Hidrológiai tájékoztató, 1976

Szlávik Lajos: A Körösök 1974. évi árvizének hidrológiai vizsgálata

rel, a Kettős-Körös Békésnél 34 cm-rel haladta meg az LNV-t; LNV feletti szint volt egészen Köröstarcsáig. A víz ereje a nyílásokat rohamosan bővítette. A Fehér-Körös töltésében kirobbantott 8—10 m széles nyílás másnapra 126 m-re szélesedett. A Fekete-Körös balparti töltésében az alsó nyílás 60 m, a felső pedig 50 m szélességnél stabilizálódott. A vésztározó feltöltődése 82 óra alatt történt meg; június 19-én 6 órakor a folyókban és a tározókban a vízszintek 89,85 m Orsz. szinten kiegyenlítődtek. A 7100 ha területű vésztározóba vezetett vízmennyiség a számítások szerint 118 millió m

:

l volt. Az átvágások következtében gyors apadás indult meg. A Fekete-Körös Remeténél 10 óra alatt 216 cm-t, a Fehér-Körös Gyulánál 8 óra alatt 170 cm-t, a KettősKörös Békésnél 14 óra alatt 215 cm-t apadt. A második árhullám kialakulása természetesen egyedül csak a csapadék nagyságával és területi egyenlőtlenségével nem magyarázható; döntő szerepet játszott a vízrendszer megelőző állapota és az árhullám levonulásának körülményei, úgymint a) az apadóban levő első árhullám által kialakított medertel tség; b) a Tőz patakon és a Fekete-Körösön levonuló árhullám összetalálkozása és c) a Fehér-Körös rendkívüli viselkedése (teljes hoszszon LNV-t észleltek). A 7100 ha-os terület elöntéstől való mentesítése gravitációsan (az átvágott töltéseken át) és szivattyúsán történt és igen komoly feladatot jelentett: szükségessé tette a területen a folyamatos vízkormányzást, a mesterséges terepalakulatok (út, vasút) átrobbantását, a nyílások kotrással és robbantással való bővítését a visszafolyás szempontjából lehető legkedvezőbb hidraulikai szelvény biztosítása érdekében. A vízvisszavezetés munkáját tartós esőzés és újabb árhullámok nehezítették; a július 29-én kialakult újabb árhullám a delta 1. kép. Az áradó Fekete-Körös a gyula—sarkadi vasúti hídnál. 1974. június 15. egy részét (700 ha-t, 9 millió m

3 vízzel) újból elöntötte. A víz ismételt kitörését a teljes deltába a területet átszelő műúton folytatott intenzív védekezéssel sikerült megakadályozni. A szivattyús víztelenítés június 21-én indult meg és fokozatosan üzembe helyezték a víztelenített szivatytyútelepeket és telepítették a provizóriumokat. Július 5-re 4 stabil szivattyútelep 6,89 m

3/s, 7 telepítési helyen 56 db mobil szivattyú 25,8 m

3/s névleges kapacitással lépett üzembe, a teljes névleges szivattyús kapacitás tehát csúcsban 32,69 m

3s volt (1. ábra). Július 11-ig 23 nap alatt a deltába kifolyt összesen 127 millió m

:

! víz visszavezetése nagyobbrészt megtörtént, 80%-ban gravitációsan és 20%-ban szivattyúsán. Fekete-Körös bp.2<-750 fk

m . ' Felső töltés megnyiüs 1974VI.1S. IS" \yisszavezetés • 2T 6,6miU.m \ REMETEI VIZMERCE Vl.23.l,ílrf/S SARKADI VIZMERCE \Hmax 920 cm \ ÚH 24 cm Hmax 910 cm ,W55cm / Feket

e-Körös 2*150 fkm Alsó tóirismegnyitás 1974. ' VI lí ISU Visszavezetés ÍZ 20,0mll.nf \SITKAI 1,63nf/l iztp. Vl.20.4.6 rrr/s f Gyula-Sarkadi k

özút Tóltésmegny/tas JSOfm 1973. VI. 24. f \ 0ELVÁCSI 0,6m'/s. Fehér-kö

rös /X124-500 fkm Töltésmegnyilés 1974.V1.15.15*? Visszavezetés TZ 70,5mill.nt ITCEERI 0,d6m\ sztp. VII5.13,Int/s GYULAI VÍZMÉRCE. Hmax 706 cm A H 60 cm 6S GYULA H.3.ínt/s sztp. Vl.!7.3,0m/s, k ANTI VIZMERCE \Y \H max 940 cm Alem mérethelyes vázlat ! 1 ^.^.r-r-x 2 3 - U H "5 <X> 6 <=> 7 A 8 ^Trrrrr 1. ábra. A Fehér- és Fekete-Körös közötti delta helyszínrajza 1. Országhatár; 2. Lokalizációs töltés és körtöltés; 3. Folyó; 4. Szivattyútelep; 5. Ideiglenes szivattyúállás teljesítőképessége és üzembehelyezési ideje; 6. Töltésmegnyitás és gravitációs viszszavezetés; 7. Vízmérce (Hmax. = tetőző vízállás, /!H = a LNV túllépése); 8. Vésztározásra igénybevett terület (7100 ha), a tározott vízmennyiség 118 mió m

3 50