Hidrológiai tájékoztató, 1977

Dr. Salamin Pál: Környezetátalakítási terv a Kurca-vízfolyás térségében

A Kurca a vizét a vízgyűjtő területről, ezen belül a városból, továbbá a vízgyűjtő területen kívülről, a Hár­mas-Körösön levő 5 m 3/s-os úszó szivattyútelepről kap­ja, részben a Szentes feletti tehermentesítő csatornán át, részben a mindszenti torkolatnál. Mind a két csat­lakozás a befogadóhoz részben gravitációs (alacsony Tisza-vízállásoknál), részben szivattyús (magas Tisza­vízállásoknál). A szentesi szivattyútelep elavult, a mindszenti korszerű. A Kurca belvízrendszerében annak ellenére, hogy a télvégi-tavaszi belvizek néha jelentősek, a tenyészidő­hogy a belvizet nem lehet tározni vízminőségi és biz­tonsági okokból, a terület tenyészidő alatt kevés csa­padékot kap, továbbá a vízgyűjtő terület talajai nem szakban általában vízhiány van. Ennek legfőbb okai, tudnak sok vizet tárolni (több talajtípus rossz víztar­tó). A megfelelő minőségű öntözővíz biztosítására több szivattyúból és tiltóból álló rendszert építettek ki. A rendszer legfőbb műtárgya a Kurca felső végénél a Hármas-Körös tiszai torkolatától pár száz m-re levő, a bal parthoz horgonyzott 5,0 m a/s teljesítményű úszás vízkivételimű. Ha a Hármas-Körösben magas a vízál­lás, akkor a víz gravitációsan juthat a hullámtéri csa­tornába. A rendszer részei még a Szentesi és a Mind­szenti szivattyútelep. A Szentesi szivattyútelep gőz­üzemű, teljesítménye 5,6 m 3/s. Ez a szivattyútelep elavult, s csak mint tartalék szerepel. Az új Mindszenti szivattyútelep 9 m 3/s teljesítőképességű. Végül megemlítjük itt, hogy érdemes lenne az úszós vízkivételimű helyett állandó telepet építeni. A szentesi Kurca vízbevétele a belvízrendszerből je­lentkezik, de természetesen csak a nedves időszakok­ban. A szakasz csapadékvíz- és szennyvízbevétele a vá­rosból, elsősorban a Nagyvölgyesi-csatornán át érke­zik. Ez a csatorna tanácsi kezelésben van. A Nagyvöl­gyesi-csatornán kívül még a Szentes térségében levő szennyvízkibocsá'tóktól kap a Kurca városi terhelést. A Kurcára közvetlenül hulló csapadék mennyisége elenyésző értékű. A Kurcába talajvízből beszivárgó víz mennyisége egyes időszákokban — főleg alacsonyan tartott Kurca-vízállásoknál — jelentős lehet. A Kurcából alul a Talami tiltónál elvezetett víz­mennyiség a vízmennyiség-szabályozásnak megfelelő értékű. Az öntözésre a vizet a pillanatnyi öntözési igé­nyeknek megfelelően veszik ki. A vízfelületről elpárol­gó víz mennyisége — kivéve azt az esetet, ha a tartály nem kap utánpótlást — elenyésző értékű. A Talomi­tartály vízszínének jelenlegi változása még eléggé nagy. A Kurca vízminőségét a következő adottságok befo­lyásolják: — A Körösből a Kurcába betáplált víz mennyisége, minősége, illetőleg ezek időbeli alakulása, — a Kurca vízgyűjtő területéről bejutó szennyező anyagok minősége és mennyisége, illetőleg azoknak időbeli alakulása, — a Kurca természetes öntisztuló képessége. A Körösből betáplált víz I—II. minőségű. Jellemző­je a nagy hordaléktartalom, amely a tapasztalatok sze­rint lerakódik a felső tartályokban. Ez a tény befolyá­solhatja az áramlástani feltételeket, és ennek következ­tében a keveredési és oxigénháztartádi jellemzőket. A feliszapolódás maga a Talami tiltóig — értesüléseink szerint — igen jelentős. Itt a legutóbbi másfél évben a feliszapolódás 60—70 cm volt. A Körös-víz minősége a jövőben romlani fog, s a legjobb esetben is csak a jelenlegi állapot megtartásával lehet számolni. Indo­kolja ezt a várható ipari fejlődés, valamint a mező­gazdaság fokozódó kemizálása. A Kurca vízgyűjtőjéről a Kurcába jutó szennyező anyagok részben mezőgazdasági, részben települési ere­detűek. Mind a mezőgazdaságiak, mind a településiek továbbra is jelentkezni fognak, sőt a távolabbi jövőben a szennyeződési helyzet még romlani fog. A kedvezőt­len alakulásnak okai a Körös-víz változásánál már említett hatások, a mezőgazdaság fokozódó kemizálása, az ipar további fejlődése, továbbá ezen Okokon felül a település lakosszámának növekedése. A vízminőségi adatokon túlmenően, helyszíni szem­lénk alkalmával is egyértelműen megállapítottuk, hogy a Kurca városi szakasza eutrofizálódott, jelentős növé­nyi életet, (a sás és a nád elszaporodását, az algáso­dást) tapasztalhattunk, amit vízvirágzás, pangás és bű­zös rothadás jellemzett. Szaprobitási és trofitási álla­pota mind esztétikai, mind higiéniai és vízisport-szem­pontból erősen kifogásolható. Itt említjük meg még, hogy a mederiszap jelentős mennyiségű szerves anyagot tartalmaz, mely rothad és állandó melegágya az utánpótlódásnak, az oxigénellá­tottság gyengülésének, és a vízminőség romlásának. Tanulmányi munkánk jelentős része a vízfolyás át­alakításával kapcsolatos elgondolások összefoglalása, környezetvédelmi és fejlesztési céllal. Az átalakítás alapvető feladata a vízfolyás élővíz-jellegének vissza­állítása. Ennek a célkitűzésnek a legnagyobb akadálya a víz rendkívül nagy minőségi terhelése. A keresztmetszet kialakításánál a Kurca szentesi sza­kaszának jelenlegi átlagos szélességéből indultunk ki. Elfogadtuk a kórház alatti, a Talami tiltóig terjedő 6439 m-es szakaszhosszat, mint azonos szélességben rendezendő hosszat. A szélességet erre a szakaszra ke­reken 50 m-nek vettük fel. A kórház-környéki és a kórház feletti szakaszt változatlan szélességűnek fo­gadtuk el. Az 50 m szélességű keresztmetszetet a bel­ső 40 m-en, az üzemi szinthez viszonyítva 2,20 m mély­re javasoljuk kotrással kialakítani. A kétoldali part­rézsű kiképzését padkásan —• kb. 2 m széles padkával — képzeljük el. A padka átlagos mélysége az üzemi vízszint alatt 1 m lenne, esése 1:6—1:10 körüli. A rézsű esésének alsó határa 1:2, a felső határa a talajmecha­nikai szempontból meghatározott határ. A keresztszelvény kialakításánál biotechnikai szem­pontok vezettek minket. Hasznosnak látjuk ugyanis a Kurca szentesi szakaszának medrét, és partjait bio­technikai megfontolások alapján kiépíteni. Az élővíz­jelleg helyreállítása és fenntartása sem a célkitűzések, sem az általános ökonómiai szempontokból nem nél­külözheti az élő szervezetek kedvező irányú, intenzív tisztító hatását. A 2,20 m-es mélység a belső 40 m-es víztér biológiai védelmét biztosítaná. Az engedélyezett minimális vízszint esetében kb. 2,00 m-es lenne a víz­mélység. A part említett kialakítása pedig a biotechni­kai beavatkozásokat tenné lehetővé. A biotechnikai művek építési munkaigénye és érzé­kenysége az ápolás és gondozás, valamint nagyobb igénybevételük utáni helyreállítás szempontjából jelen­tős ugyan, de gépesítetten viszonylag kis munka- és költségráfordítással ellátható. Nagy előnyük, hogy ter­mékeikkel — szaporítóanyagok, melléktermékek érté­kesítése, vízi- és vízparti növénytársításokból, növé­nyekből összeállított botanikus kertek, esetleg vízi park és a többi bevételeiből — a fenntartási költségek je­lentős hányada fedezhető. A vízépítési biotechnika módszereinek az alkalmazá­sa esetében, miután dinamikus, élő anyagok látják el mind a műszaki, mind a kapcsolódó egyéb funkciókat, az építésnek és a fenntartásnak — a tervezéstől a ki­viteli munkákon át — nagyon körültekintő munkával megteremtett széles körű alapon kell nyugodnia. A fel­táró munkának meg kell mutatnia az alkalmazás he­lyén nélkülözhetetlen előfeltételeket. A tárgyalt Kurca-szakasz adottságai rendkívül ked­vezőtlenek, és nagyon változatosak. Emiatt csak a szo­kásosnál részletesebb feltárással választhatók meg a legmegfelelőbb építési módok, növényfajták, azok he­lye és kiterjedése, és kapcsolhatók ki olyan későbbi ká­rosodások, amelyeket szélsőséges vízállás vagy vízmi­nőségi helyzet, illetőleg mélyebben, de még az alkal­mazott fajokra jellemző gyökérzónában levő talajhi­bák, mérgező szennyvizek stb. okozhatnak. A keresztszelvény összetett legyen, lehetőleg párhu­zamos partvonalakkal, általában a műszaki méretek tegyék lehetővé az egyenletes vízáramlást a kiépített teljes térben, pangó vizű öblök, áramlási holtterek ne maradjanak. 66

Next

/
Thumbnails
Contents