Hidrológiai tájékoztató, 1976

Várnai Tivadar:A pécsi rókusdombi források és vizek az egészségügyi és ifjúsági környezetben

IV. Feltehető természetesen az a kérdés is, hogy mire alapozza megyénk a feltárt (és még feltárásra váró) hévízkincse jelentőségét és jövőjét? A magam részéről —ezek közül — itt csak néhány összefüggést kívánok kiemelni, így pl.: Az erőteljes iparosodásra, a rohamosan növekvő városi lakosságszámra, valamint a millió főt meghaladó dél-balatoni idegenforgalomra stb. A Balaton-parti idegenforgalom pl. szinte tálcán kínálja mezőgazdasági üzemeink részére a primőráruk termelését, illetve helyben való fogyasztásának (értékesítésének) lehetőségét! (Az üzemelési költségek — a gazdasági vizsgálatok szerint — kedvezőek: azonos mennyiségű hőenergia előállítása geotermikus energiával feleannyiba sem kerül, mint pl. az olajtüzelés útján nyert hőenergia.) A mozgásszervi megbetegedések jelentős termeléskiesést okoznak megyénkben is. Felmérések szerint mintegy 12—15 ezer somogyi lakos tudná haszonnal alkalmazni a gyógy- és hévízfürdőket, munkaképessége fenntartása, vagy gyógykezelése céljaira. A kiszélesített betegség megelőzése — az aktív egészségvédelemmel — jobb népegészségügyhöz vezethet, s ez jelentősen csökkentheti a szociális és betegbiztosítási kiadásokat, a munkából való kiesést és a korai rokkantságot, emelheti az életkort, az üzemi, népgazdasági produktivitást és a nemzeti jövedelmet. A fürdőzés utáni vágy természetes igénye az embernek. Az általános életszínvonal emelkedése (az újabb nemzedék fokozottabb igénye) megyénkben is előtérbe helyezi (megkívánja!) fürdőink fejlesztésének, korszerűsítésének, kulturáltságának és komplexitásának tudatos emelését, szorgalmazását. (A jövő a vegyesfürdőké kell, hogy legyen, ahol egyhelyben megtalálható a gyógyulás, pihenéses kikapcsolódás, szórakoztató strandfürdő, sportolás és tisztálkodás lehetőségei.) V. Az elmondottak alapján — mintegy összegezésként — megállapíthatjuk tehát, hogy további tudatosabb, átgondoltabb megyei irányítással és koordinációval, valamint támogatási politika kidolgozásával, alkalmazásával; szakmai és műszaki tanácsadás ellátásának megszervezésével ; a már feltárt kutak műszaki paramétereinek pontosításával ; a hasznosításra átvett kutak törzskönyvezésének, dokumentálásának megszervezésével; a komplex hasznosítási törekvések elősegítésével, felkarolásával stb., eredményeinket fokozhatjuk, adottságainkat gazdaságosabban és hatékonyabban hasznosíthatjuk. Ezt igényli (és elvárja) tőlünk megyénk érdeke is! Természetesen — továbbra — sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy mind a meddő szénhidrogénkutató fúrások víztermelő kúttá történő kiképzése, mind a hévízkutak fúrása (az új hévízkészletek feltárása), illetve ezek hasznosítása mindenkor gazdasági és gazdaságossági kérdés is. A pécsi rókusdombi források és vizek az egészségügyi és ifjúsági környezetben VÁRNAI TIVADAR I. Már a címből is látható, hogy Pécs város olyan helyéről lesz szó, ahol az ott élők a levegő, a víz és a talaj, vagyis a bioszféra iránt igényesebbek, mint az átlag ember. Ezen a területen áll keleten és északon a Bőrklinika, a Gyakorló Általános Iskola, a Pártfőiskola, a Műszaki Főiskola; nyugaton és délen pedig a Gyermekkórház, a Tanárképző Főiskola, az Orvostudományi Egyetem Klinikái, központi intézetei és a kollégiumok. Ebben a térségben gyógyítják az ország minden részéből ide szállított betegeket. Itt él a műszaki, tehát építő, a nevelő, vagy gyógyító életpályát választó ifjúság. Ennek az ifjúságnak nemcsak az itteni évei alatt kell egészségesen élnie, hanem sok szellemi és szociális tartalékot is kell gyűjtenie, hogy későbbi élete alatt a tartalékot másoknak átadhassa (1. ábra). Az említett intézmények nagyjából a Rókusdomb körül helyezkednek el, tőle 500—600 m-es körzetben. A fekvőbeteg-intézmények mintegy ezer betegágyat, a nevelőintézetek pedig — beleértve az orvosnevelést is — tízezernyi ifjúságot és majdnem ugyanilyen létszámú gyógyító-oktató személyzetet képviselnek. A nagy számadatokból következik, hogy ennek a környezetnek az üdesége nem pécsi, hanem országos érdek. Pécs társadalmának az a feladata, hogy ezt a környezetet kiemelten, különös gonddal gondozza. Az „üde" szót kihangsúlyozom, mert mindazt jelképezi, ami ennek a környezetnek jó, és mindazzal ellenkezik, amit meg kell változtatni. Ha a károsat megszüntetni nem lehet, akkor csökkenteni, ellensúlyozni kell a hatását. II. Az elegendő és megfelelő minőségű víz a növényi és állati élet alapfeltétele. A témát képező térségben a víz és a növényvilág adhatja azt az üdeséget, amire itt törekszünk, vagyis ami jó. A víz azért is fontos, mert 39