Hidrológiai tájékoztató, 1976

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Simor József: 10 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Bajai Területi Szervezete

hallgatóságot. Elsősorban a Keszthelyi és a Szigligeti öblök vízminőségében jelentős a romlás, amit az eutrofizálódás ugrásszerű megnövekedése jelez. Az előadó igen szellemesen fogalmazta meg a „Balaton-vízzé válást", azaz azt a folyamatot, amelyben a tavat tápláló felszíni- és forrásvizek azzá a speciális, kellemes vízzé válnak, amely a tó egészét kitölti. A szervesanyag-terhelés ezt a jó adottságú vizet nem fenyegeti közvetlenül, csak a növekvő tápanyag-mennyiség, az algamenynyiség elszaporodása által. A romlás okai között az előadó szerint a legjelentősebb a déli, víztisztító hatású sekély part védőművel való ellátása, amely mellett a víz nem tudja a szerves hulladék jelentős részét a fövényre kirakni, a megnövekedett szennyvíz-termelés, és a Kis-Balaton kiiktatása a Zala folyásának útjából, más egyéb tényezők között. Az előadó intézkedéseket sürgetett, amelyeket gondosan szerkesztett pontokba foglalt, és amelyeket a hallgatóság egyhangú lelkesedéssel fogadott. A harmadik előadó, Inotay Ferenc „A Balaton-térség szennyvízelhelyezésének kérdései" címmel azt a regionális szennyvíztisztítási és szennyvízelhelyezési tervet ismertette, amelyet az 1973. évi tervpályázat hozott létre, és amelyet a VIZITERV a legutóbbi időben koncepció-terv szintig fejlesztett. Ez a terv hivatott a meglehetősen előrehaladottan kiépült, és még épülő regionális vízellátás után a regionális szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés kérdését és elindítani. Ebben a tervben is elsők között szerepel — a balatonfüredi bővítés, és foszforkinyerő berendezés mellett — a ma erősen túlterhelt keszthelyi szennyvíztisztító telep rekonstrukciója. Az előadás arról győzte meg a hallgatóságot, hogy a távlati koncepciók szerint a Balaton tehermentesítése a szennyvizektől fokozatosan meg fog történni, de hogy a közel jövőben mikor fogja, vagy meghozza-e egyáltalán a legsürgetőbb intézkedéseket, nem csengett ki az előadásból. (Ez természetesen nem az előadó hibája volt!) Az elhangzottak visszhangját a hozzászólások nagy száma is jelezte: minden szakterületnek volt hozzáfűzni valója. Dr. Bulkai Lajos, mint felkért hozzászóló az 1973. évi tervpályázat elképzeléseiről szólt, és ismertette a regionális telepek számának leggazdaságosabb megállapítására kidolgozott számítási eljárás lényegét. A legélénkebben a biológusok helyeseltek dr. Felföldy Lajosnak, dr. Entz Béla és ifj. dr. Szabó Zoltán mind saját vizsgálataikkal és megfigyeléseikkel támasztották alá az előadó állításait, Herodek Sándor pedig szinte önálló előadást tartott a Balaton átlátszóságáról, és a fotoszintézis állapotáról, amely a közelmúlt vizsgálatai alapján szintén igazolja az eutrofizálódás egyre gyorsuló folyamatát. Entz Béla a Zala vízminőség-javítását és a Kis-Balaton újra bekapcsolódását sürgeti, mint gyorsan végrehajtható és viszonylag nem költséges beavatkozást. Dr. Csanády Mihály a Balaton-víz baktériumszámának növekedéséről számol be, ami a fertőtlenítés üzemének javítását teszi sürgetővé. Ezen a téren a pillanatnyi helyzet még nem aggasztó, de a régebbi vizsgálatokkal szemben a romlás már szembeötlő. A déli parton néhány fertőzéses esetre is volt példa. Dr. Juhász Endre többek között a jelenleg igen elterjedten működő szippantókocsis szennyvíz-, illetve iszapelszállítás kérdését vetette fel. Szerinte ez nagyon költséges megoldás, és nem utolsó sorban felmerült a kérdés: megnyugtató-e az elszállított iszap vagy szennyvíz elhelyezése, és nem kerül-e közvetve vagy akár közvetlenül felszíni vízbe az, amitől éppen a szippantókocsis elszállítás lenne hivatott megóvni a felszíni vizet. Környei László és Nagy L. Dénes felhívták a figyelmet az eddigi eredményekre, azokra a lépésekre, amelyekre a környezetvédelem szolgálatában már eddig sor került, és amelyekkel már eddig is közelebb jutottunk — és a távlati terv első elképzeléseinek megvalósítása után még közelebb fogunk jutni — a nagy távlati célhoz, a teljes regionális tisztítási rendszerhez. Egry Gábor, mint kivitelező azt sürgette a tervezőktől, hogy a tisztítótelepeken alkalmazott rendszerek és megoldások egységesítésében próbáljanak előrehaladni, és legalább ezzel legyenek a kivitelezőknek segítségére a nagy feladat, a sok tisztítótelep, átemelő, csatorna és nyomócső építésében. A lelkes hangulatú vitát a közös ebéd a Fogas Étteremben ugyan megszakította, de egyáltalán nem zavarta. A szép számban összegyűlt hallgatóság kérte, és elvárta a Szakosztály vezetőségétől, hogy — feladatának, sőt hagyományainak megfelelően előterjesztéssel forduljon az illetékesekhez, hogy az egyre sürgetőbb Balaton-vízvédelem terén ne késlekedjenek a legsürgetőbb tennivalókkal, mert ami mint megelőzés, lehetséges és kétségtelenül olcsóbb, kérdéses, hogy helyrehozható-e egyáltalán a baj bekövetkezte, a természetes környezet megromlása után, és ha igen, sokszoros áron. A balatoni üdülőterület Balaton nélkül nyilván elképzelhetetlen. Az előterjesztés és a szakmai anyag közzétételének ígéretével a jubileumi előadóülés lezárult. A hallgatóság nagyobb része a most épülő siófoki szennyvíztisztító telep építésének megtekintésére indult, de akadtak, akik az OVH-üdülő területén személyes tapasztalatokat kívántak szerezni a tó állapotáról, és olyanok is, akiket a kötelesség vagy egyéb okok a szakmai találkozó befejezésére szólították fel. Mindnyájan úgy éreztük, hogy a vitaülés nemcsak nagyon érdekes és élvezetes volt, hanem a beavatkozás sürgetésével hasznos is, és így méltó a 25 éves Szakosztály múltjához, hagyományaihoz. Dr. Körösmezey László 10 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Bajai Területi Szervezete 1965. november 24-én alakult meg a MHT Bajai Csoportja. A szervezet megalakulását indokolta az a körülmény, hogy a városban nyert elhelyezést a már itt levő ADUVIZIG-en kívül a Vízügyi Szakközépiskola, majd a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum. így három bázisintézmény léte biztosítékot látszott nyújtani arra, hogy a város és a vízgazdálkodási szempontból hozzátartozó tágabb környék vízügyi feladatainak részben társadalmi úton történő szorgalmazására, és a megoldások előbbre vitelére elegendő számú és lelkes szakembert lehessen toborozni. A Csoport célul tűzte ki a társadalmi erők mozgósítását a vízgazdálkodási széles rétegű feladatok megoldásának munkájában, támogatva ezzel azokat a hivatalos szerveket, amelyek feladata a területen jelentkező népgazdasági célok elérése. Az eddig végzett tevékenységünket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy munkánk úgyszólván a népgazdaság minden ágával összefügg. Az ipari vízellátás biztosítása, a keletkezett szennyvizük tisztítása az iparral; az öntözés, belvízrendezés a mezőgazdasággal; a vízépítési műtárgyak építése az építőiparral; a lakótelepek vízellátása és csatornázása a kommunális ellátással, s legtöbb munkánk a környezetvédelemmel. Szervezetünk mindig a város, a Duna-völgy, illetve a megye legidőszerűbb vízügyi kérdéseihez hangolta tevékenységét, rendezvényeinek anyagát. A szocialista társadalom iránti elkötelezettsegünkből fakad, hogy egész tagságunk önkéntes közreműködésével szolgáljuk a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Az egyes előadók szakmai tudása a vitafórumon kibonta63