Hidrológiai tájékoztató, 1976

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Andrikovics Sándor: Huszonöt éves a Limnológiai Szakosztály (dr. Hortobágyi Tibor, dr. Vitális Sándor, dr. Andrikovics Sándor és dr. Ponyi Jenő előadáskivonatával)

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Huszonöt éves a Limnológiai Szakosztály A Limnológiai Szakosztály 1975-ben 25 éves fennállásához érkezett. Ebből az alkalomból 1975. március 2-án a szakosztály ünnepi ülést tartott. A programban elhangzott előadásokat az alábbiak szerint adjuk közre: 1. Megnyitó Dr. Hortobágyi Tibor szakosztályi elnök. (Előadás-vázlat.) Negyed századdal ezelőtt egyedül, elszórtan vagy néhány munkatárssal dolgozók kerültek a szakosztály révén szorosabb tudományos és emberi kapcsolatba. Komplex szemlélet, kutatás érvényesülhetett kezdettől munkánkban. Mérnökök, agrár-szakemberek, vegyészek, bakteriológusok, orvosok, biológusok cserélték ki tapasztalataikat, termékenyítették meg egymás gondolataikat, nyújtottak segítséget egymásnak. Akkor is, ma pedig fokozottabban aláhúzza a tudományos-technikai forradalom a vizzel dolgozók számára a határtudományok együttműködését, az interdiszciplináris kutatásokat, nem csupán az elméleti kutatásokban, hanem a gyakorlat alkotó, megvalósító munkásai között egyaránt. A jövő az ilyen jellegű kutatásoké, és ezt a 25 éves Limnológiai Szakosztály milyen szépen kezdeményezte már megalakulásakor, s folytatja ma is, gondoljunk csupán a Balaton és tája, a Fertő tó, Velenceitó, szikesek, halastavak, folyóink féltésére, a sorozatos Hidrobiológus Napok komplex tematikáira, élénk vitáira. A környezet- és természetvédelemre szinte kezdettől felhívtuk a figyelmet. Felgyorsult körülöttünk az élet. Űj anyagokkal ismerkedtünk meg, eddig ismeretlen technikai eszközök, vegyszerek, eljárások, rendszerek léptek életünkbe. Nagy a felelősségünk magunk, még inkább utódaink miatt. Az ember ugyanis a felsoroltakkal és egyéb eszközeivel, tevékenységével sokkal gyorsabban alakítja környezetét génjeihez, mint génjeit környezetéhez. Az emberré válás 3 millió esztendeje csaknem 5 millió génünket még sohasem állította olyan körülmények közé, mint manapság. A Szakosztály munkája ezen a téren kiemelkedően jelentős, hiszen vallhatjuk Szentgyörgyi Alberttel: „A víz az élet matrixa, mindent átjár, mindent old, nélküle nincs élet. Talán legjelentősebb természeti kincsünk". Milyen szellem érvényesül a negyedszázados Szakosztályunkban? Fermentáló, szabad szellemnek nevezhetjük, amely igen termékenyítően hatott sok elméleti és gyakorlati szempontból jelentős tevékenységre. A vizekkel foglalkozó biológusok munkája a Szakosztályon keresztül szervezettebben folyt, és folyik ma is. A limnológusok tudják azt, amit Váci Mihály olyan szépen fogalmazott meg 1959-ben Bodzán. „Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer!" Segítse a Szakosztály tovább működésével a hidrobiológusok kutatómunkáját, és eddigiekhez hasonlóan harcoljon a szebb, a tisztább emberi környezet megvalósulásáért. 2. A Limnológiai Szakosztály huszonöt éves Dr. Vitális Sándor, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke. (Előadás-vázlat.) A Magyar Hidrológiai Társaság Vezetősége és a magam nevében őszinte szeretettel köszöntöm első Szakosztályunkat, mely 25 évvel ezelőtt alakult. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból visszatekintsek a múltra, a Szakosztály megalakulásának előzményeire. Winkler Lajos professzor „Vízben oldott oxigén meghatározására kidolgozott eljárása" — melyet 1888-ban írt doktori értekezésében ismertetett — „Winkler-féle jódmetriás meghatározás" néven vált klasszikussá és ma is világszerte használatos. (Winkler emlékére a vizek oxigéntartalmát „W" egységekben adják meg.) Winkler ezzel a munkájával valójában a magyar limnológia megalapítója volt. Az elmondottak után érthető, hogy Winkler kitűnő tanítványa Maucha Rezső a vizek kémiai vizsgálatával foglalkozva tovább fejlesztette mesterének vízelemzési módszereit, új elemzési módszereket dolgozott ki, melyek közül különösen kiemelkednek a helyszíni vízvizsgálatokra alkalmas „„félmikro" módszerei, melyet ma az egész világon használnak. Maucha a vizek kémiai vizsgálatával foglalkozva természetesen a vizek élővilágával is kezdett foglalkozni. Mint hidrobiológus a vizek természeti viszonyait vizsgálva, megalapozta nálunk a produkciós biológia, a különböző tótípusok. a vízi élővilág anyag és energia forgalmát. Maucha lényegében egy életen át a belvizek kutatásával — a limnológiával — foglalkozott, rámutatva arra, hogy az ökológiai szemlélet mellett a másik döntően fontos tényező a limnológia feilődésében a Winkler-féle módszerek alkalmazása a vízi környezet megismerésében. Maucha mint vízkémikus, hidrobiológus és limnológus egyaránt kiváló kutató, tudós, gyakorlati szakember, a magyar limnológusok tanító mestere volt. Maucha 1917-ben alapító tagja volt a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának, 1949ben alapító tagja a Magyar Hidrológiai Társaságnak és 45 éven át 1962-ben bekövetkezett haláláig egyik leghűbb és legaktívabb tagtársunk. Maucha Rezsővel már egyetemi hallgató koromban megismerkedtem és később a Hidrológiai Szakosztályban végzett munkánkkal kapcsolatosan sírigtartó bensőséges baráti kapcsolatba kerültünk. 1948-ban, amikor elhatároztuk, hogy a Szakosztályból önálló egyesületet alakítunk, Maucha elgondolása volt, hogy az új egyesület tovább fejlesztésénél helyes lenne — tekintettel a nagyszámú limnológus tagjainkra — Limnológiai Szakosztály alakítása. 25 évvel ezelőtt Maucha Rezső elnökletével meg is alakult Limnológiai Szakosztályunk, s hogy az elgondolás helyes volt, igazolta a pezsgő szakosztályi élet, a taglétszám növekedése, ha jól emlékszem a harmadik év végén a Szakosztálynak már 95 tagja volt. Maucha 10 éven át irányította a Szakosztály munkáját. Társaságunk munkásságát igen nagyra értékelte, amit jelez, hogy 1950-ben a Schafarzik Ferenc emlékéremmel tüntettük ki és 1960-ban tiszteleti tagjaink sorába választottuk. 59