Hidrológiai tájékoztató, 1977

Bukovszky György: Periódikus vízkivételi hullám ellapulásának vizsgálata

ajánlatok összevetése alapján nincs lényeges különbség. A vizsgálati idő növelését pedig a tervezett üzemeltetési mód teszi szükségessé. Ugyanis a beruházás első fázisában a Kisfelszíni Kísérleti Vízműben az aktívszén reaktiválására nem lesz lehetőség. Az aktívszénszűrőfcet úgy kell üzemeltetni, hogy a kimerítési idő legalább 1—2 év legyen. A dinamikus vizsgálati módszerek persze lehetővé tennék a vizsgálati idő lerövidítését, de ebben az esetben olyan összefüggéseket is ki kell mérni, mint a szorpciós kapacitás és az áttörési koncentráció függése az áramlási sebességtől, a rétegmagasságtól sitb. A beruházás további fázisaiban az aktívszén szűrendő víz mennyisége meghaladja a napi félmillió m

3-t. Ez a felada/t már csak a szűrőanyag deaktiválásával képzelhető él. A 'kísérletekbe tehát csak olyan szűrőanyag bevonása érdemes, amely reaktiválható. A Mélyépterv csak reaktiváló ajánlattal, együtt fogad el aktívszón-szűrőanyag ajánlatot. A Kistfelszíni Kísérleti Vízművet beruházási program szinten már megterveztük. A tervezett aktívszén-szűrők ismertetésére niem térek ki, mert az előadásban szó volt róluk. Az elmondottakon, túlmenően azonban valószínűleg a beruházási és üzemköltség adatoik is érdeklik a szaktársakat. Ezek a következők szerint számszerűsíthetők: Az aktivszén-szűrés teljes beruházási költsége: 300 Ft/im

3/nap. Ez az egész felszíni víztisztító berendezés (vízkivételi mű nélkül) beruházási költségének 22%-a. Az aktívszén-szűrés üzemköltsége 0,8—1,4 Ft/.m

3 az atotívszén-ifelhasználástól függően (10—20 g/m

3), ami a felszíni víz teiljes tisztítási költségének 20—30%-a. Az üzemköltségben a legjelentősebb tétel a szén ára. Tekintettel arra, hogy már a Kisfelszíni Kísérleti Vízműbe is reaktiválható import aktívszenet terveztünk be az üzemköltség viszonylag nagynak adódott. Nem reaktiválható aktívszén-szűrőanyag felhasználása esetén az üzemköltség 0,4—0,6 Ft/m

3-ire tehető. A félsorolt költségadatokkal kapcsolatban .szükségesnek látom ismételten megerrtlíteni, hogy a Kisfelszíni Kísérleti Vízmű rekonsttrükciós beruházás. Ez hatással volt a beruházási költségekre, de a technológiai lehetőségeket is behatárolta, így közvetlenül jelentkezik az üzemköltségekben is. Általánosabb képet kapunk az aktívszén-szűrés gazdaságosságáról, ha más megoldásokkal is összevetjük tervezési adatainkat. Rendelkezésünkre állnak egy 10 000 m

3/ó teljesítményű — azaz a Fővárosi Vízművek Nagyfélszíni Vízművének megfelelő méretű, aktívszén-szűrő berendezésre a Noirit cég költségszámításai. A Norit ajánlatában az aktívszén-szűrés gazdaságosságát az aktívszén-.por adagolással összehasonlítva vizsgálja nem reaktiválható és reaktiválással együtt alkalmazott aktívszén-szűrőanyag használata esetén. A főbb költségmutatók az alábbiak: AktívAktívszén-szűrés reaktiválás nélkül Aktívszén-szűrés reaktiválással szenporadagolás Aktívszén-szűrés reaktiválás nélkül Aktívszén-szűrés reaktiválással Beruházási költség Ft/m

3/inap 35 244 381 Üzemköltség Ft/m

3 -aktív C 4 g/m

3 — 0,223 0,202 10 g/m

3 0,157 — — 20 g/m

3 0,295 — — 30 g/m

3 0,433 — — A Norit adatok természetesen nem hazai árarányokon alapulnak, de a tendencia kiölvasható belőlük. Mint tervezésünk során is .megáüapítottuk az aktívszenes vízkezelés fő költségtényezője az aktívszén ára. Az aktívszén felhasználását csökkenti, ha nem a szennyezett vízhez adjuk hozzá por alakban, hanem a tisztított vizet szűrjük vele. Az aktívszén viszonylag nagy ára miatt reaktiválással, a reaktiváló berendezés jelentős beruházási igénye ellenére, az aktívszénszűrés költségei csökkenthetők. Visszatérve a Fővárosi Vízművek kísérleteihez most már gazdaságossági adatokkal is alátámasztva azt mondhatjuk, hogy helyes irányban indultak el és javaslatunkat csak megismételhetem, folytassák a kísérleteket reaktiválható aktívszén-szűrőanyag felhasználásával. Bódás Sándor Periodikus vízkivételi hullám ellapulásának vizsgálata BUKOVSZKY GYÖRGY Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Az 1974. évben elkészítettük OVH hitelből a Nádorcsatorna komplex vízgazdálkodási tanulmánytervét. A Nádor-csatorna vízmérleg számításához — a VITUKI bevonásával — kutatási munkát is végeztünk a periodikus vízkivételi hullám ellapulásának a vizsgálatára. Az elvégzett kutatást eredményesnek ítéltük, így elhatároztuk, hogy közreadjuk. A közreadást két lépcsőben terveztük: 1. jelentés a kutatásról, 2. tervezési segédlet. A kutatási jelentés elkészült, amit a vízügyi szerveknek észrevételezésre elküldtünk. Összesen 10 vízügyi szervtől érkezett be észrevétel, akik — csaknem kizárólag — a kutatási munkát érdekesnek találták. Ezenfelül azonban még számos más észrevételt vetettek fel. Ezek elsősorban a kutatási jelentés gyarlóságaiból, másrészt a kutatás újszerűségéből eredtek. Az észrevételek nagy száma miatt 1976. január 23-án Székesfehérváron hidrológiai előadói ülést tartottunk a , felmerült kérdések megvitatására. A kutatás lényege az alábbi: A hordozható öntözőberendezések vízkivételei a csatornában (vízfolyásban) általában periodikus hullámokat hoznak létre, amelyek a folyás irányába haladva ellapulnak. Az ellapulás következtében — vízmérlegnél — a vízkivételi sugarak egyszerű számszerű összegezése így helytelen. A periódus 1 nap, ezen belül fél nap az üzem és fél nap az üzemszünet. Ez a periódus a szakágazat vizsgálatai szerint a jelenlegi gyakorlatnak általában megfelel. Ezenkívül ciklusokat is definiáltunk. Alapciklus 7 nap, ezen belül 6 nap a 16