Hidrológiai tájékoztató, 1976

Fehér Ferenc: Árvízzel elöntött területek víztelenítésének hidraulikai kérdései

Vízállás 90-, 69 88 87 J 90 -i 69 88 '/izhozam 100 -, 80 6040 200-1 1. ábra. A Körös deltából a Fehér-Körösbe történt vízvisszavezetés hidrológiai jellemzői (1974. június 19—30.) Abban az esetben, ha a visszavezetés kezdetekor nagy tározóvízállás mellett kis folyó vízállás van, a (9) egyenletbeli H (t) függvény lényegében egy kiürülési görbe, amit H

2 H (t) = H

0e — (11) k alakban közelíthetünk és így a (9) egyenletbeli integrálás zárt alakban elvégezhető. Ennek a megoldásnak a lényege, hogy a kezdeti vízálláskülönbségeknél (H

n), illetve a kiürülés végén vett függvényértékből a (9) egyenletbeli integrálérték kiszámítható. Lényegesen más a helyzet, ha nagy vízállás van a folyóban a vízvisszavezetés kezdetekor. Ha a folyó vízálláscsökkenése (apadása) és a gravitációs vízvisszavezetés méretei és hidraulikai viszonyai egymásnak megfelelnek — azaz az apadás üteméből fakadó beeresztési lehetőség a töltésben hidraulikailag biztosított, akkor lényegében azonos vízálláskülönbség (H) hatására fog a vízfolyás megtörténni. Ez azt jelenti, hogy H időben közel állandó, tehát a (9) egyenletbeli integrál szorzássá egyszerűsödik: — V = Di H 3/

2 t (12) Ebben az esetben viszont Di állandóságának kritériuma lényegesen nagyobb súllyal jelentkezik. Közelítőleg Di változását nem a (10) egyenletbeli integrállal, hanem a h függvényében megadott redukcióval is lehet számítani. A visszavezetés általában ritkán felel meg a fent leírt két esetnek, többnyire e kettő kombinációja. Ebben az esetben az integrál megoldása zárt alakban nem lehetséges, a H (t) függvény ismeretében [vagy valamilyen H (t) függvényt feltételezve] numerikusan kell az integrálást elvégezni. S. Vízvisszavezetés a Körös deltából Az 1974. évi nyári árvíz során a Fehér-Körösön és a Fekete-Körösön levonuló árvíznek az eddigi maximális vízállásokat meghaladó vízállása a Fekete-FehérKörös delta vésztározó céljából történő megnyitását tette szükségessé. 1974. június 15-én 15 óra 10 perctől 1974. június 19-én 6 óráig 118 millió m

3 víz ömlött a deltába, elöntés alá került 68 km

2 mezőgazdasági, erdőgazdasági terület, több lakóépület és egy üdülőtelep. A gyors víztelenítés a károk csökkentése miatt fontos volt. A delta vésztározóként történt megnyitása a 2. fejezet c) pontjának megfelelően történt. A víz visszavezetésére — nagy tömege miatt — elsősorban gravitációs úton került sor. A visszavezetéshez a töltésátvágások (a Fekete-Körösön két helyen, a Fehér-Körösön egy helyen) adva voltak, ezek szelvénye — különösen a fehér-körösi átvágásé, amelyek szélessége meghaladta a 120 m-t — a kellő ütemű visszavezetést lehetővé tette. A visszavezetés ütemét szinte kizárólag a Fehér-Körös és a Fekete-Körös apadása határozta meg. Az átvágások szelvénye kedvezőbb folyóvízállás esetén gyorsabb visszavezetést is lehetővé tett volna, az átvágások szelvényének növelése nem volt célszerű. A Fehér-Körös apadását a gyulai szelvényben az 1. ábrán mutatjuk be. Látható, hogy az apadást kb. 2 napig tartó stagnálás akasztotta meg. Vizsgálatainkat a Körösbe való visszaáramlás megindultától (1974. június 19-én 6 órától) 1974. június 30-án 18 óráig tartó időszak adataival végeztük el, mivel ezt követően egy újabb áradás következett. A Körös deltabeli vízállás változását szintén az 1. ábrán mutatjuk be. A szoros összefüggés jól látható, a Fehér-Körös vízállásának stagnálása a deltabeli apadást is megállítja. Ugyancsak az 1. ábrán raktuk fel a Fehér-Körös töltésátvágására a deltából kifolyt vízhozamot. Vizszintkülönbség(H) CmD KÖRÖS DELTABELI .VÍZÁLLÁS FEHÉR KÖRÖS ÁTVAGÁ.SI SZELVÉNYE SZÁMÍTOTT ÉRTEKEK! Kifolyási tényező C n,] 1,0 n 0,0 J 2. ábra. A Körös deltából a Fehér-Körösbe történt vízvisszavezetés hidraulikai jellemzői (1974. június 19—30.) 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 125 126 127 128 | 29~[3Ö 1974. JÚNIUS FEKETE FEHÉR KÖRÖS DELTA Cm A.f.] FEHÉR KÖRÖS, GYULA [ rrí/s ] FEHÉR KÖRÖSI TÖLTÉSÁTVÁGÁS 55