Hidrológiai tájékoztató, 1976

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Szentgyörgyi Géza: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Területi Szervezete kiemelkedő rendezvényeiről

belül örvendetesen javult a fiatalok és a nők aránya. Munkánk eredményességének egyik biztosítéka a szilárd anyagi háttér, ennek megteremtése érdekében a vezetőség erőteljes szervező munkát folytatott a jogi tagság emelése érdekében, melynek eredményeként a jogi tagok száma kettőről hétre emelkedett. Régi törekvése vezetőségünknek, hogy a fiatal szakembereket minél hatékonyabban vonja be a tudományos társadalmi munkába. Ennek érdekében került sor a „Fiatal hidrológusok Baranyáért" c. pályázat meghirdetésére. A beérkezett értékes pályaműveket az egyesület díjazta. A beérkezett pályaművek értékét emeli, hogy fiatal hidrológusaink valóban időszerű helyi problémákkal foglalkoztak és értékes adatokkal járultak hozzá ezek megoldásához. Sikeres volt két belföldi tanUtenányútunk, melynek programját a hazai szennyvíztisztító berendezések tanulmányozása és vízföldtani-hidrobiológiai problémák tanulmányozása céljából állítottunk össze, Tatabánya— Budapest, illetve Sopron—Kőzseg útvonallal. A tanulmányutak szakmai programjának megszervezését és a lebonyolítás fáradságos munkáját dr. Majorlaki József, Rónaki László és dr. Bauer Mária tagtársunk vállalta. Az 1976. évi munkatervünket az elmúlt év tapasztalatai alapján úgy állítottuk össze, hogy egész napos ankét keretében kerüljenek megvitatásra a nagy érdeklődésre számítható, az egész szákterület munkáját átfogó témák, az aktuális helyi problémák pedig előadóülés vagy vitaülés keretében kapjanak méltó helyet és teret. Az 1976. évben is tovább kívánjuk folytatni az igen eredményes munkabizottsági munkaformát és újra meghirdetjük a „Fiatal hidrológusok Baranyáért" c. pályázatot, ezúttal a rétegvizek károsító hatásának elhárítása témakörben. Rendezvényeink témakörében ez évben nagyobb súllyal szerepelnek az aktuális helyi környezetvédelmi témák és az V. ötéves terv feladatainak előkészítésével és indításával kapcsolatos vízgazdálkodási problémák. Pécsi Területi Szervezetünk tagságának eddigi lelkes munkáját és ügyszeretetét megköszönve és abban a jövőben is bízva remélem, hogy az elkövetkező évek munkája is sikeres és eredményes lesz. Hernády Alajos Hírek a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete életéből 1. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága az V. ötéves terv megyei előkészítéséhez a MTESZ Egyesületek támogatását is kérte. Ennek a támogatásnak a keretében Területi Szervezetünk tanulmányokat készített: a vízigényes ipartelepítés és fejlesztés lehetőségeinek feltárása; a kommunális vízellátás bővítése; hazánk leendő második legnagyobb üdülőkörzetének kialakítása és a közlekedés fejlesztése, a víziutak kihasználása, a tiszai személy- és áruszállítás fejlesztési feltételeinek meghatározása tárgykörökből. 2. A Területi Vízügyi Szervek Munkabizottsága 1976. január 7-i ülésén határozatot hozott a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete munkájának támogatására. 3. 1976. február 25-én Szolnokon nagysikerű előadóülésen vitattuk meg a Budapesti Műszaki Egyetem által készített és a területünkön alkalmazott számítógéppel segített feladatok tapasztalatait. A rendezvényen két előadás hangzott el: Nyomáslengés vizsgálatok a Kisújszállási esőatető öntözőfürtben (előadó: Pálhidy Csaba — KÖTIVIZIG). Villogói belvízfőcsatorna vizsgálata számítógéppel (előadó: Varjú Lajos — KÖTIVIZIG). Vajk Ödön Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Területi Szervezete kiemelkedő rendezvényeiről 1975. október 28. Környezetvédelmi nap Az MTESZ Hajdú-Bihar megyei Szervezete 1975. októberében rendezte meg öszi Tudományos ülésszakát. Az ülésszak keretein belül 28-án került sor a Környezetvédelmi nap megtartására. Területi Szervezetünk a programban az alábbi tudományos előadásokkal vett részt: st Dr. Papp Ferenc vízügyi igazgató előadása: „Hogyan segítette a Víz- és Erdőgazdálkodási Szakbizottság a térség környezetfejlesztését". Debrecen környékén a környezetfejlesztés lehetőségeit azzal a céllal tárta fel a Szakbizottság, hogy a város lakóinak üdülési, pihenési igényeit ki lehessen elégíteni. A közcélú erdők és hasznos vízfelületek kialakítására kijelöltük az alkalmas területéket. A földmunkák elvégzéséhez a kiviteli terveket a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság készítette el, amelyek alapján az építés megindulhatott. Az 1975. évre feltöltésre került a 14 ha-os Kati-tó. Környezete a városi lakosság pihenési, sportolási igényeit kielégíti. A tó vízfelülete és a közelében elterülő erdőség harmonikus egészet alkot. 1975 tavaszán készült el a Bodzás-tározó, amelynek feladata kissé eltér a Kati-tóétól. Tározott vizéből frissítő vizet ad a közcélú tavak részére. 13 ha-os vízfelülete és a környezetében levő erdő, az üdülést és pihenést is biztosítja. A debreceni Nagyerdőt az egyre növekvő vízhiány miatt kiszáradás, pusztulás fenyegeti. A Nagyerdő vízgazdálkodásának megjavítására megvizsgáltuk a lehetőségeket. Vízfelületekkel a rekonstrükció megvalósítható, emellett fokozható a Nagyerdő egészségvédelmi pihenési funkciója is. A közcélú tavak vízigényeinek biztosítását leggazdaságosabban az évenként elvezetett felszíni vízkészletek adják. Nyári frissítésük, vízpótlásuk a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszerből oldható meg. Felkért hozzászólók. Balogh Béla: Az Országos Erdészeti Egyesület Hajdú-Bihar megyei csoportja részéről tárgyalta a környezetrendezés és fejlesztés fásítási programjának kérdéseit és javaslatot tett a mielőbbi megvalósításra. 6* 83