Hidrológiai tájékoztató, 1977

Dr. Herodek Sándor: Hozzászólás Németh József-Tóth Ferenc-Vörös Lajos: "Trofitás fok-vizsgálatok a Balatonon" című előadásához

A Balaton nyílt vizének összalgaszám vizsgálata 4. táblázat 1 9 74. 1 97 5. Mintavételi hely össz. alga­szám kék kova zöld össz. alga­szám kék kova zöld össz. alga­szám moszatok össz. alga­szám moszatok 1. B.világostól a partra merő­legesen a nyílt vizén 2 148 84 1 833 individium/ml 210 5 383 5 224 109 2. B.fűzfői öböl K-Ny-i parttól 300—300 m-re 2 287 46 1 820 421 4 730 4 457 223 3. Siófok—Alsóörs vonalában tóközép 3 055 2 233 63 63 6 638 — 6 416 198 4. B.füredi öböl a kiszélesedési nagykanyar középvonalában 2 275 1 858 74 122 8 674 84 8 030 560 5. Tihany—Szántód vonalában a Tihanyi Révhez 50 m-re 2 203 223 1 883 97 11 680 392 10 954 278 7. Ny-i medence, Tihanyi-fsz.-től 1 km-re az északi parttól 2 km-re 2 708 51 2 422 210 14 244 52 13 562 552 8. B.akali magasságában tóközép 2 359 126 2 001 232 17 201 131 16 683 324 9. B.boglár—Révfülöp vonalában tóközép 3 075 2 780 295 14 235 573 12 820 813 10. Fonyód—Badacsony vonalában tóközép 2 388 2 106 240 11 030 868 9 479 657 11. Szigligeti öböl a Kétöles patak torkolatától 50 m-re 2 100 53 1 580 368 16 286 1 685 13 692 421 12. B.györök magasságában tóközép 4 065 2 549 674 463 13 848 737 12 218 788 13. Keszthelyi öböl É-i part nádas szélénél 6 401 5 266 560 232 29 544 1 896 21 118 4 318 14. Zala torkolata, a torkolati nádastól 100 m-re 5 793 25 5 574 97 34 390 1 053 31 232 358 15. B.berény Strand Ny-i szélénél 10 012 746 3 648 666 51 955 1 053 46 332 3159 Meg kell akadályozni egyrészt a szennyvizeknek a Balatonba való közvetlen bevezetését, másrészt a víz­gyűjtő területen a vízfolyásokba kerülő szennyező anyagok mennyiségét ésszerű határók alá kell szorí­tani. IRODALOM 1. Felföldy L. (1974): A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidro­biológia, 3. VIZDOK, Bp. 2. Németh J.—Túth F. (1974): A Balaton és befolyó vizeinek hidrobiológiái vizsgálata 1970—72. A XIV. Hidrobiológus Na­pokon a „Hidrobiológiái kutatások vizeink védelmében" c. sorozatban elhangzott előadás. 1972. 10. 5. Tihany. 3. Györké O.—Tóth L. (1974): A Balaton délnyugati felében le­zajló és vízmozgásokra és hordalékvándorlásra vonatkozó modellkísérleti eredmények. A XVI. Hidrobiológus Napokon a „Táplálkozási szintek és kapcsolatai vízi ökoszisztémák­ban" c. sorozatban elhangzott élőadás. 1974. 10.3. Tihany. 4. Tóth L. (1974): A Balaton foszfor viszonyainak vizsgálata, kü­lönös tekintettel a szesztom—P értékelésére. A XVI. Hidro­biológus Napokon a „Táplálkozási szintek és kapcsolatai ökoszisztémákban" c. sorozatban elhangzott előadás. 1974. 10.3. Tihany. 5. Németh J.—Tóth F. (1975): A klorofillmérés alkalmazása az eutrofizálódás kutatásában. A vízellátás vízszerzési vonat­kozásai és problémái dr. Felföldy Lajos: Eutrofizálódás c. összefoglaló előadásában. Nyíregyháza, 1975. május 20. 6. Tóth F.—Németh J. (1975): Klorofill vizsgálatok a Balatonon, partközeli minták alapján. A XVII. Hidrobiológus Napok „Plankton és bentosz, valamint halászatbiológiai kutatások, különös tekintettel a vízvédelemre" c. sorozatban elhang­zott előadás. 1975. 10.3. Tihany. 7. Kovács M. (1975): A környezetvédelem biológiai alapjai. Me­zőgazdasági Kiadó, Bp. Hozzászólás Németh József—Tóth Ferenc—Vörös Lajos „Trofitás fok-vizsgálatok a Balatonon" c. előadásához Az előadásban ismertetett eredmények a Balaton­nal foglalkozó számos intézmény részéről nagy érdek­lődésre tarthatnak számat. A Balatont fenyegető leg­nagyobb veszélynek a rohamos eutrofizálódást tartom, és ennek egyik fontos mutatója a klorofilltartalom vál­tozása. Fontos lenne megállapítani, hogy a Balaton vizének az üdülés szempontjából vett értéke hogyan csökken a klorofilltartalom függvényében. Hollandiai sekély tavaknál azt tapasztalták, hogyha a klorofill­tartalom elérte a 200 mg/m 3-t, a vízben már nem für­denek az emberek; Saját méréseink szerint a Sziglige­ti és különösen a Keszthelyi medencében már annyira elszaporodtak az algák, hogy a felszínre eső napfény­nek már kevesebb, mint 1%-a tud csak 2 m-nél mé­lyebbre hatolni. Ez alatt a szint alatt tehát a fény­hiány miatt már nincs fotoszintézis, tehát 0 2 termelés sincs, viszont itt bomlik el a félszínen termelt hatal­mas planktontömeg, ami igen veszélyes ökológiai hely­zetet teremt. A jelzett szénsav beépülését vizsgálva megállapítottuk, hogy Tihanynál 96, Szigligetnél 301, Keszthelynél 836 g szenet építenék be a fotoszintézis folyamán szervezetükbe az algák az 1 m 2 alapterület­re eső vízoszlopba. Az utóbbi két érték már a kezdő­dő, illetve súlyosan hipertróf szintnek felel meg. Az előadásban ismertetett eredményekkel egybe­hangzóan tehát a mi vizsgálataink is azt mutatják, hogy a délnyugati medencéknél a legsürgősebb a víz minőségének javítását célzó vízminőség-védelmi intéz­kedés. Dr. Herodek Sándor 32

Next

/
Thumbnails
Contents