Hidrológiai tájékoztató, 1976

Dr. Andrik Péter: Baktériumok előfordulása a Sajó vizében

A Sajóból Sajópüspöki (1.) Vadnai híd (2.), Sajószentpéter (3.), Szirmabesenyő (4.), Miskolc (5.), Felsőzsolca (6.), Önöd (7.), Köröm (8.), Kiscsécs (9.), Kesznyéten (10.) mintavételi pontokon vettünk mintát. Eredmények és értékelés A 2. ábrán az 1971—72. és az 1973—74. években mért coliform számok átlagértékeit tüntettük fel a Sajó hossz-szelvényében. A Magyarországra érkező folyóban az utóbbi két év során a coliform szám emelkedett. Kedvezően változott viszont a coliform szám a határtól egészen Szirmabesenyőig. A javulás magyarázható a tisztítatlan szennyvízterhelés csökkenésével, ezáltal az öntisztulóképesség növekedésével, valamint a Bódva nagymérvű tisztulásával is. Fel kell tételeznünk azonban a már korábban említett tényt is, ti. az ipari, toxikus hatású szennyezőanyagok baktericid hatását. Szirmabesenyőtől Körömig a bakteriális szennyezettséget jelző coliform szám hihetetlenül megnőtt az utóbbi két évben. Miskolc város tisztítatlan szennyvizeinek hatását a folyó öntisztulása csak Köröm alatt képes kompenzálni. A Tiszába folyásnál a Sajó bakteriális minősége 1973—74-ben megfelelő volt, sőt a korábbiakhoz képest jelentősen javult. Ebben a folyamatban viszont a Hernád hígító hatásával ma már nem számolhatunk. coliform szám 1 ml vizben 6005004003002001001971-72 V) 03 "O E .p _L. 1 l iii i 1 2 3 4 5 i i r -i r 6 7 8 9 10 X a> c 10 o p g> a! I

5 e -o Qj £ o -a -o 03 § .c CO baktérium szám 37 C°-on 1 ml vizben [X10

5] 100 806040 20o o t> e « i i i iii i i 1 2 i 3 i i 4 5 i IIII 6 7 8 9 10 X Q> C co 8. P B> ír c a, í 5 c -o CQ £ o -a s .c Kj to 2. ábra. A coliform szám átlageredményeinek változása a Sajó hossz-szelvényében 1971—72-ben és 1973—74-ben 3. ábra. A 37 "C-on növő baktérium szám változása átlagértékek alapján a Sajón 1971—72. és 1973—74. években A 3. ábrán a coliform számhoz hasonlóan mutatjuk be a 37 °C-on növő baktérium-szám változását. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Sajó baktérium tartalma — más, hasonló vízhozamú folyókhoz viszonyítva — kevés. A csökkent bakteriális tevékenység feltétlenül összefügg az ipari eredetű szennyanyagok koncentrált jelenlétével és toxikus hatásával. Így a baktérium-szám már Sajópüspökinél extrém kevés, s csak Miskolc térségében emelkedik meg jelentősen. A Tiszába kis baktérium-számú Sajó-víz ömlik. Ügy tűnik, hogy a baktérium-szám szennyezési indikátorként a Sajó esetében kevéssé használható. A higiénés felszíni vízminősítésben alkalmazott két bakteriológiai paraméter alapján a Sajó vízminősége Sajópüspökinél II. osztályba, Sajópüspöki—Szirmabesenyő között II. osztályba, Szirmabesenyő—Köröm között III—IV. osztályba, ez alatt II—III. osztályba sorolható. A bakteriális szennyezettség jelzőszámai mellett nagy jelentőséget kapnak (a Sajó esetében talán az előzőeknél nagyobbat is) a szennyeződések eredetének és veszélyességének mutatói. A bakteriológiai módszerekkel mérhető szennyeződés többsége friss fekáliás eredetű volt. A coliformok nagy százaléka faecal típusú, Streptococcus faecalis a Sajó vízéből mindig kitenyészthető. A nem friss, de régebbi szennyeződéseket jelző Clostridiumok száma megemelkedett az utóbbi években. A fekáliás terhelésről különösen sokat mond, egyben a víz felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolja a kórokozó baktériumok állandó jelenléte a Sajóban. 43