Hidrológiai tájékoztató, 1977
Dr. Salamin Pál: Környezetátalakítási terv a Kurca-vízfolyás térségében
8 o £ ifi JS É ^ 6 5 <N O i.áS I i á »s £££ £ K K ? N 5 § g a M'Sai 6 .S. o £ ? •EÍQ-& SS Ö ÍSg'-íi -fi 1*1 s SE <5 <Ss; N^N O O rnl* \srt~nrii, km 20 21 27 23 2t 25 26 27 Kongott fruft S / £ N 1 £ S F.nit,%il 0,02* VllSJinlriit FtrOtmoganóg i I a m J/l 6,53 V m/% 0fl3 ílj tw, J 5L i 2. ábra. A Kurca szentesi szakaszának hossz-szelvénye és mintakeresztszelvénye 1. Iszapos sárga finomhomok; 2. Iszapos finomhomok és finomhomok; 3. Iszapos homok; 4. Iszapos homokliszt; 5. Agyag és szerves agyag közvetlen részt vett Keresztes Tibor biológus, a Vízügyi Igazgatóság részéről és ötvös Mihály szentesi szakaszmérnök. Bevezetőnk további részében az egész munka néhány alapelvét foglaljuk össze. Először is biztosítani kellett a természeti és a társadalmi erők és dolgozók ökológiai-ökonóimiai összhangját. Másodszor gondosan ügyelni kellett arra, hogy megbízásunkat a folyamatok és beavatkozások érdekeltségén belül alakítsuk ki, itt gondolni kellett a vízfolyás, a vízgyűjtő terület és a város területének összhangjára. Végül harmadszor, a legfontosabb alapelv talán az, hogy itt lényegében nem környezetvédelmi véleményt állítottunk össze, hanem annál többet. A környezetvédelem tulajdonképpen azt jelenti, hogy védjük azt, ami megvan, ami a társadalmi és természeti erők ökológiai és ökonómiai összhangjával egyezik, úgy alakítsuk a természetet és a környezetet, ahogyan a legjobban megfelel, tehát tulajdonképpen nem környezetvédelmet, hanem környezetalakítóéi véleményt alkotunk. A Kurca főcsatorna Csongráditól keletre ágazik ki a HármasnKörösből. Általában déli irányt követ és Szentest, valamint Szegvárt érintve Mindszentnél torkollik a Tiszába. Felső vége a Hármas-Körös 0,5 folyókm-nél és 0,5 töltésfcm-nél van. Alsó vége a Tisza 217,38 folyókm-nél és 53,04 töltéskm-nél található. A Kurca hossza a Körös védtöltéséig 39,352 km. A széles és lapos, mintegy 50 m széles mederben vezérárok vonul végig. A meder kereszttöltésekkel és zsilipekkel több nagyobb tartályra (bögére) tagolódik. A Kurcáról szóló ismertetések szerint az üzemi szinteknél a mederben levő víz mennyisége 3,4 millió m 3, és az összes mederterület 239 ha. A Kurca három részének jellemző adatai a következők: I. A Mindszenti tartály a mindszenti ellennyomó zsiliptől a talomi tiltóig terjed, vízfelülete 68 m 2-es átlagos víztükör szélességnél 117 ha, a tartályban levő víz mennyisége 78,63 m. A. f.-i engedélyezett üzemi vízszintnél 1,6 millió m 3. II. A Talomi tartály a taloimi és a zuhogói tiltó között fekszik, vízfelülete 60 m-es átlagos szélességnél 69 ha, a víz térfogata 79,13 m-es üzemi szintnél 0,8 millió m 3. III. A Zuhogói tartály a zuhogói tiltótól a Körös árvédelmi töltéséig tairt, vízfelülete — 61 m-es átlagos szélességnél — 69 ha, a víztérfogata a 79,53 m-es üzemi szintnél 1,0 millió m 3. Az előzőekben leírt mértékadó vízszintek szükség esetében túlléphetők. A tározási, duzzasztási szintek felső határai a Mindszenti tartálynál 79,09 m A. f., 46 cm-es túllépésnél, Talomi tartálynál 79,26 m A. f., 13 cm-es túllépésnél, Zuhogói tartálynál 80,00 m A f., 47 cm-es túllépésnél. A Mindszenti és a Talomi tartály közbenső tiltókkal — öntözési célból — további kisebb tartályokra is osztható. Ezek a másodrendű tiltok a következők: az Albertcsőszházi tiltó (a Mindszenti tartályban), a Szegvári tiltó (a Mindszenti tartályban), a Bikaistállói tiltó (a Talomi tartályban). A Kurca szentesi szakasza a középső, a Talomi és a Zuhogói tiltó közötti, ún. Talomi tartályhoz tartozik. Ennek a tartálynak teljes hossza 11 500 m. A tartályt a Bikaistállói tiltó ketté osztja. A Kurca városi szakasza az alsó 8730 m hosszú tartály része. Ezen a szakaszon három csatorna torkollik a Kurcába. Keletről a Nagyvölgyi (Gogán)-csatorna, nyugatról a Talomi- és a Vecseri foki csatorna. Az utóbbi két csatorna vízgyűjtője összesen 13 km 2, és a Kurca—Tisza közti terület belvizeit gyűjti össze, valamint ugyanezen területek öntözéseit szolgálja. A Kurca szentesi szakaszának átlagos szélességét a 21,300 és 25,800 £m között megvizsgáltuk. A 100 m-enként lemért víztükör szélességi adatok átlaga 52,1 mre adódott. Az adatok szórása közelítőleg 11 m volt. A Kurca szentesi szakasza nagy hosszban rendkívül rendezetlen, benőtt, sokihelyen szemétlerakó helyeket alakítottak ki, s így sok „roncsolt" terület keletkezett. A főcsatornát a város alatt több széles nádas szegélyezi, sőt egyes helyeken a városban is. Az ebből származó uszadék a Talomi tiltó felett halmozódik fel. s 65