Hidrológiai tájékoztató, 1976

Dr. Hováth Imre-dr. Bodrogközy György-dr. Marián Miklós: A Tiszakutató Munkaközösség munkája, tervei

2. kép. Körtvélyesi holtág (dr. Wollemann Mária felvétele) védelmi Hivatal is, továbbá az Állami Erdőrendezőség, valamint az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Ez annál is inkább fontos, mivel ezen intézmények és szervek tevékeny közreműködése nélkül e tájrekonstrukció nem oldható meg. 1974 óta a Tiszakutató Munkacsoport tevékenysége egy harmadik bázisterületre is terjed: ez Csongrád térsége. Az elkövetkező évtizedekben itt épül meg a III. magyarországi tiszai vízlépcső. Ez hasonló problémákat vet fel, mint a kiskörei. A természetátalakítás hatásának lemérésén kívül e térségben még az is indokolja a kutatómunkát, hogy nagyon értékes és szinte pótolhatatlan Tisza-szakaszok is vannak e részen. Ezek megóvása érdekében mindent meg kell tenni, és erre komoly figyelmet kell fordítani a tiszai vízlépcső és a hozzátartozó víztározó megtervezése során. Itt még egy harmadik probléma is felmerül, amely megoldásának jó előkészítése alapkutatási tevékenységet is igényel. Ügy tervezik, hogy a későbbiek során megépülő Duna— Tisza-csatorna a csongrádi vízlépcsőhöz kapcsolódó alpári víztározóba torkollik. Ez viszont a két folyó vizének keveredését jelenti. Fontos feladat ezért annak a megállapítása, hogy a keveredés várhatóan milyen hatást gyakorol a víz minőségére, melyet többek között öntözésre is felhasználnak. E három kiemelt területen folyó kutatási tevékenység jelenti a Tiszakutató Munkacsoport MTA által elfogadott és támogatott távlati kutatási tervet. E munka távolról sem csak algológiai, florisztikai és faunisztikai célkitűzésű — bár ilyen jellegű eredmények is fontosak —, hanem a természetföldrajzi és helyi klímára vonatkozó vizsgálatoktól a vízi és szárazföldi ökoszisztémák produkció-biológiai és energetikai vizsgálatáig széles spektrumát jelentik a kollektív munkának. E kutatási tevékenység korábban a Nemzetközi Biológiai Programhoz kapcsolódott, illetve ezt követően az Ember és Bioszféra programhoz. Szerepel továbbá az MTA által koordinált „Az ember és természeti környezetének (bioszféra) védelme" c. távlati főfeladatban is. Röviden áttekintve a három területen folyó kutatásokat a következőket lehet kiemelni: A Kisköre—Tiszafüred közötti szakaszon a kialakuló „tó" helyi klímára gyakorolt hatásának megállapítására az uralkodó szélirányt figyelembe véve, Abádszalók és Sarud mellett egy-egy meteorológiai állomást telepítettek. A vízkémiai, vízszennyeződési, bakteriológiai a t'ito- és zooplankton, valamint a bentosz vizsgálatok e mesterséges ökoszisztéma biológiai egyensúlyának várható kialakulását segítik elemezni, mely a táplálék láncon keresztül egészen a halhúsprodukcióig vezet. A környező terresztris ökoszisztémákban végzett vizsgálatok elsősorban réteken és legelőkön történnek. Az állományszerkezet és a növényi szervesanyag produkció vizsgálatát célozzák, továbbá ezen ökoszisztémák állatvilágának részletes felmérését, mely rendszertani kérdésektől populáció-dinamikai vizsgálatokig különböző problémákat érint, és kiterjed minden fontosabb rendszertani kategóriára. Remélhető, hogy e területen folyó kutatómunka nemcsak fontos elméleti felismeréseket eredményez, hanem a természetvédelem, a biológiai védekezés, a környező területek mezőgazdasági hasznosítása szempontjából is hasznos útmutatásokat ad. A fentieken kívül Csongrád térségében megindult vizsgálatokkal kapcsolatban még egy dolgot ki lehet emelni. Az 1950-es években e területen részletes növény-földrajzi térképezést végeztek. A térképezés eredményeit alapul véve, pontosan meg lehet még azt is állapítani, hogy az azóta bekövetkezett antropogén hatás milyen változásokat eredményezett a növénytakaróban, melyből a jövőre vonatkozóan is fontos következtetéseket lehet levonni. A már elmondottakból is látszik, hogy a Mártély— Sasér térségében folyó vizsgálatok kissé más jellegűek, mivel itt a fő célkitűzés a tájrekonstrukció. Fontos feladat ezért a tájvédelmi körzetben a holtágak, az ártéri rétek, kaszálók és az ártéri erdők sokoldalú vizsgálata, mivel mind e biotopokat érinti majd a tájrekonstrukció. Még egy további eltérés is van a vizsgálatokban, ami abból adódik, hogy e tájvédelmi körzet a Tiszakutató Munkacsoport székhelyéhez, Szegedhez közel esik. E közelség lehetővé teszi a kiválasztott ökoszisztémák folyamatos vizsgálatát, mely hidrobiológiái, botanikai és zoológiai vonatkozásban egyaránt nagy fontosságú, mivel a jelenségek folyamatukban történő elemzését segítik elő (3. kép). A Tiszakutató Munkacsoportban közel 50-en dolgoznak és különösen a zoológiai és hidrobiológiái irány erős. Nemrégen történt meg a Tiszakutatás utóbbi 4 évben elért eredményeinek felmérése. Már említés történt a Mártély—Saséri Tájvédelmi Körzet tájrekonst3. kép Partifecske kolónia a Tisza-parton 4. kép. Árvíz után Körtvélyes szigeti mocsárréten (dr. Sziráky György felvétele) (Traser György felvétele) 57