Hidrológiai tájékoztató, 1976

Várnai Tivadar:A pécsi rókusdombi források és vizek az egészségügyi és ifjúsági környezetben

számos nyári és téli sport alapközege. Például a jégsporté. A mi szubmediterrán jellegű éghajlatunk alatt a folyamatos jégsportolás csak műjégen lehetséges. Ez azonban nem olcsó dolog. Ha Pécs társadalma elhatározza a műjégpálya létesítését, az ütemezett, több év alatti, megvalósítás lehetősége megvan. Ugyanez áll egy versenyuszoda létesítésére is. A növény nemcsak megjelenésével és szépségével teszi üdévé a környezetét, hanem sok gyakorlati hasznával is. Így a július—augusztusi kánikulák idején a levelek párologtatása fokozza a levegő relatív páratartalmát. Mi a 60%-os relatív pára tartalmú levegőben érezzük jól magunkat. Ez pedig, a felforrósodott képlékennyé vált pécsi aszfalton ilyenkor nincs meg. A fák hatalmas por- és zajfelfogó kapacitásukkal, természetes por- és zajszűrők. Baktériumölő hatásukra, erdei környezetben százszor kisebb a baktérium-szám, mint a városokban. A baktériumok közlekedési eszköze a levegő pora. A portól megszűrt levegő kevesebb baktériumot szállít szervezetünkbe. A növényvilág szabályozza a környezetének hőmérsékletét. Ezzel hőmérsékletkülönbséget teremt, ami a levegő mozgását, felfrissítését hozza magával. Részben ennek, részben a völgyek egyébként is természetes hűvösségének tudható be, hogy csendes nyári estéken, tehát még szélmentes időben is, a mecseki erdők friss levegője átszellőzteti a várost. Ilyen friss levegőt szállító, a Rókusdombnál végződő E—D irányú Bálicsvölgy is. Társadalmi érdekünk, tehát elő is kell segítenünk, hogy a vöígyek ezt a funkciójukat ezután is minél jobban ellássák. Mi, úgy nyújthatunk segítséget, ha a felszínt elfedő növényvilágot jól gondozzuk. Ennek legfőbb eszköze az, ha a völgyek növényeit az éltető vízzel jól ellátjuk. A vizekkel emiatt is jól kell gazdálkodnunk. III. Ebben a környezetben nem válnak hasznunkra a következő ártalmak: 1. A hátrább részletesen tárgyalt felszíni vízgyűjtő több helyén — a gyümölcsösök és szőlők elhanyagolásával párhuzamosan — növekszik az erózió. 2. Friss levegőt szállító völgyek mind inkább beépülnek. Az épületek sivataggá változtatják az élő vegetáció helyét. A beépítettség negatívumát fokozza, hogy a felmelegedett tetők és falak forróságot akkumulálnak és később sugároznak vissza. A völgyek hűs levegőt szállító képességét tehát arányosan csökkenti a beépítettség foka. A hűs levegő áramlásának gátat emelnek azok a sokszintes lakótelepi házak is, amelyek 200—300 m hosszúságban, a völgy irányára merőlegesen helyezkednek el. 3. Térségünk közepén van a Pannónia Sörgyár. A mostanában befejeződött rekontsrukciójával, az évi 50 ezer hl eddigi kapacitását 650 ezer hl-re emelték fel. A gyárnak: a) korszerűtlen még a szennyvízkezelése. Időnként a Tanárképző Főiskola főbejárata előtti csapadék vízcsatornából is áramlik a meleg sörillat. b) Nincs megoldva a naponta felhasznált, mintegy 300 q maláta utótermékének (a trébernek) korszerű eltávolítása. Sok jut belőle a csatornába. Nagy fehérjetartalmával a nyári melegben hamar bomlásnak indul. Bűze a szomszéd gyermekórházban kibírhatatlan. c) A gyár szellőzőberendezései állandó nagy zajt keltők. Az ezen a helyen hibás elhatározással fejlesztett gyárnak most már itt kell termelnie. Ezért a város társadalmának a gyár személyzetét is beleértve — tudatosan és állandóan keresnie kell az olyan eszközöket, amiknek felkutatásával, vagy megteremtésével,' ellensúlyozható az, ami rossz. Kantavár Hidegkút Uránváros 0 500 pari tan. Sportpálya u 1000 [ml 1 _ 1. ábra. A Pécs rókusdombi források és vizek kiemelésre érdemes környezete 1. Felszíni vízgyűjtő határa IV. Ebben a gondolatkörben beszámolok bizonyos, eddig már elért eredményről. Pécs általános városrendezési tervét az 1960-as években készítették. A terv a Bálicsi utat városi főhálózati úttá minősítette. Ezért az első ütemben 7, a másodikban 14 m-re tervezik kiépíteni. A tervek a mai nyomvonalat úgy változtatják meg, hogy a Steimetz kapitány térről indulva, északi irányban iskolákat érintve meg, és a Szülészeti-Nőgyógyászati Klinika parkját átszelve, másik oldalról közvetlenül a Gyermekkórház mellett, a Rodostó utcánál éri el a mai Bálicsi utat. Már ma a napi 90 autóbuszjárat 70—80 decibeles zaja elég, hogy a finomabb hallást igénylő vizsgálatoknak, a nyugodt légkört igénylő operációknak, azon kívül a betegek és a személyzet nyugalmának akadálya legyen. Ilyen zajszinten 2—3 év elmúltával végleges halláskárosodás áll be. A közlekedés okozta légszennyezésről csak ennyit: A motoros járművek égéstermékei veszedelmes, igen súlyos légszennyezők. Az út új nyomvonalára vonatkozó vizsgálataim folyamán az derült ki, hogy a Kodály Zoltán utca nyugati végén kialakítandó kereszteződéstől, nagyjában a Xavér utcán és a Rókusdomb alján haladó nyomvonallal be lehet úgy kapcsolódni a Bálicsi útba, hogy az említett kényes intézmények kívül maradjanak a fő40