Hidrológiai tájékoztató, 1977

Rónalaki László: A pécsi Mecsek karsztjának és karsztvizének védelme a víznyomásjelzési vizsgálatok ismeretében

1. Kő: a folyó mederszabályozásának legfontosabb anyaga. Szállított mennyisége az 1974. évben a Magyar Vízügyi Szervek részéről: 17 ezer m

3. A drávaszabolcsi kőrakó megépült, a szállítás várható mennyisége a következő években 10—20 ezer m

3. Nagyobb mennyiségek szállítása az erőművek építésének megindulásával várható. A szállítás iránya: Drávaszabolcs— Barcs—örtilos, illetve Drávaszabolcs—Eszék felé. 2. Folyami kavics; mind a magyar, mind a jugoszláv fél érdeklődést mutat a folyami fcavicstermelés és szállítás iránt. Átfogó egyezmény hiányában csak kisebb mennyiségek ideiglenes engedélyű termelése folyt. Magyar részről a Barcsi Községgazdálkodási Vállalat úttörő szerepe említhető meg. Szállítás iránya: Nemzetközi megegyezés esetén Vízvár—Örtilostól lefelé Eszéken át a Dunára. A Sió-csatornázást követően a nagy mennyiséget partközeiben felhasználható Balaton is ellátható lenne, drávai folyami kaviccsal. 3. Fa: a Délsomogyi Erdőgazdaság Barcsi Erdésze, te Dráván túli területek hasznosítását is végzi. Az Erdészet évi termelése 17 000 m

3, a Barcsi Fűrészüzem 50 000 m

3 anyagot dolgoz fel évente. A Fűrészüzem közvetlenül a Dráva parton fekszik, így a víziút-szállítás kedvező lenne részére. Az Erdőgazdaság a Mohácsi Farostlemez Műveknek is szállít évi 3000— 5000 m

3-t, hozzávetőleges becslésem szerint évi 20 000 m

3 faanyag szállítása tehető át vízi útra. Összefoglalás A hajózás fejlődését tekintve nem vonhatunk le túlzott optimista következtetést. Megállapíthatjuk, hogy a drávai hajózás a múltban is ellentmondásosan fejlődött. A hajózás tervszerű fejlesztéséhez meg kell teremteni: a műszaki, közgazdasági és jogi feltételeket. Műszaki feltételek: szabályozás vagy folyócsatornázás, kikötők építése, téli menhelyek építése, hajójavító tevékenység biztosítása, és kitűző szolgálat szervezése. Közgazdasági feltételek: szállítandó anyagok meghatározása, szállítási útvonal kijelölése, tarifa-rendszer kidolgozása. Jogi feltételek: nemzetközi egyezmény megkötése, termelő és hajózási tevékenységre hatósági engedély kiadása. A legnagyobb tömegű szállítási igény folyami kavicsra több 100 000 m

3 mennyiségig, kőre, valamint faanyagra 10 000—30 000 tonnáig jelenleg is megvan. Ugrásszerű fejlődés esetleg csak az erőművék megépítésével várható. A Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság XVIII. 1973. évi ülése kiemelkedő jelentőséget tulajdonítva tárgyalta közös érdekeltségű vízierőművek megvalósításának lehetőségét. Bár még konkrét megegyezés és határidők nem születtek, mindkét fél kötelezettséget vállalt, hogy saját területén szorgalmazza ezek megvalósítását. Ez a tény új szempontot jelent a drávai hajózás műszaki feltételeinek biztosításában. A hajójavító tevékenység biztosításának érdekében a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság a régi barcsi télikilkötő mellett területet biztosított. Kezdeti lépésiként megtörtént a sólyatér kialakítása és egy kiskapacitású műhelycsarnok felépítése. Így lehetőség nyílik a jövőben, hogy a meglehetősen elhanyagolt állapotban levő drávai magyar hajópark részére felújítási lehetőséget biztosítson. A további előrelépés érdekében a közölt feltételek kedvező alakításával kellene elősegíteni a hajózás fejlődését. IRODALOM Erdősi F.: Adatok a Dráva hajózás múltjából. Közlekedéstudományi Szemle, 1971. 8. sz. Gonda B.: A magyar hajózás. Bp. 1899. VIZITERV—VITUKI—Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság: Déldunántúli Vízgazdálkodás Keretterve, Bp. 1966. • VIZITERV: A Dráva folyó tanulmányterve, Bp. 1970. Jankó B.: Gőzhajózás kezclete a Dunán „Carolina" az első gőzhajó. Közlekedési Múzeum füzetei, Bp. 1967. Dorogházi L.: Víziúti szállítás adatai. Jelentés a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság hajózási tevékenységéről 1962—72. évekről. Kézirat. Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság: Barcsi hajójavító beruházási programja. Pécs, 1969. Kézirat. A pécsi Mecsek karsztjának és karsztvizének védelme a víznyomjelzési vizsgálatok ismeretében* RÓNAKI LÁSZLÖ Mecseki Ércbánya Vállalat, Pécs A mecseki karsztvíz egészségügyi védelmére első ízben az 1953. év nyarán Pécsett megrendezett tudományos ülésszakon már több előadás és hozzászólás végkövetkeztetése a Tettye-forrás szennyezettségére hívta fel a figyelmet. A tudományos ülésszak anyaga megjelent a Hidrológiai Közlöny 1954. évi 5—6. számában. Ezt követően két év múlva a Pécs—mecseki karsztvíz higiénés vizsgálatáról az Egészségtudományban (1962. 2. sz.) közöltek figyelemreméltó adatokat. Ebből egyértelműen újra kiderült a szennyező hatások létezése. A forrás 1892 óta a város vízellátó hálózatának egyik jelentős objektuma. Leletek alapján bizonyítható, hogy már a XVI— XVII. században a középkori város vízvezetékben kapta az ivóvizet karszt- és szökevény karsztvíz-forrásokból. A Tettye-forrás vizét 1841-ig közvetlenül nem használták fel ilyen célra, csak a közelben fakadó — azóta a karsztakna létesítésével elapadt — „Ó forrás" karszt*. Előadva Budapesten az 1975. augusztus 26—29-i „BARADLA 150" nemzetközi konferencián. vizét juttatták be vezetéken a városba. A Tettye-forrás végleges foglalása és vizének vezetékes szállítása az 1892-ben elkészült vízmű létesítmények üzembe állításával, illetve annak az 1930-as években történt bővítésével (karsztafcna, karsztvágat, fúrások) már csaknem elérte a jelenlegivel azonos karsztvíz hasznosítási mennyiséget. (Az 1974. évi ivóvíztermelés a Tettyeforrásból és a ikarsztaiknából 1 millió m

3-re tehető, ami az összes felszín alatti ivóvíztermelés 10%-a). A tettyei vízmű létrehozásának idején csaknem 100%-ban karsztvíz eredetű ivóvízzel látták el a várost. A rohamosan fókozódó igények kielégítésére a pannóniai homokrétegelk vizénék feltárásával ez a százalékos arány egyre gyorsabban változott. Az 1950-es években már a karsztvíz aránya 50% alá csökkent. A karsztvíz szennyeződésének tragikus következményét az 1892-ben vízvezetéki fertőzésből kiindult tífusz járvány példázza. Azóta a karsztvíz csak állandó klórozással kerülhet a hálózatba. Ez a védekezési mód kizárólag a bakterológiai szennyeződés egyes fajtái ellen mondható hatásosnak. 45