Hidrológiai tájékoztató, 1976

Szlávik Lajos: A Körösök 1974. évi árvizének hidrológiai vizsgálata

3. Az árvíz hidrológiai tapasztalatai 2. kép. Vízhozammérés a Fehér-Körös töltésmegnyitásában 1 1 f Q m'/sec ] Az árvízvédekezés idején a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi törzsének munkáját hidrológus szakcsoport segítette. A hidrológus szakcsoport egyik feladata volt, az árvízi vízhozammérések végrehajtása. 1974. június 8—július 31. között a Körösökön 11 szelvényben összesen 221 mérésre került sor, ebből 87 mérés a VITUKI 4 mérőbrigádjának munkája. Üjszerű és igen komoly feladatot jelentettek a vésztározással kapcsolatos vízhozammérések. A deltába ömlő víz hozamának műszeres mérését a nagy sebesség és a turbulens vízmozgás miatt első ízben csak 48 órával a Fehér-Körös töltésének megnyitása után tudtuk elvégezni. Ettől kezdve rendszeres mérésekkel kísértük nyomon a deltába be-, illetve onnan kifolyó vízhozamokat. 1974. június 17—július 10. között a töltésátvágásokban összesen 107 vízhozammérést végeztünk, ebből 91 mérés műszeres, 16 pedig botúszós volt (2. kép). Az 1974. évi árhullámok idején végzett vízhozammérések lényeges információ-többlettel gazdagították a Körösök árvízi hidrológiai viszonyaira vonatkozó ismereteinket. Több szelvényben az addigi legnagyobb vízhozam értéket sikerült regisztrálni. Az árhullámok sorozatának teljes végigmérésével fontos adatokat kaptunk a folyók nagyvízi vízszállításáról és a torkolati szakaszok egymásra hatásáról. A részletes vízhozammérési eredmények birtokában megszerkeszthettük a vízállás-vízhozam hurokgörbéket, amelyek jól szemléltetik az árhullámok egy-egy fázisában a pillanatnvi esésviszonyok által meghatározott de széles értéktartományban változó összefüggéseket. A töltésmegnyitások hatására a tetőzések sorrendjének törvényszerűsége (esés, sebesség, vízhozam) felborult és általunk „fordított hurokgörbének" nevezett jelenség alakult ki a remetei és gyulai szelvényben. A kiömlő vízmennyiség hatására előállott gyors apadás következtében a mérőszelvények körzetében hirtelen helyi esésnövekedés állt elő, megnőttek a sebességek és így az apadás hatására csökkenő szelvényterület ellenére azonos vízállásnál nagyobb vízhozam folyt át a szelvényen, mint áradó ágnál (2. ábra). A ténylegesen észlelt vízhozam-idősorok ábrázolásából látható, hogy mind a remetei, mind a gyulai árhullámképre jellemző a töltésmegnyitások utáni néhány órában a vízhozam hirtelen megnövekedése. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a mérőszelvények alatt néhány km-es távolságban levő töltésmegnyitások a közvetlen közelben levő folyószakaszokon a mederben tározódott vizet hirtelen leszívták. Ez a jelenség a vésztározás hidrológiája szempontjából nagy jelentőségű. A helyi leszívás hatása Remeténél 10, Gyulánál 15 órán át érződött, az ebből eredő kifolyt vízmennyiség 1,92, illetve 3,20, összesen tehát 5,12 millió m

3. Kifolyt vízmennyiség 0 10 20 30 W 50 60 70 80 90 100 110 120 W [millió m] 100 <00 500 2. ábra. A vízállások és vízhozamok összefüggése az árvízi mérések alapján, a Fehér-Körös gyulai szelvényének példáján , 200 , 300 í «10 üli roh «s 20 ' kYJtlo X a r„<,

f, i

r

a] juniusls, Június 1

6 , június 17 ,16 , » 12 IS 20 2i 2t 32 36 Í0U 50 58 66 í lb ti 22 2'C 30 3i 3t Í2l6 S2 ÚY 70 76 (ár a] ^h cm 3. ábra. A deltába kifolyt vízmennyiség és a Körösökön elért árapasztó hatás összefüggése 51