Hidrológiai tájékoztató, 1977

Heinemann István: A drávai hajózás története és a fejlesztés perspektívája

te úticéljául. A drávai hajózó útvonal jelentősebb kikötőhelyei a következők: örtilos Drnje Baros Szentborbás Drávaszabolcs Belisce Eszék telelő 238 fkm 228 fkm 151 flkm 134 fkm 73 fkm 50 ifikm 21 fkm 1. táblázat A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság drávai hajópark és szállítás helyzete A hajózás szükségessé tette a kiszolgáló mérnöki létesítmények — kikötők, partfalak, télákikötők — megépítését is. Barcson kikötő és közraktár épült, amelynek maradványai még ma is láthatók. Barcs télikikötője, amelyet a mai télikikötő helyén 1907—1908-ban építettek 173 000 Koronába került 3,9 ha területű vízmélysége középvíznél 2,5 m mély, parthossza 550 m hosszú volt. Az eszéki télikikötőt 1898-ban építették, kisebb volt mint a barcsi. Itt kisebb jelentőségű kisműhelyes hajójavító tevékenység folyt és folyik jelenleg is. Ezeken kívül az alábbi kisebb jelentőségű kikötőhelyek ismeretesek : Varasd, Öntilos, Gyékényes, Drnya, Szenitborbás, — ahol télikikötő és sólyatér is volt, télikikötő jelenleg is van — Drávaszabolcs. A második világháború és az azt követő bizalmatlan politikai légkör nem használt a drávai hajózásnak. A határfolyón a hajózási tevékenység az 1950-es évek végéig majdnem a nullával egyenlő, legalábbis ami a jugoszláv—magyar Dráva-szakaszt illeti. A jugoszláv részen is csak Eszékig (20 km) folyt kisebb jelentőségű hajózás. A hajózás újbóli megindulását 1958-itól számíthatjuk. A folyót szabályozó, fenntartó jugoszláv és magyar vízügyi szervek voltak az elsők és jelenleg is a legnagyobb hajózást üzemeltető intézmények. A Déldunán túli Vízügyi Igazgatóság hajóparkjának a szállított anyagok mennyiségének növekedését 1962—1975-ig az 1. táblázat és a 2. ábra mutatja. A Déldunánitúü Vízügyi Igazgatóságon kívül az alábbi magyar szervek folytatnak kisebb jelentőségű hajózási tevékenységeit a Dráván: Barcsi Községgazdálkodási Vállalat Délsomogyi Erdőgazdaság Határőrség Vízvári Tsz (kompengedélyes) Bolhói Tsz (kompengedélyes) Sorszám Év Vontatóhajók (db) Kiitűzőhajók, motorcsónak Szálanyag menny, (t) Megtett út (km) Hajós létszám 1 1962 2 7 6 396 5 946 7 2 1963 2 8 8 222 7 095 7 3 1964 1 8 3 785 7 179 6 4 1965 1 6 5 905 9 576 6 5 1966 2 5 5 343 8 097 11 6 1967 2 7 5 220 15 518 13 7 1968 1 4 3 446 11 288 13 8 1969 4 7 3 822 12 001 26 9 1970 5 7 14 440 30 262 26 10 1971 6 5 14 433 40 825 27 11 1972 6 5 7 079 15 070 27 12 1973 5 3 11 315 12 102 16 13 1974 3 7 16 632 30 100 19 14 1975. X. 31. 3 7 12 282 24 200 19 Jugoszláv részről az alábbi szervek folytatnak hajózási tevékenységet: Vízügyi szervek Kavicskotró Vállalat Horvát Hajózási Vállalat Jugoszláv Hajózási Vállalat Beliscsei Kombinát (kompengedélyesek) II. Fejlesztési lehetőségek a drávai hajózásban A Drávának mint határfolyónak a hasznosítása évről évre visszatérő probléma. Mint természetes vízi utat a II. világháború befejezése óta még a gondozatlan elfajult meder által megszabott, csökkent hajózási lehetőségek mértékéig sem vettük igénybe. Barcs ipara és kereskedelme a hajózással együtt fejlődött és városias kinézést is a múlt századi legjelentősebb drávai hajózási vállalkozónak Kanitz Károlynak köszönheti. A hajózás csökkenése, ami részben a vasútnak, részben a világháborúnak köszönhető, Barcs fejlődésének lelassulását, illetve visszafejlődését hozta maga után. A drávai vízi utat az országhatár helyzeténél fogva csak a két parti állam, Magyarország és Jugoszlávia használja. Az elmúlt években jugoszláv kezdeményezésre tárgyalások indultak a Dráva hajózásának jogi rendezésére és egy hajózási szabályzat ledolgozására. A szabályzat kidolgozása folyamatban van. Magyar részről a Drávára minit vízi útra a II. kategóriájú vízi út követelményeit tartjuk irányadónak, így a folyamszabályozás távlati tervében előirányzott középvíz-szabályozás a 650 tonnás hajók közlekedését tenné lehetővé. A folyó vízjárása és jégviszonyai is kedvezőek ahhoz, hogy a folyócsato-rnázást megelőző mederszabályozással a 238 fkm-ig alkalmas vízi utat hozzunk létre. A folyami szállítás során számításiba jöhettő főbb anyagok, amelyek kisebb mennyiségű szállításra már jelenleg is megindult, a következők: 16000 14000 12000 r-r. c10000 c 8000 6000 u-> ío to Cx O) cf) Oí O) r—. c> lo to ts O) cr> 1—. <y> Cf> 2. ábra. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság szállítási tevékenysége 1962—1975-ig 44