Hidrológiai tájékoztató, 1976

Dr. Hováth Imre-dr. Bodrogközy György-dr. Marián Miklós: A Tiszakutató Munkaközösség munkája, tervei

5. kép. KOLOKÁN motorcsónak (dr. Marián Miklós (felvétele) rukciós tervének elkészítéséről, amely kétségtelenül a legfontosabb eredmény. További néhány kiemelést ér­demlő megállapítás: Elkészült a Tisza II. vízlépcső víztározójának komplex természetföldrajzi és klimatológiai felmérése, továbbá a Mártély—Saséri Tájvédelmi Körzet részletes föld­rajzi feltérképezése. Megállapították, hogy különböző vízjárások, valamint a duzzasztás hatására Kisköre térségében milyen víz­kémiai változások következtek be. Továbbá azt, hogy milyen hatást gyakorol ez az alga populációra. Megállapították száraz és nedves időszakokban be­következő változások mértékét Tisza ártéri mocsárréti növényállományok faji összetételére, valamint a tartós vízborítás hatását az ártereken előforduló fontosabb hygrophil fajokra (4. kép). Megtörtént különböző Tisza-menti erdők madárfau­nájának összehasonlítása és különböző táplálkozású ma­dárfajok szerepének megállapítása az anyag- és ener­giaforgalomban. Mikroklimatikus és biotikus tényezők hatását elsősorban a Tisza-menti gyeptársulásokban élő hangyapopulációkban vizsgálták, és feltérképezték a Tisza-mentén élő csípőszúnyog fajok előfordulását. Az elért eredmények azért is figyelemre méltóak, mi­vel a résztvevőknek csak egyharmad része hivatásos kutató, akik egyetemeken, főiskolákon, vagy múzeu­mokban dolgoznak. A másik harmad különböző gya­korlati intézmények: vízügyi igazgatóságok, erdőrende­zőségek, KÖJÁL stb. munkatársai. A harmadik harmad — és ez örvendetes elsősorban — a tudományért lelke­sedő középiskolai tanár, gyári munkás, akik szabadsá­gukat felhasználva, anyagi ellenszolgáltatás nélkül vesz­nek részt a kutatómunkában. Ez azért is említést ér­demel, mivel pl. fontos tudománypolitikai célkitűzés középiskolai tanárok minél nagyobb mértékben történő bevonása a tudományos kutatómunkába. Az MTA évek 6. kép. Körtvélyes szigeti bázisépület (dr. Sziráky György (felvétele) óta kutatóintézeteken, egyetemi tanszékeken keresztül ösztöndíjat biztosít eredményes kutatómunkát végző középiskolai tanárok részére. Az MTA Természettudományi Főosztálya és az MTA Biológiai Tudományok Osztálya az utóbbi időben mind nagyobb figyelmet fordít a Tiszakutató Munkacsoport tevékenységére, és azt anyagilag is támogatja. E támo­gatás eredményeként vált lehetővé egy 6 személyes mo­torcsónak — a Kolokán — beszerzése, amely jelentős mértékben elősegíti a tudományos kutatómunkát (5. kép). Két éve készült el Körtvélyes szigeten egy cölö­pökre épített nagyméretű faház, amely lehetővé tesz akár hosszabb időn keresztül is folyamatosan történő műszeres vizsgálatokat (6. kép). Egy hasonló bázisépület megépítése Csongrád térségében most folyik. A Kisköre térségében folyó munkához szükséges műszeres és labo­ratóriumi vizsgálatok jól megoldhatók a vízlépcső labo­ratóriumában, mellyel a Tiszakutató Munkacsoportnak jó kapcsolatai vannak, és a laboratórium minden dol­gozója is tagja a Tiszakutató Munkacsoportnak. Az ország különböző részén élő munkatársak kuta­tási tevékenységének koordinálásában fontos szerepet töltenek be a már hosszabb idő óta minden év tava­szán megrendezésre kerülő ankétok. Az elhangzó 15—20 előadás minden közreműködő számára jó áttekintést ad a végzett munka eredményeiről, és ugyanakkor az ankét lehetővé teszi a következő időszakra vonatkozó kutatási tervek egyeztetését is. A koordinálásban, to­vábbá a kutatási eredmények hazai és külföldön tör­ténő megismertetésében nagy szerepe van ezenkívül a már IX. kötetnél tartó TISCIA-nak. E kiadványt is Kolosváry akadémikus indította el és az első 4 kötetét meg is szerkesztette. A TISCIA-t a munkacsoport, a világ minden részébe elküldi, és több mint 120 folyó­iratot, periodikát, vagy más tudományos kiadványt küldenek érte cserébe. A TISCIA-ban megjelent pub­likációk száma mintegy 300. 58

Next

/
Thumbnails
Contents