Hidrológiai tájékoztató, 1977
Szlabóczky Pál: A "Borsodi" Hidrogeológiai Tájegységi Térkép (Előadáskivonat)
déli szakaszán. Ez a körülmény a tervezett vízműkiépítés szempontjából nagyon kedvező, mert kétirányú vízbetáplálást tesz lehetővé, amely a vízellátás biztonságát nagymértékben fokozza. Első lépésben a felszínközeli kavicsos rétegeikre telepített fcb. 20 m mélység-előirányzatú kutak létesítése javasolható egymástól kb. 100—150 m távolságra. A vízigények növekedésével és kedvező üzemi tapasztalatok esetén esetleg még további kismélysiégű kutak építése jöhet számításiba, továbbá ekkor fokozatosan karülne sor a mélységi rétegek igénybevételére. Miután egymás alatt kb. 250'—300 m-ig több egymástól független víztartóréteg helyezkedik el 3—4 kútból álló kútcsoportok kialakítása valósítható meg a már kiépült vízmű területén. 4.3 A vízvegyvizsgálato'k szerint a felszínközeli víz közvetlenül felhasználható. A mélységi rétegek vize is ivóvízminőségű, azonban a vas- és mangántartalom nagyobb a megengedettnél, ezért felhasználás előtt kezelni kell. A felszínközeli viztartóréteg felett csak kisebb vastagságú gyenge vízáteresztő képességű fedőrétegek vannak. Ezért fennáll közvetlen elszennyeződésének veszélye. Ennek megakadályozása érdekében a hidrogeológiai védőövezetruék az egész terasztestre ki kell terjednie és elsősorban az ott működő mezőgazdasági üzemeik tevékenységét célszerű szabályozni és ellenőrizni. IRODALOM Dobos I.: A Zagyva-völgy Pásztó és Hatvan közötti szakaszának vízföldtana. Hidrológiai Tájékoztató, 1967. 67—72. FTI: vízbeszerzési szakvélemények. Kézirat. Adattár. Karácsonyi S.—Scheuer Gy.: Hatvan város vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, 1973. 70—72. Láng S.: A Cserhát természeti földrajza. Földrajzi Monográfiák. VII. Bp. 1967. MELYEPTERV: Vízbeszerzési tanulmánytervek. Kézirat. Adattár. Papp F—Vitális Gy.: Magyarország műszaki földtana. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. Bp. 1967. Scnmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1962. A „Borsodi" Hidrogeológiai Tájegységi Térkép* (Előadáskivonat) SZLABÚCZKY PAL Országos Földtani Kutató Fúró Vállalat, Miskolc A Központi Földtani Hivatal irányításával tájegységi térképlapok készülnek hazánk jelentősebb haszonanyagairól, 1:100 000 méretarányban. 1974-ben elkészítettük a Borsodi Hidrogeológiai Tájegységi Térképet és tartozékait, amely a Párád—'Nyíregyháza közötti területet tartalmazza, kétszer A/l-es méretű lapokon, és — alapadat-gyűjteményből, — alapadat-térképből, — értékelő térképből és — magyarázóból áll. A munka célja: nem hidrogeológus szakemberek részére is érthető formában, gyors hidrogeológiai áttekintést biztosító anyag készítése. A feldolgozás formailag tematikai kísérlet, tartalmilag kifejezetten vízteleptani jellegű. Tehát nem foglalkoztunk víztermelési kérdésekkel. Az „egyetlen térképen" történő ábrázolhatósághoz meg kellett határozni a legjelentősebb feldolgozandó vízadó összleteket. Ezek az alábbiak: a) Karsztvíz tározó paleo-mezozóos alaphegység, és hidrauliikailag ehhez kapcsolódó eocén mészkő lencsék. Ennek hegységnyi nagyságú kibúvásai (Bükk, Aggtelek) hideg karsztvíz, eltemetett karbonátos tömegei meleg karsztvíztározók. b) Hasadéfevíz-tározó harmadkori összleték, úgymint oligocén homokkő, miocén tufák, eruptívumok erősen tektonizált zónái (Darnó vonal, Szerencsi öböl). c) Rétegvíz-tározó harmadkori porózus összleték. A terület középső és déli részén ez a felsőpannóniai, a Sajó-völgy mentén helvéti hamokösszletefcet jelent. d) Talajvíz (rétegvíztárazó) pleisztaeénkori fluviogén kavics- 'és homdkösszletek. (Előbbi a Sajó—Hernádvölgyben, utóbbi a Bodrogközben, Taktaközben jelentős.). * A Magyar Hidrológiai Társaság Budapesten 1976. szeptember 21-i szakülésén elhangzott előadás összefoglalása. Ezek alapján az értékelő térképen elsősorban a következők szerepelnek: a) Mindenekelőtt feltüntettük a paleo-mezozóos, valamint harmadkori vulkáni hegységkontúr vonalait, mivel ezek a legjelentősiébb hidrogeológiai határok. b) Az eltemetett alaphegység felszínének tengerszinthez viszonyított szintvonalai 0,5 km-es osztásközzel; az alaphegység vízvezető képessége grafikus jelöléssel. c) Harmadkori képződmények gyakorlatilag vízibeszerzésre alkalmas tömegeinek vízadó képessége színjelöléssel; rétegvíztározó-összlet tengerszinthez viszonyított szintvonalai, általában 200 m-ként; a 20 C°-nál melegebb víz termelésiére alkalmas területek. d) Az igen jó vízadó pleisztocén kavics és homokösszletek elterjedési határa és vastagsági vonalai (10 m, 50 m, 100 m, 150 m-es). e) Hidrogeológiai jelentőségű tektonikus zónák. Az alapadat-gyűjteményben és az alapadat-térképein. azonos betűszámjellel szerepelnek az adott méretarány szempontjából jelentős hidrogeológiai jellegű, vagy egyéb kutatófúrások (kb. 3000 közül 500 db-ot választottunk ki), az 500 m 3/niap átlagos hozamnál, illetve víztermelésnél nagyabb források, felszín alatti vizet hasznosító vízművek és fürdők, bányavízemelések, víztározó — és bányatavak, jelentős lakossági és ipari szennyező helyek. Az értékelő térképen 15 db rész tájegységet határoltunk le. Ezek további jellemzését a Magyarázó adja, amely a rövid szöveges rész mellett túlnyomóan ábrákat tartalmaz. Minden tájegységről készült egy elvi .rétegoszlop vízföldtani adatokkal, átnézetes vízföldtani szelvények, a területet jól jellemző fúrt kutak, vagy hidrogeológiai fúrások komplex szelvény adatai, vízkémiai vagy hidraulikai diagramdk, néhány elvi szelvény, tömbszelvény, nagyabb méretarányú hidrogeológiai térképrészletek. Az elkészült színes térképi és Magyarázó anyagból fekete-fehér részleteket mutattunk be az 1976. évi Budapesti Nemzetközi Hidrogeológiai Konferencia előadás anyagában. 56