Hidrológiai tájékoztató, 1976

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Simor József: 10 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Bajai Területi Szervezete

kozva biztos szellemi bázist teremt a város, a megye vízgazdálkodási kérdéseinek helyes megvalósításához. Az előadóülések és egyéb rendezvények a mindenütt szerepet játszó őselemmel, a vízzel foglalkoztak. Ez önmagában széles összefüggéseket teremt. Talán az élet feltételét jelentő vízzel szemben elkövetett számos meggondolatlan emberi beavatkozás, továbbá a víznek az a természeténél és helyzeténél fogva meglevő adottsága, hogy eloszlása időben és térben a legszélsőségesebben alakul — és hogy ebből eredő hiánya vagy bősége egyaránt katasztrófa forrása lehet — tovább bonyolítja az okszerű vízgazdálkodás lehetőségét. A vízzel foglalkozó tudományokra különösen jellemző a megelőző és előrejelző feladatok teljesítése, ami a felelősség mércéjét az átlagnál magasabb szintre helyezi. Nem véletlen, hogy legkülönbözőbb népgazdasági ágak beruházásainak előkészítő szakaszában felmerülő két első kérdés: honnan nyerjük a szükséges vizet, és hová helyezhetjük a keletkező szennyvizet? Minden olyan beruházás, amely e két alapvető feltétel megnyugtató rendezése nélkül valósul meg, egész üzemelése alatt viselni kénytelen az e téren elkövetett mulasztásnak gazdasági hátrányait. Az előbbiekben körülírtak szolgálatában ez ideig 16 nagyrendezvényt (ankétot, konferenciát, nyári egyetemet), 58 előadóülést, 7 tanulmányutat, 7 mérőgyakortot, s még számos szakirodalmi tájékoztatót, bemutatót és kiállítást rendeztünk. Érdemes említést tenni a beszámolási időszak egyes kiemelkedő rendezvényéről. Bács-Kiskun megye, a környék mezőgazdasági jellegű, így több esetben foglalkoztunk a mezőgazdaság időszerű kérdéseivel. Az alakuló ülésen is Hernády Alajos az „öntözőrendszerek automatizálásának néhány kérdése" címmel tartott előadást, majd 1966-ban „Vízgazdálkodás a Dunavölgyi főcsatorna mentén" címmel rendeztünk tanulmányúttal egybekötött ankétot budapesti társszervezeteinkkel. 1969 nyarán „A kiskörei vízlépcső műtárgyainak és öntözőrendszereinek megismerése" címmel hangzott el előadás, és ezt helyszíni bemutató követte. Nem véletlen, hogy az első bajai Nyári Egyetem „Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban" programmal indult. Mezőgazdasági vonatkozása van annak a környezetvédelmi problémának is, amellyel elő ízben rendeztek az országban egésznapos ankétot „A korszerű hígtrágyakezelési eljárások nagyüzemi sertéstelepeknél" címmel. Szerénytelenség nélkül megállapítható, hogy ez a kezdeményezés úttörő jellegű volt, és első ízben adott alkalmat arra, hogy a különböző módon tervezett, és esetleg már megvalósított hígtrágyakezelési eljárásokat egy időben és egy helyen ismertessék, valamint azoknak kritikai megjegyzéseit is egybevessék. Az ankét iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, a résztvevők létszáma meghaladta a 250 főt, és az ankét hatására megindult az országos tervezési irányelvek kidolgozása. Nem az ankénton múlt, hogy rá 5 évre a Magyar Mezőgazdaság 1975. november 26-i számában az a közlés jelenhetett meg, hogy „a technológiai eljárások hiányos ismerete, részleges üzemképtelensége a" — szakosított állattartó telepek által okozott — „szenynyezéseket elősegítették, a szabályozás szempontjaival szemberültek, és a környezet szennyezésének veszélyforrásaivá váltak, és ezáltal a szennyvízbírság kiszabásának feltételeit teremtették meg". Az elhárítások érdekében irányelvek és szaktanácsok jelentek meg, melyek azonban csak részben mentesítették a károsító cselekmény elkövetőit — a vizek szennyezőit — a törvényes eljárás következményei alól. Környezetvédelmi témák több ízben szerepeltek még rendezvényeinken, tulajdonképpen az 1975-ben megrendezett Nyári Egyetem vezérfonala — a kommunális vízellátás és csatornázás — a környezetvédelem, a vízvédelem volt. A városok vízellátása, csatornázása, szennyvíztisztítása is több esetben szerepelt az előadóüléseken. 1966. végén az építés alatt álló bajai vízmű terveinek ismertetésére került sor, majd 1967 januárjában Baja város csatornahálózatának és szennyvíztisztító telepének terveit ismertette a tervező. Erre a témára 1970-ben újból visszatértünk. 1971-ben Kecskemét város közművesítésének időszerű kérdéseiről tartottunk Kecskeméten egésznapos ankétot. Ebben a témakörben mozgott a 10. évforduló alkalmából rendezett ünnepi ülésünk szakmai része is. A Csoport megalakulásának első éves évfordulóján dr. Léczfalvy Sándor és Csűrös Tamás a vízmű terveiről számolt be, a 10. évforduló alkalmával a városi vízmű vízének vastalanítása a „sláger". Remélni lehet, hogy a 100. évfordulón utódaink nem a városi vízellátás problémáival foglalkoznak majd, ha ünnepi megemlékezés alkalmával olyan programot kívánnak műsorra tűzni, melynek vonzereje van, mely érdeklődést vált ki az emberekből. A vízellátáshoz kapcsolódott Abramov professzor 1967. október 17-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából ünnepi előadóülésen megtartott „A regionális vízellátás fejlődése a vízkészletek komplex hasznosításával" című előadása. Szervezetünk munkájában számos kezdeményezés történt. 1969. októberében a leningrádi hidrológiai főiskolában végzettek találkoztak Baján, és tartottak ankétot „Az iskola eredményeinek alkalmazása a hazai gyakorlatban" címmel. 1970. november 4-én és 5-én országos hidrológus ankétot szerveztünk „Korszerű eszközök, matematikai módszerek a területi vízgazdálkodás gyakorlatában" címmel. Ez olyan kezdeményezésnek számított, hogy ma már vándorgyűlésszerűen hagyományai vannak ennek a rendezvényformának. Igen érdekes és értékes előadás hangzott el a hidrológia tárgyköréből több esetben is. 1972. novemberében „A Duna bajai szakasza vízjárásának előrejelzése" címmel dr. Zsuffa István tartott előadást, kitért arra a számítógépes programra, amellyel a vízállás előrejelzése készült. 1973. decemberében a hidrológiai adatgyűjtések és tározóméretezések számítógépes adatfeldolgozásának kérdését ismertette az előadó. Végül meg kell emlékezni az 1975. novemberében tartott előadássorozatról, melyet „Vízügyi számítástechnikai szakmai nap"-ként rendeztünk, és amelyen 7 előadás és szakmai bemutató szerepelt a programban. Ez a rendezvény egy tulajdonképpeni szakmai megnyitónak számított az 1975-ben üzembelépett igazgatósági számítástechnikai központ számára. Több esetben szerepelt rendezvényeinken az árvízvédekezés témája. Első nagyrendezvényünk az 1966. márciusában megrendezett árvízvédekezési ankét, amelyen 4 előadásban és 12 hozzászólásban került ismertetésre az 1965-ös dunai árvíz, a védekezés és a védekezés során nyert tapasztalatok mind tudományos, mind gyakorlati vonalon. 1967-ben „A 65—66-os belvízhelyzet tapasztalatai a DVCS rendszerben" címmel tartottunk ankétot. Ezen 3 előadás hangzott el. Az ifjúsági csoport megalakulása 1971. április 21-én alakult meg a bajai szervezet ifjúsági csoportja. Akkor, a főiskolán megtartott diákköri konferencián mutatkozott be első ízben. Az ifjúsági csoport célja, hogy az egyesületi életbe bevonja a BME Vízgazdálkodási Főiskola Karának, valamint a Vízügyi Szakközépiskolának diákjait. A Csoport második rendezvénye 1972. december 13-án volt. A szakközépiskolások a hidrológia és a vízgazdálkodás történetéről tartottak ismertetőt, amelyet sikerrel egészített ki a gondosan összeállított kiállítási anyag. Ezt a BME Vásárhelyi Kollégiumában is bemutatták. Az ülés második részében a főiskolások diákkörében készített „Bácsbokodi tározó árvízcsökkentő hatásának vizsgálata grafikus rendszerelemzéssel" címmel előadás hangzott el. A már sokat emlegetett kezdeményező készség egyik példája a hidrometriai mérőgyakorlatok beindítása is. A hidrológia hazai és külföldi fejlődése, a számítógépek, a számítástechnika új módszereinek a hidrológiába való bevonása az utóbbi évtizedben hatalmas arányú fejlődést eredményezett a konkrét gyakorlati,

nyízgazdálkodás kérdéseinek megoldásában. A sto;^ etikus folyamatok elmélete, áz operációkutatás legújabb eredményei gyakorlatilag bármilyen hidrológiai vagy vízgazdálkodási kérdést a pontosság tetszőleges fokozásával meg tudnak oldani. Az új eredmények alkalmazásának egyetlen akadálya a 64