúrások szolgáltatnak. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az alsópannóniai és a felsőpannóniai üledékeket durva és finomszemcséjű homokok, homokkövek, agyagok és agyagmárgák alkotják, melyek összvastagsága 2000—2500 m-t is eléri. A rétegösszleten belül települő homokrétegek jelentős mennyiségű hévizet tárolnak. A geotermikus energiaszerzés céljából mélyült kutak átlagos vízhozama 1500—2000 l/p. A fajlagos vízhozam 80—120 l/p/m között változik. A nyugalmi vízszint Szentes térségében + 22 és + 67,5 közötti értékeket ér el. A kitermelt víz hőmérséklete 78— 90 C°. A levantei üledékek kőzetkifejlődése a felsőpannóniaihoz hasonló. A homok részaránya az összleten belül 35—40%. A rétegekben tárolt víz ezideig nem került hasznosításra, ami elsősorban a 60—62 C°-os hőmérsékletével magyarázható. A pleisztocén rétegösszlet vastagsága a vizsgált területen 600—700 m-re tehető, melyen belül egymástól vízzáró agyagréteggel elválasztott több víztároló porózus réteg települ. Az egyes homokrétegek szemcseöszszetételü'ket tekintve többé-kevésbé egységesek. A mértékadó szemcsenagyság átlagosan 0,2—0,3 mm, helyenként a 0,5 mm-t is eléri. A jelenleg üzemelő ivóvízkutak a 0—600 m mélységközben települő rétegeket csapolják meg. A 600—750 m-es mélységszakaszra vonatkozó adatok még hiányosak. A biztosítani szándékozott ivóvíz minőségét, optimális hőmérsékletét i's figyelembe véve, a vízbeszerzés szempontjából elsősorban a pleisztocén rétegösszlet felső 500—600 m-es szakaszát célszerű megcsapolni. A felszíntől számított egyes mélységintervallumokban települő víztároló homokrétegek főbb jellemzőit az 1. ábra szemlélteti. 500—600 m közötti szakasz E mélységközben települő rétegekből korszerű kútkiképzés mellett számottevő vízmennyiség nyerhető. Részletes és pontos adatok több zavaró tényező miatt nem állnak rendelkezésre. A korábbi gyakorlat szerint a kutakkal egyidőben több réteget nyitottak meg, és így a 300—550 m-es mélységszakasz vizét kevert vízként termelték ki. A rendelkezésre álló információk alapján a kutanként kinyerhető víz mennyisége 700—800 l/p. A víz hőmérséklete 33—35 C°, nyugalmi szintje 12 m a felszín felett. A vastartalom 0,4—0,5 mg/l, kloridtartalom 20— 25 mg/l között alakul. 400—500 m közötti szakasz E mélységtartományban harántolt rétegösszleten belül a homok részaránya 46%, mely nagyobb vastagságban elsősorban 410—430 m és 440—460 m között települ. A megcsapolt rétegekre vonatkozó nyugalmi vízszint magassága 7—8 m a felszín felett. A víz hőmérséklete 27—28 C°, vastartalma 0,1—0,2 mg/l, klaridtartalma 10—15 mg/l, összes keménysége 4—5 Nkf. A homokrétegek mértékadó szemcsemérete 0,2—0,5 mm. A kutak kettős fajlagos vízhozamából ítélve (4,7 l/p/m/m 133 mm-es szűrőre vonatkoztatva) a hagyományos szűrőkiképzés mellett a kutanként kivehető vízmennyiség 800—1200 l/p. 300—400 m közötti szakasz E mélységtartamányban 300—330 m, 335—350 m, és 360—380 m között alakultak ki nagy vastagságú porózus rétegek. A kutak nyugalmi vízszintje 4—6 m a felszín felett. Kettős fajlagos vízhozamuk 5,9 l/p/m/m. A víz hőmérséklete 24 C°, vastartalma 0,3—0,4 mg/l, kloridtartalma 10—15 mg/l, összes keménysége 3—4 Nkf. A nagyobb mélységű, de ezen intervallumok vizsgálatánál is megállapítható, hogy a várostól északkeleti irányban a víz oldottanyag-tartalma fokozatosan növekszik. A kitermelhető vízmennyiség 1000—1200 1/p-re becsülhető. 68